Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-09 / 161. szám

tzerkesztóiée Kiróm-otea K 305. ára II Wr. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12negyedévre K 6*— egy hónapra K 2ELÓFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-- félévre . . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca t Telefonszám: 81, Egyes szám ára 14 Bllér. Szeged, 1914. III. évfolyam 161. szám. Csütörtök, julius 9. A tisztviselők harca. Mint minden osztályküzdelemnek, l'gy a tisztviselők nagy harcának is megunnak a maga elvitázhatatlan igazságai. AHg van ebben az országban valaki, aki kétségbe vonná, hogy a haladó kor más feltételeiket szab ma már az álam fizetett közhivatalnokai számára, mint amelyek tonek a nagy és szinvonallon álló testületbek csak néhány évvel ezelőtt is az életfeltételeit megszabták. A megélhetési viszonyok megnehezültek. Magyarországon a tisztviselői kar nem egy jellentéktelen sulyu kaszt, hanem maga ,az ország egész értelmisége. Minthogy nem vagyunk kereskedő állam, a középosztály gerince, a tisztviselői -kar adja a láteiner társadalom yezetö elemét; ez a testület képviseli ná'unk a tulaj donképen váló nemzeti közvéfebiényt, mely a maga éberségével állandó ellenőrzője közállapotaink fejlődésének. Amikor tehát felmerül az a terv, k°gy meg kell erősíteni, önmagában szaenergiával fel kell ruházni ezt a je!entős testületet, akkor tulajdonképen a bemzet erőinek fokozásáról van szó. Régi feazság, hogy amely népet jól,kormányozok, az a nép nagy tettekre hivatott; a íö kormányzásnak pedig első felit étele a maga helyzetével megelégedett, munkáját kedvvel és lelkesedéssel végző hivatalnoki testület. Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe, mikor hírül vesszük, hogy az állami tisztviselők ismét küldöttséggel fordultak a politikai világ hatalmasaihoz. Hányadszor már? Esztendők óta tart a küzdelem s a tisztviselők még soha olyan közel nem állottak céljaik eléréséhez, mint ma, mikor a kormány már nem egy tettel mutatta meg legmelegebb érdeklődését és támogatását. Sándor János belügyminiszter az előtte tisztelgő küldöttség előtt célzást tett arra a vádra, mely szerint a vármegyei tisztviselők államosítását a szolgálati pragmatika megalkotása nélkül óhajtja a kormány megteremteni. A szolgálati pragmatika kérdése — úgymond a belügyminiszter, — sokoldalú és nehéz kérdés, amely nem egyedül a belügyminiszterre tartozik, hanem 'ahhoz minden miniszternek hozzá kéli szólnia. Nem lehetett ennek a kérdésnek megoldásától íüg, gővé tenni a közigazgatási reformjavaslatok benyújtását. Viszont a közigazgatási reform keresztülvitele nagyon sürget. Az ellenzék tanitott meg bennünket arra, hogy sietnünk ke®, mert a közigazgatási javaslatokról szóló vita hosszú időt fog igénybevenni. Az automatikus előlépés és a független fegyelmi bíróságok kérdésnek megoldása most ugyan nem volt lehetséges, azonban ez nem jelenti azt, hogy a kormány e kérdéseket megoldani nem akarná. Kétségtelen tehát a belügyminiszter szavaiból, hogy az a kormány, mely a vármegyei tisztviselők jobb ellátásának keresztülvitelét programjába felvette s azt már a legközelebbi jövőben meg is valósítja, ugyanilyen gondossággal fogja figyelemben részesíteni a szolgálati pragmatika iránt táplált kívánságokat. Hogy a tisztviselők miég ma is csak harcolni kénytelenek mindenki által igazságosnak elismert ügyükért, annak oka az, hogy az előző kormányok, melyeknek bőven lett volna idejük és módjuk a pragmatikát megalkotni, mindennel inkább siettek, mint ebben az irányiban tett Ígéreteik beváltásával. Olvassák el a mai ellenzék egyilk vezérének, a puritánságot szenvelgő Andrássy Gyulának kijelentéseit arról, hogy miért nem alkotta meg a tisztviselők pragmatikáját a koalíciós koimány? A nemes gróf szerint azért, mert az volt a remény, hogy az összes kapcsolatos kérdéseket egyszerre fogjá'k megoldani. Aki ezt az üres handabandázást komoly indoknak tudja elfogadni, az nyugodtan várhatja a kivánságok teljesítését Gyermekbölcsességek. Irta: Tolstoj Leo. A VALLÁSRÓL. (Anya és gyermek.) Gyermek: Miért öltözködött ugy fel ma I .Pesztonka s "miért adta rám az uj kabátkámat? Anya: Mert ma ünnep van és a tem'PPiba .miegyiink. Gyermek: Milyen ünnep? Anya: A mennybemenetel ünnepe. Gyermek: Mi az — a mennyibemene:ei? z Anya: Ez annyit jelent, hogy urunk JéUs ezen a napon a mennybe ment. - Gyermek: Mi az, hogy a mennybe ment? Anya: Felszállt. ka Gyermek: Hogy szállt fel — szárnyukul Anya: Nem szárnyakkal — egyszerűen SZa'llt. mert ő isten és mint isten mindent Gyermek: De hova szállt? A papa azt mondta nekem, hogy az ég csak ugy látszik, liogy van, s Ihogy ott semtmi sincs, csak a csillagok és a csillagok mögött megint csillagok és hogy az égnek nincsen vége. Hova szállt hát akkor? Anya (nevet): Vannak dolgok, melyeket az ember nem tud megérteni, s amelyeket hinni kell. Gyermek: Miért? Anyu: Mert az öregebb emberek mondják. Gyermek: De hiszen te mondtad nekem akkor, tudod, mikor azt meséltem, nogy valaki meg fog halni, mert sót öntöttek ki — akkor mondtad nekem, hogy nem kel! minden ostobaságot hinni. Anya: Ostobaságot nem is kell hinni. Gyermek: Hogyan tudja az ember, nog\ mi ostobaság és mi nem? Anya: Hogyan? — Az igazi vallásban kell hinni és nem. az ostobaságokban. Gyermek: És melyik az igazi vallás? Anya: A mi vallásunk. (Magában.) Ugy látszik, most magam is ostobaságot beszé'ek. (Hangosan.) Szaladj csak és .mondd meg a papának, hogy mindjárt megyünk. És költést meg az övedet. Gyermek: És lesz csokoládé a misénél? A TUDOMÁNY. (Tizenötéves reálgimnazista; tizenhatéves gimnazista; Wolodja és Petrusa, az utóbbi fivérei, nyolcéves ikrek.) Reálgimnazista: Mit nekem a latin és a görög, ha minden fontos irás, melyet az ókor termelt, modern nyelvekre 'le van íorditva? Gimnazista: Sohasem értheted meg az Iliast, ha nem olvasod görög nyelven. Reálgimnazista.- Nekem nem kell olvasnom és nem. is akarom olvasni. Wolodja: Mi az az Ilias? Reálgimnazista: Egy monda. Gimnazista: Igen — de egy olyan szép monda, amelynek mása nincs a világon. Petrusa: Mi olyan szép benne? Reálgimnazista: Semmi se.m. Egyszerűen egy monda, mint a többi. Gimnazista: Ha azonban ezt a mondát nem ismered, soha sem lesz helyes fogalmad az ókorról. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Föszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN; m óvakodjék • Csemegeüzl e ,b.n dupla malátasört, az utánzatoktól!!