Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-09 / 161. szám

2. DÉLMAGYARORS'Z ÁG Szeged, 1914. julius 9 a mai ellenzéktől, mely kormányképes időszakában sem tett egyetlen lépést sem a tisztviselőkért, annak ellenére, liogy kebelbarátai közé számíthatta a nagyszakálu tisztviselő-diszelriököt, Batthyány Tivadar grófot. Andrássy és társai ma persze „botrányos" jelzővel illetik a tisztviselők fegyelmi bíráskodásának módjait, de távol állott tőlük a koalíció uralkodása alatt ezen a botrányon változtatni. Kétségtelen ezzel szemben, hogy a mai kormány politikája egészen más irányokban halad. A kormány vezető egyéniségei nagyon is jól tudják, hogy mit jelent nemzeti szempontból egy erős és megelégedett tisztviselői kar? Minden törekvésük arra irányul, hogy a nemzetet megerősítsék, a középosztály bástyáit ujabb és ujabb támaszokkal megalapozzák. A városi törvény, mely évente milliókat fordít 'az ország pénzéből a városok anyagi megerősítésére, már ezt a célt szolgálja. A közigazgatás államosításának pedig legnyomósabb érve az, liogy az időközi választások esélyeitől megkímélt, biztos életpályához jutandó vármegyei tisztviselők, akiknek anyagi ellátása is jelentékenyen meg fog javulni az uj törvény által, kétségtelenül fokozottabb munkakedvvel és energiával fogják tisztjüket betölteni. Alig lehet benne kétség, hogy ennek a nagy reformnak a megálkotíása után nyomban sor kerül a szdlgálati pragmatikára és a tisztviselők egyéb fontos érdekeit megvédelmező uj törvények alkotására. Teljességgel céltalanok tehát azok a kortesfogások, melyek a mai kormányt ugy akarják a tisztviselők közvéleménye elé állítani, mintha ez a készülő választások befolyásolása céljából alkotná meg az államosítási törvényt. Ha Ilyen céljai lettek volna a kormánynak, bizonyára nem adta volna ajándékul a városokban élő tisztviselőknek a titkos szavazás kedvezményeit, mely egyéni szabadságuknak legtökéletesebb biztositéka. Tisza miniszterelnök a szerajevói merényletről. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) A Ház mai ülésének főérdekessége Tisza István gróf miniszterelnök válasza volt. Andrássy Gyula gróf ugyanis interpellációt jelentett be a szerajevói tragédia ügyéiben. Nevezetesen megkérdezte, hogy miként engedhették meg Ferenc Ferdinánd trónörökösnek Boszniába való utazását, — valamint, hogy: miért nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Tisza István gróf azonnal válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy Ferenc Ferdinánd fölötte állt annak, bogy gyámkodjanak körülötte. Mint katonai funkciót teljesítő liadseregfőfeliigyelő ment le a gyakorlatra, igy kötelességet teljesi tett. Majd kijelentette a miniszterelnök, hogy a monarchia egyelőre diplomáciai eljárást nem indított és a monarchia bé kében igyekszik Szerbiával maradni. A vizsgálat részleteivel, illetve eredményeivel a Ház előtt nem foglalkozhat, azt azonban megjegyzi, hogy összeesküvés történt. A Ház megnyugvással vette tudomásul Tisza miniszterelnök válaszát. A mai ülésről ez a tudósítás szól: A Ház mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Bemutatta a ceglédi kerületben -megválasztott Károlyi Mihály gróf megbízólevelét. (Éljenzés a baloldalon.) Harkányi János báró kereskedelemügyi -miniszter törvényjavaslatot -nyújtott be a szombatság—szőnyi vicinális engedélyezéséről. Jankmich Béla kultiuszmlinszter beterjesztette a budapesti Nemzeti Színház uj épületének létesítéséről szóló törvén vjavaslatot. , - A színházépítés céljára 1912-ben — úgymond a kultuszminiszter — Ihároan milHÜ koronát irányoztak elő. A tervpályázat után azonban káderült, ihogy ez az összeg kevés. Később három és fél millió koronát, Végül pedig négy millió kétszázezer koronát kellett preliminálni. Az építkezés összegében nánes benne az uj színház /belsejének művészi díszítésére szükséges összeg. Régi tradíciók szóltak amellett, bogy az uj színházát előző helyén, a Grassalikovits herceg által ajándékozott telken építsék fel. A telek'inéilett szól, liogy a közönség könnyen meg közelítheti a város minden pontjáról, vi«<>nt nem valami kedvező, hogy az ,uj színház éppen a legnagyobb forgalmú gócponton elhelyezve. Az építkezést ugy kontempl®1" ják, hogy az uj sziniház mellett egy tizenkét méter széles utca nyilllk. Justh János: Érdekesebbet beszéljen' Mondjon valamiit az önálló bankról. Jankovich Béla: Kéri a törvény javas ,1Reálgimnazista: Néz-etem szerint az egész ép olyan babona, mint az, amit vallásnak neveznek. Gimnazista: A vallás hazugság és s-vindli, ez azonban történelem, ez tudomány. Wolodja: A vallás csakugyan svindii? Gimnazista: Mit avatkoztak bele? Ti nem értetek ebből semmit. Az ikrek (sértődötten): Miért ne értenők ezt? Wolodja: Talán jobban értjük, mint ti! Gimnazista: Na, jól van, jól van — maradjatok nyugodtan és ne avatkozzatok a szórakozásunkba. (A reálgimnazistához): Te azt -m-ondod, ihogy a régi nyelveknek nincs semmi praktikus hasznuk, azonban ugyanezt lehet például a bakteriológiáról, a fizikáról, a csillagászatról is elmondani. Milyen praktikus célja van például annak, ha tudod, hogy milyen távolságra vannak tőlünk a csillagok, milyen nagyok, s a többi ilyen felesleges dolgokat. Reálgtmnazista: Felesleges? Ellenkezőleg, nagyon szükséges mindez. Gimnazista: Hogy-hogy? Reál gimnazista: No, a csillagászat például — az csak nagyfontosságú a tengerészeire nézve. Gimnazista: Az csillagászat nélkül is meglenne. Reálgimnazistá: És a többi reális tudomány — nem -találja meg a föl dm ívelésben, a gyógyításban, az iparban praktikus alkalmazását? Gimnazista: Igen — és a bombák gyártásában, -hogy -miként kell a háborúkban és a forradalmakban használni. Ha ennek a tudománynak az a hatása lenne, bogy az eni berek jobbak lennének . . . Reálgimnazista: A ti klasszikus tudományaitoknak talán ez a hatása van? Wolodja: Milyerf-t-udományok teszik az embereket jobbakká? Gimnazista: Már mondtam neked, hogy ne avatkozz bele, ha két felnőtt egymással beszél. Te csak ostobaságokat mondasz. Az ikrek: (egyszerre): Ostobaságokat? Mondd csak meg, mely tudományok teszik az embereket jobbakká? Reálgimnazista: Miért ne mondja-m meg nekik? Halljátok hát, Wolodja és Petrusa: ezt nem tanulja az ember az iskolában. Wolodja: Ha az ember ezt nem tanulja meg, nem is kell semimit sem tanulnia. Petrusa: Ha majd nagyok leszünk, nem fogunk semmit sem tanulni, ami fölösleges. Wolodja: Majd meg fogjuk látni, hogy magunktól, önmagunktól leszünk jobbak. Gimnazista: No, halld csak a filozófusokat: a legnehezebb problémákat nyomban megoldják. -at uv.nov.ivr, i-n, ii (,. AVC1-l ti IWl VCUJJ.I'"*" , kinyomatását és a bizottságihoz való ut®11 sát. A Ház igy határozott. Harmadszori olvasásiban elfogadták <?* után a letárgyalt törvényjavaslatokat. Pál jegyző halkan olvassa a „javaslat sz-ovc gét. Justh János: Hangosa-bban! Beck Lajos: Nem tudjuk, mit vas! ' Fernbaeh Károly: Gyors olvasó! Az elnök: Figyelmezteti Fejmbach"" liogy ne tegyen megjegyzést. , Pozsgay Miklós: Az italmétési enged"' is ilyen lassan ment? t , A közbeszólások .nem zavarták Pált. A baloldalon egyszerre él-énik nu zífe támadt. Bejött az ülésterembe Palányi >}e' za é.s leült az ellenzéki vezérek társasága ' Isten hozta! — 'kiáltotta a jobboddá' ról Farkas Pál. . Csuha István: Majd akkor ünnep Tv ' ha működésibe lép. Miután a tegnap letárgyalt törvény.!3 vaslatokat elfogadták, áttérték a napirfe^ re. A törvénykezési illetékek felemelés^ szóló törvényjavaslatot tárgyalták az O"1 föl iratával kapcsolatban. Csermák Ernő az első szónok. Alig dett beszédébe, a jobboldalról a kép v*©10 tömegesen kimentek a folyosóra. Csermák Ernő: A 'kormány olyan t© vényeket csinált, amelyeket, az ország v? zönsége nem bir el. A kormány ál látni ft? p bölcsesége a koronajáradék árfolyama® igazodik, az pedig folytonosan csökben. (* ' rültség a baloldalon.) Az előadó a kis tenciák szempontjából liberálisnak nu?" ^ a javaslatot. Ez a dicséret nem lilli-k ^ javaslat rendelkezése olyan spiclire®J'2 ,, léptet életbe az -illetékek terén, amilyen a Bach-korszakban volt. , Az elnök: Figyelmezteti a szónokot, a házszabályok értelmében a /beszédet ni, vagy fölösleges idézetekkel nyújtani ® szabad. (Nagy zaj a 'baloldalon.) _ Andrássy Gyula gróf: A törvén yjfl,v lat szakaszát csak szabad idézni! , tt Csermák Ernő: Azt hiszi, nem fölösleges /munkát. Nagyon öniilne, ha a oldal törvényjavaslatait kívülről tudna. * ezt nem hiszi s ezért citálta a szakas®1^ ^ Tisztelettel Vasárnap délelőtt a maqy. kir honvé£ katona ZENEKARA HANGVERSENY^ Horváth Ferenc, vendéglős-