Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-14 / 165. szám

6 T)ÉLM AG Y A RORSZ A 0 gitségben részesítette Hartwigot, dr. Ribni­kat volt, aki a Politika cimü szerb lap mun­katársa, amely mindig előljár az osztrák­magyar ellenes izgatásban és lázitásban — állapította meg a szivszélhüdést, min dinkább terjed a gyanúsítás az osztrák-magyar kö­vetség ellen. Egy másik lap azt állítja, bogy Hart­wig zsebéből, azalatt, mig az osztrák-magyar követségen tartózkodott, egy nagyon fontos okirat eltűnt. Belgrádban azt kívánják, liogy Hartwig itt legyen eltemetve és maga a kormány is azzal a kérelemmel fordult az orosz kor­mányhoz, liogy ezt engedélyezze. Hartwig ne­je már beleegyezett abba, liogy férjét itt te­messék el. A bála jeléül a követ iránt, aki a szerbségnek óriási szolgálatokat tett, Bel­grádban Hartwignak szobrot fognak emelni. ^•••••••••••••••••••••••••••••••••••••^••••••••••ba Készül a város a légszeszgyár megváltására, (Saját tudósít ónktól.) Hétfőn délután ült össze a légszeszgyár megváltása ügyében ki­küldött bizottság, liogy a megváltás előké­szítéséről tanácskozzanak. .Az eseményeket, a melyek a bizottság összehívását megelőzték, részletesen ismertettük már, a mai tárgya­lásokról pedig az alábbi tudósításunkban szá­molunk be: A bizottság ülésén Taschler vEndre fő­jegyző elnökölt. Balogh Károly ismertette részletesen a légszeszgyári szerződés ügyét és előterjesztette javaslatát, amelyet vasár­napi számunkban egész terjedelmében közöl­tünk. A javaslatihoz Rósa Izsó dr. szólt hozzá először. Azon a véleményen van ő is, mint az előadó, hogy ezt a kérdést a plénum előtt most letárgyalni lehetetlen. Aziránt kell in­tézkedni, liogy a szűkebb albizottság véle­ményt mondjon arról, hogy milyen elvek sze­rint kell elbírálni a dolgokat, milyen kulcs szerint kell a megváltás kérdésében eljárni, •mert a legsürgősebb feladat, bogy meg te­gyék az előkészületeket a légszeszgyár meg­váltására. Nem kevésbé fontos az is, amit Farkas Árpád ajánlott a javaslatában, liogy a iváros birtokába jusson mindazoknak az adatoknak, amelyek a légszeszgyár vezetésé­re vonatkoznak. Szükséges, hogy a. város ezekben a számadatokban teljesen tisztán lásson. A harmadik teendő, amire szintén Farkas mutat rá, írják körül, liogy tulajdon­képen mik a vállalat befektetései s ezekből mi ismerhető el tényleges üzleti befektetés gyanánt. Végül tisztázni kell az amortizá­ció kérdését is és pedig oly módon, bogy azok a tőkék, amiket ebbe a vállalatba fek­tettek, törlesztve lettek-e, ha igen, milyen mértékben, iha pedig nem, van-e a városnak ingerenciája arra nézve, hogy a vállalat be­fektetései szerződés szerint, bizonyos idő alatt amortizáltassanak, inert okvetlenül szükséges, hogy legyen egy amortizációs ter­vezet, amit végre kell hajtani. Ezeket a szem­pontokat ajánlja a bizottság figyelmébe s vé­leménye szerint nincs kizárva az sem, liogy a társaság a szerződésen kivüli megváltásba belemenjen. Palócz László mindenben hozzájárul Ró­sa, Izsó di-. előterjesztéséhez, csak azzal az in­ditvánnyal toldja meg, hogy előbb a plénum szerezze be a szükséges allatokat s amikor ezeket már látta és áttanulmányozta, adjon direktivákat a szűkebb körű bizottságnak.' Szerinte előbb a teljes bizottságnak kell tá­jékozódni, hogy tájékoztathassa a kisebb bi­zottságot teendői felől. Rósa Izsó dr. szerint Palócz László indít­ványa nem vezetne célra. A részvénytársaság nem fogja kiadni az üzleti könyveit és egyéb iratait, mert azokra állandóan szük­sége van, de ha a város kiküldöttei oda men­nek, kötelessége megmutatni nekik, sőt a hatóság közegeinek kötelessége is időnként beteki illeni a társaság könyveibe, hogy a bruttó bevételt ellenőrizzék. t KORZÓ MOZI i nyári helyisége i t Igazgató VAS SÁNDOR Telefon 11-85 Nyári helyiség • T 13-96. • 5 BBBSMBMI II I Szereplők: tartatik meg. Gyárfás Dezső a fővárosi orfeum tagja. Békeffy László iró, conferancier. Radó Sándor komikus. Faragó Jenő kabaré-művész. GATHY GITTA kabaré-diszöz. Nedics Natália I énekesnő. P Verner Károly karnagy. 9 Helyárak: Zsöllye 1 -60 I. hely 1 '20 II. hely 80 fill. III. hely 50 fill. álló hely 60 fill. sbabbbbhbbbbbhbisbbbbbe fMsseli Rossz idő esetén az elő­adás a Korzó moziban Szeged, 1914. julius 14. Balogh Károly: Negyedévenkint telje­sítjük is. Dobay Gyula dr. szerint arra kell fek­tetni a fősúlyt, bogy mit ruháztak be a vál­lalatba,. mit amortizáltak, mert ez ,a meg­váltási ár alapja. Éppen ezért ajánlja, liogy a tanácsot ennek a megállapítására ebből az ülésből liivják föl. Balogh Károly azt fejtegeti, liogy meg kell kisérelni a tárgyalások békés utón való megkezdését. A szerződésnek vannak olyan pontjai, amiket ki lehet használni .a. társa­ságnak a város ellen, viszont a város is sok kellemetlenséget okozhat a légszeszgyárnak, ba akar. Nehogy tehát örökös háborúsko­dásban legyenek a társaság és a város, pró­bálják meg, miféle ellenszolgáltatásokat ad­na a társaság, ha a város is bizonyos kon­cessziókat biztosítanak neki. Taschler lEndre szerint .a szűkebb bizott­ságnak kell majd megállapítani, bogy mi­csoda adatok szükségesek a megváltás elő­készítéséhez. Pásztor József nem látja 'határozottan, hogy milyen föladattal akarják megbízni a. sziikobbkörü bizottságot, felvilágosítást- kér tehát az elnöktől és az előadótól, bogy mi­lyen megbízatással küldetnék ki a szűkebb bizottság. Taschler Endre: Hogy minden kérdéssel foglalkozzék. Pásztor József szerint nem képzelhető például, hogy a szerződés meghosszabbításá­val is foglalkozzék, mert hiszen a társaság erre nézve semmiféle konkrét ajánlatot nem tett a városnak. Nem tudja, miért ez az al­ternatíva? Taschler Endre kérdezi, nem tartja-e szükségesnek a bizottság, hogy a szűkebb bi­zottságnak a társaság képviselőjét * is bele­vonják? Rósa Izsó dr.: Nem. A bizottság csak tár­gyalhat velük, de ,a megbeszélésekjen nenf vehet részt a gyár alkalmazottja. Pásztor József kijelenti, hogy a legna­gyobb sajnálattal kénytelen ellenezni azt, hogy a szükehbkörü bizottság megbízatása a szerződés meghosszabbításának kérdésére is kiterjedjen, mert ez azt jelentené, mintha a város arany tálcán sietne a légszeszgyár eh' vinni a szerződés meghosszabbítását. Kíván­csi rá, hogy a sziiebbkörii bizottság milyen alapon készíti ©lő javaslatát, amikor azt sem tudja, bogy ,a meghosszabbítás ellenében mi­csoda kedvezményeket .biztositana a társaság a városnak ós milyen kedvezményeket akar szerezni .a várostól. Ilyen irányú tárgyalást tehát a város nem kezdhet a légszeszgyár­ral. Rósa Izsó dr.: Nem bizony! Pásztor József: Annál inkább sem, mert előbb a közgyűlésnek kellene határozni a szerződés meghosszabbítása kérdésében ak­kor, ha a társaság ajánlatot tenne .a város­nak. Balogh Károly szerint erről nincs is szó, csupán a szerződés revíziójáról. Back Bernát ugy véli, hogy két kérdés­sel kell a bizottságnak foglalkoznia. Aki a szerződést átolvassa, látja, liogy vannak ben­ne hátrányos pontok a városra nézve, de a társaságra is. Itt a város a "szerződés alap­ján abban az előnyös helyzetben van, bogy tönkre is teheti a légszeszgyárat, ha például a 30-ik évben, vagyis 1934-ben azt követeli, liogy a város egész területére terjessze ki a közvilágítást s akkor az egész beruházás 1935-ben már ingyen jut a város tulajdoná­ba. Az az egyik kérdés tehát, hogy miért ne kössön a város előnyösébb szerződést a mai­nál, Iha ez lehetséges. A másik pedig a meg­váltás kérdése volna, aminek a keresztülvi­tele ugy, amint a szerződés 39. szakaszában van, teljesen lehetetlen. Pásztor József megjegyzi itt, hogy a légszeszgyár ugy vezette a könyveit és oly®11 adatokat állított be az üzleti könyveibe, 3 melyek szokás- és jogellenesek. Ha pedig igy van — aminthogy igy van — akkor tá­volról sem lesz a megváltás összege olyaü nagy, amilyennek mutatkozik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom