Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-14 / 165. szám

Szeged, 1914. julius 14. DÉLMAGYARORSZAG 131. Back Bernát szerint a hatóság közbelépésével meg kellene szerezni a légszeszgyár fönyveit. Ezeknek az adatoknak az alapján előbbre jutnának a tárgyalások, mint nélkér Bósa alapján elPalócz László felvilágosítást [zsó dr.-tól, bogy milyen indok telizi az ő indítványát. Bósa Izsó dr. azt mondja, azért, mert a tószeszgyár könyveit és számadásait nem "-erezhetik meg, csakis ngy, ha a szűkebb "tottság tagjai oda mennek és betekintenek » könyvekbe. Palócz László: Tehát az lenne a sziiteltb bizottság feladata, bogy ezeket az ada'°kat szerezze l>e. Rósa Izsó dr.: Igen. Palócz László: Akkor rendben van! Pásztor József még mindig nem látja Wficizirozva a szűke,bbkörii bizottság megingását. Balogh Károly szerint általános mogbitetása lesz nemcsak a szükséges adatok betórzésére, de az is, liogy azokra a pontokra tózve, amelyek Farkas Árpád beadványában tóinak, tegyen javaslatot. Bokor Adolf: És a szerződésnek miiaddZ(m pontjaira, amelyek végre nem bajtattó és nem ellenőriztették, ihogy a jövőben ©Ki'öhajtassanak és ellenőriztessenek. Dohai/ Gyula dr.: iAkkor majd nem fogtak velünk lóháton beszélni. I Balogh Károly megemlíti, liogy a multtó is vita támadt a szerződés négy pontiak betartása körül. ,Egy izben 130,000 ko'°'ia bírságot i!éltek meg a városnak, a Kit!'" azonban visszaítélte a társaságnak. Most károm vitás pont fölött fog dönteni a Ku!'a. Megjegyzi még Balogh, bogy mindazob az intézkedéseket, amikre Pásztor a légptazgyárral kapcsolatos inditványában fel"yta a közgyűlés figyelmét, végrehajtották tó'ü' és (fel kérték a törvényihatósági bizotttagjait, liogy ahol hanyagságot tapasztanak a társaság részéről, azonnal jelentPásztor József hozzájárul az albizottság tóst megállapított formában való kiküldéE 'ez, de bárom pontból álló javaslatot fűz ?Zzá. Az első, bogy kérjék fel a szükehhkörü Jzottságot, hogy az ügy sürgősségére és fon.tasáigáva raló tekintettel 'leJmtőlég rövid\ ön belül végezze el munkáját. , Balogh Károly: iHzeptember előlit nem tehet! j. Pásztor oliibez is hozzájárul. A másik indványa az, liogy a bizottság a Farkas Árjtó beadványában felhozott pontokra vo-natfpzólag szerezze be és mellékelje előerjesz"séhez a tiszti főügyészség jogi véleményét ,s ez ítéleteket. Harmadszor: a szűkebb bi'tság anyagát mellékleteivel együtt a plátói tagjai az ülés összehívása előtt legalább ^ky-két héttel kapják kézhez, hogy mindenki e hat óan á t1 a n u 1 m á n y oz h ass a. A bizottság ilyen megtoldással fogadta el előadó ós Rósa dr. előterjesztését. , Ezután a szükebbkörü bizottságot alakiották meg. Tagjai lettek: Balogh Károly; ytózü-gyi tanácsos, Tóth Mihály főmérnök/ p"'áczy Mihály dr. tiszti főügyész, Csonka /"éne városi vegyész, továbbá Back BerBokor Adolf, Dobay Gyula dr., Palócz totóé és Pásztor József törvényhatósági biv^tóigi tagok. ^baibbbbadbbibabbiaiiaii kitűnő karban Kárász-utca 9. sz. alatt. Cégül: bejelentette az előadó-tanácsos, hogy RzmoUény Nándor bizottsági tag táviratot intézett hozzá Szliács fürdőről, bogy az iilést halasszák el addig, amig hazajön. HIREK oooo A higiénikus Szeged (Saját tudósítónktól.) Azzal a célzattal fcyditatt.uk és közöltük le a közelmúlt napokban a német Illustriertes S-onntags-blatt Páris higiénikus szempontból ei.mü cikkét, hogy figyelmébe ajánljuk a városi hatóságnak s •mindazoknak, akiknek hivatásuk, Szeged közegészségügyével foglalkozni. Hogy mennyire higiénikus Szeged s, hogy m.i mindent kellene itt létesíteni, hogy egészséges legyen, arról szólaltattunk ma meg arra illetékes embereket. Nyilatkozataikat a következőkben adjuk: BOROS JÓZSEF DR. a kórház igazgató fgőorvosa: Nagy a baja a városnak, hogy még mindig halogatják a végleges csatornázást. A csatornázás befejezésével a kövezésre kerül a sor s igy a nívó végleges fölemelésével megszűnnének a zsúfolt, egészségtelen, pincelakások. Mondhatom, hogy e város rendkívül szépen rendezett s nagy terei és széles utcái világvárosiasak. De ha egy régi háznegyedet lebontanak vagy ha az utcaburkoiatot felszakítják, bizony -egész bacillus lelepek szabadulnak fel s ez gyakran fertőző ragályos betegséget idéz elő egész városnegyedekben. A meglevő betegségeknek megszüntetése volna első sorban a legfontosabb, de a régi hiányos kórházzal az uj kórház felállításáig nem sokat ériink. A végleges rendezéssel s a város továbbfejlesztésével megszűnnek azok a -házak, amileyeknek talaja át meg át vau itatva attól a víztől, amely az utca-burkolat pórusain keresztül leszivárog, s a rothadó anyagot magával viszi. FARAGÓ ÓDON DR. tiszti főorvos: Szeged város higiénikus- voltára vonatkozólag egy hivatalos személynek, mint nekem, röviden nem igen lehet választ adni. Most is itt fekszik előttem egy, e dolgokkal foglalkozó nagyobb tanulmány, amelyet át kell revidiálnom, s amelyet annak idején rendelkezésére fogok bocsátani a Délmagyar országnak. A város egészségügyére nagy hatással vannak a tervbe vett kövezés és nivóemelés, amelynek befejezésével lassanként megszűnnek a dohos lakások szuterén helyiségekben. Szeged város közegészségügye, — mondhatom — ma már az egész országban legjobban áll s ha mindazok az uj egészségügyi- intézmények megvalósulnak, amelyek tervbe vannak véve, mindinkább közeledünk ahhoz, hogy a város egészségi állapotai a közel jövőben a legjobbak legyenek. HOLLÓS JÓZSEF DR. kórházi főorvos: Szegednek legnagyobb csapása, amely azonban az egész magyar állapot jellegzetes tulajdonsága a tuberkulózis, nagyfokú elterjedése. Bár a tuberkulózis nagyfokú és szélesméretii elterjedésének egyik gyökeres megakadályozója megvan nálunk: a széles utcák és főleg a külvárosok egymástól távol -eső házai és általában a város nagy terjedelme. Ezek e baj kiirtását elősegítenék. Az orzságos viszonyok azonban olyanok, amelyek egy rendszeres és céltudatos tiidővész ellenes akciónak állandóan útját állják. Hisz a városok jelentékeny része pincelakás, nedves falakkal, dohos levegővel, amely ugy a giimőkórnak, mint egy csomó más betegségnek valósággal a melegágya. Tereink nagy számmal vannak, játszóhelyünk azonban csak egy-kettő s különösen a külvárosok gyermekeiről egyáltalán nem történik gondoskodás, pedig ma már minden modern nagy város legfőbb díszét a terek parkjai és játszó helyei képezik. A fásítás is rendkívül kicsinyes, sőt évtizedes fasorok barbár kiirtása is megtörténik. Ami Szeged ivó vizét illeti: elsőrangú, hisz az ártézi viz általában csiramentes s az ártézi viz bevezetése óta, az azelőtti tífuszjárvány veszedelme teljesen megszűnt. A fölállítandó uj köz- és járvány-kórházzal Szeged közegészségének egészen uj korszaka fog kezdődni, főképen ha a város arra is reászánja magát, liogy egészséges munkáslakásokról is gondoskodik. — Rémhírek egy magyar hirlapiró meggyilkolásáról. A sok belgrádi rémhír kapcsán ma délután a magyar fővárosban azt újságolták, -hogy \Simon Vilmos hírlapírót,' a Pesti Hirlap munkatársát .Belgrádban meggyilkolták, A hír eljutott a félhivatalos Magyar Távirati Irodához is. Munkatársunk telefonon beszélt az osztrák-magyar konzulátussal, ahol -a rémhírekről ezt mondották: — Simon Vilmos urat ismerjük, a hirről mi is hallottunk, de megállapítást nyert, hogy nevezett hirlapiró urnák nem történt semmi baja. Ha valami történt volna, a rendőrség tudná és intézkedett volna. Érdeklődtünk a Pesti Hirlap szerkesztőségében is, ahol hírt ugyancsak megcáfolták. Itt említjük meg, hogy Blázsits György szegedi hirlapiró egy héttel ezelőtt elment Belgrádira és azóta abszolúte semmi hir se jött felőle. Hozzátartozói aggódnak s a holnapi napon a testvére plindul Belgrádba, hogy hírt halljon felőle. (Attól tartanak ugyanis, hogy mint kémet letartóztatták és jó időbe kerül, amig teljesen igazolja magát ós szabadon bocsátják. — Meghívó. A siketnémák államilag segélyezett szegedi intézetének felügyelő-bizottsága julius 15-én, szerdán délelőtt 11 órakor a szegedi városháza bizottsági termében gyűlést tart, amelyre teljes tisztelettel ineg-hivom. Szeged, 1914. julius hó 9-én. Cicatricis Lajos dr. főispán, tb. elnök. — Sándor Pál balesete. Budapestről jelentik: -Sajnálatos baleset érte vasárnap este Sándor Pál országgyűlési képviselőt, a Közúti Vaspálya Társaság vezérigazgatóját. Az a különös dolog történt -vele, hogy a legfőbb direkciója alatt működő társaság egyik villamos kocsija ütötte el és sebesítette meg. Sándor Pál fogatán ment haza -a hűvösvölgyi Völgy-utcában levő •illájába, a mely előtt -a közúti villamos sínpárja húzódik el. Háromnegyed tiz volt, amikor fogata megállott a villa előtt. A képviselő kinyitotta a kocsija külső ajtaját és a sínpárra lépett. Ép akkor robogott arra a közúti villamos egy kettős hűvösvölgyi kocsija. Az első motoros kocsi már elszáguldott, de a pótkocsi elkapta a vezérigazgatót, oldalba vágta és kilóditotta a pályáról. Még szerencse, liogy nem került a kerekek alá. A baleset után rögtön megállt a villamos s a villából is elősietett a cselédség és a vezérigazgató családja. Sándor Pál nem vesztette el eszméletét, bár nagy fájdalmat érzett. A maga lábán ment a lakására, ahol ágyba fektették a több helyen vérző direktort. Telefonon értesítették a balesetről a Fasor ^szanatóriumot, ahonnan Berezel báró professzor azonnal a völgy-utcai villába sietett. Alaposan megvizsgálta Sándor Pált s konstatálta, hogy testének több helyén fájdalmas horzsolásokat szenvedett. Az ütés a bordáján érte a ver