Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-07 / 131. szám

1914. junius 7. DÉLMAGYARORSZÁG 5. jjzal elébe került és a ©élnél mintegy ló­te^al futott lbe- Tizre huszonegyet fize­. A dalversenyben három lé indolt a tföld­iTelésii^yl miniszter 1300 koronás dijáért, úick-istálló Renatus-a és Molnár L. szá­^es Slap ioefc-ja és W>aste-je. Győztes ®f Jack lett, Reiter lovagolta és tizre ti­^Jtőt fizetett. fel ^mv°dhmzárók akadályversenyében tel:3!ó,indult a Gazdasági Egyesület tisz­idei r A versenyt Ellen nyerte meg, tam 33'án ihnszár lovagolta. Ez fizette a fu­"égyet a .Legtöbbet ma: tizre huszon­tfltj Sfkverseny-handicapban három ló fu­j. a-földmivelésügyi miniszter 1300 koro­Jet ]laért- A versenyt a Melík-istálló Né­aki lova nyerte meg, Krause lovagolta, ialmí dijat is elvitt a maá verseny al­va; futamban a mezei gazdák lo­vai f —üuiamoan a mezei gazaan io­iinfea ttaik- ,Az ölső dijat iNémet István a^ iova .nyerte meg. A totalizatőr [utamban nem adott ki tikettet, ért• ^űrseny első napja szakadó esőben hegedi olympiád első napja. tud<}sitónktól.) Az országos tor­P €lső naPj|ának nem kedvezett az le az J Délelőtt még simán bonyolították 3 6rak V6rseny,ek számait, hanem délután ""lé ;f-°ir' aniidön a kétezer középiskolai ta­*áp0r °'v°müására került a sor, megeredt a S /o t délutan esett, annyira, hogy min­W . os verseny vasárnapra maradt. Ha V^A a vasárnap olyan nagyszerű pro­% : 0z> amilyenre ez országban talán ^ példa. Sa mbaton a szegedi olympiád atlétái és ' d'etve a masrvar sportélet vezető ^ín *3eérkeztek. Budapest felől közel öt­^k«ztek ©sak szombaton délután az ^•W• rs:eviczy 'Alberttal. A szegediek gondoskodtak arról, hogy a A e érezzék magukat. *H v^bati — első nap — eredményei ujoo^l ^ 9 Aiteres> 10-es .csapatverseny: 'Első ' fél. 2.. AATE. % 2 K°szvetés 5-ös .csapatverseny: 1. III. 114.05' Peries. 3. Debrecen 168.14, 158.36, T' f'1beW°!Wfi,rds 5-ös csavatverseny, 6 dndiuló. , íqq r 25.89 gét€res sikfutás, 6 induló. 1. Rajz feiTS 29.03. 2. Eperjes 25.96. 3. Székes­400 5l89­h Sulv'j (MTK). 'ífj dr'rlJ0dékie'k részére, 7 induló. 1. 0Oo'^övszky (TTVE) 11.44. iet*res sikfutás, vidékiek részére, 9 " ) o §teinfcl|d (ATE) 24.8. 2. IMezey , «00' ' tnáss Sándor (.SzTÖ). "h^ó ftxfc* sikfutás, 7 induló. 1. Mar­^ S&) 2.08 és fél. 2. Rajz (MTK). 3. UAtó 55"wt?s síkfutás, 6 induló. 1. Rajz % 4 g®' 2- Racs'kó (MTK). 3. Steinfeld KMüot^ (MTKk W <i ' Ja:l> Vidékiek részére, 7 induló. 1. • 3. ki lDTE) 12.44. 2. .Orbán (SzTK) .> ÍQQ ^urov.eq*^ (nvTTtr,™ ,-i a i 3 baHatéves, 12 lndlllló. 4- Seidl (OTE). --wen o L .Marsohalkó , -/. 4 Ír-1 Bese (MTE). 3. iBenedelv (Btef ®' 9 induló. Döntőbe kerültek , jjDfpg/' ^repuska (MTE), Oláh (DTE), 0 uSü °rbán (SzTK). sikfutás, Í1 induló. Döntő­Szalay, Rajz, Helfer, Szenes. V R /?rds- 12 induló Döntőbe kerültek: « UlC/b Knlcsár 6.33. Helfer 5.93. » első és második helyért va­%tt üelután döntő: Eperjes és III. ker. k madik lett az MTE. s 0lrnJlrnaVi versenyszámokat a közönség Hté re ^apunkban külön oldalon hozzuk W°0rn e Szerűen használható a pályán m oyanánt. HARCOLNAK! (Az albán fejedelem csapatai harcol­nak már a felkelőkkel. — Statárium Durazzóban. — Rémhírek. — Szerbia mozgósit.) (Saját tudósítónktól.) Albániában megkezdődött a döntő hiarc, melyben Vil­mos fejedelem koronája és a független Albánia sorsa fog eldőlni. Mai jelentések szerint Durazzó ostroma közvetlenül kü­szöbön áll s Piskopea mellett nagyobb csata volt, mely a felkelők győzelmével végződött. Durazzóban kihirdették a sta­táriumot s lázasan folynak az előkészüle­tek a város védelmére. Vilmos fejedelem, ugy látszik, vég­legesen elhatározta, hogy helyt áll s meg­vívja a nagy harcot. Az imár nyilvánvaló, hogy küzdelmében a hatalmak támogatá­sára nem számithat s ha kap is segítsé­get, későn fogja kapni. A hatalmaik kö­zötlt levő nézeteltérések megakadályoz­zák az együttes, energikus eljárást. Most újra megnyilvánul a hatalmak­nak az a tehetetlensége, mely a balkáni háborúk során olyan sok végzetes bo­nyodalomnak volt kútforrása. Ezt Vilmos fejedelem is látja s ezért határozta el ma­gát a döntő lépésre. Aggasztó hirek érkeznek egyébként is Albániából. Ehinség, kolera dúl az or­szágban. Fokozza a zavart még Szerbia magatartása, amely legújabb jelentéseink szerint, nagyobb szabású mozgósítást rendelt el. A Grazer Volksblatt a következő dibrai táviratot közli: — Nap-nap után idéhiaililaltszák az albán hiatár túloldaláról az ágyúdörgés és puskaropogás. A katholikus albánok szerb területre menekültek. Falvaikat a fölkelők fölperzselték. Piskopea mellett két napig tartó vé­res csata volt a fejedelem csapatai és a lázadók közt. A kormánycsapatokat Jus­suf bey vezényli és dacára, hogy tüzér­sége és gépfegyverei vannak, a véres küzdelem a fölkelők győzelmével végző­dött. A fölkelők sokakat elfogtak és azt állitják, hogy a foglyok közt két osztrák katonatiszt is van és ennek bizonyítására két osztrák tiszti sapkát és két tiszti-kar­dot mutogatnak. A lázadók nyíltan Esszad basa hí­veinek vallják magukat, tőle kapták an­nak idején az utasításit a harcök megkez­désére és az ő parancsára folytatják az előnyomulás t. Középalbániában borzalmas éhínség van. Egyes helyekről rémhírek érkeznek kolera- és tífuszjárványról. Esszad basa forradalmár csapatai gyülekeznek, hogy koncentrikusan nyo­muljanak elő Durazzó ellen. Vad fanatiz­mustól eltelt muzulmán forradalmár csa­patok ezek, amelyek nem azonosak azok­kal a csapatokkal, amelyek pár nap előtt Durazzó közelébe jutottak. Szerb körökben arról beszélnek, hogy ha a helyzet tovább komptiikálódik, mozgósitani fogják az egész Morava had­osztályt, amire minden előkészület meg­történt. Napról-napra ujabb katonavona­tok érkeznek. A Lokalanzeiger jelenti Durazzóböl: — Az ostromállapoton kivül a sta­táriumot is kihirdették Durazzóban. A város védelmére már minden intézkedés megtörtént. A nagyszabású katonai akció előkészületeit befejezték. A középalbániai lázadókat három ol­dalról akarják megtámadni és pedig a mirditák .északról, Ari.f basa csapatai dél­ről, Durazzó helyőrsége nyugatról. Ugy látszik, hogy Prenk Bib Dóba, Issza Boljetinác és Beiram Sur hatezer embere, kétezer beráti délalbániai és ezer mirdita a koszovoi osapatokikai együtt fog részt venni a lázadók bekerítésében. Nagykikinda városfejlesztése (Saját tudósítónktól.) Kikindáról készü­lök cikket irni és én magaim elé sorakozta­tom a környékbeli városokat. Itt látom előt­tem Szegedet, az izmos, kultura-szomjas, mohón terjeszkedő várost, a szinte villamos­sággal telitett, ideges gyorsasággal élő Te­mesvárt, a mindig szemes, örök stréber Nagybecskereket, a kisebbek közül a fürgén fejlődő Zsombolyát, a kedvezőtlen konjunk­túrákkal küzdő és 'mégis szemlátomást gya­rapodó Nagyszentmiklóst — és végül Nagy­kikindát. Ugy képzelem valahogy, hogy is­kolába járó életre készülő, sok vággyal és sejtéssel teli, erős fiukat látok magam, előtt, valamennyinek 'künn, virágos életmezőfcön, pompázó jövendőn kalandozik elevenen sze­me, csak Kiíkindát nem látom ilyennek. Ki­kin'da ugy áll a csinos városi fiuk közt, mint a messzi faluról jött, bárgyú, tagbaszakadt, de petyhüdt képű és esetlen ruháju kamasz. Nagykikinda! Egy nagy darab föld a legszebb és legdúsabb Alföldön, hol csodába hajt a rögök ajándéka, hol a természeti elő­nyöket hatványozó közlekedési utak sokágú gócpontja fut össze, hol tehát a föld és a földi hatalom szinte összejátszik, hogy em­berek fejlődésének és boldogulásának tanyá­ja támadjon, — s ez a nagy darab föld petyhüdten, esetlenül lapul a körötte szágul­dó, forrongó világban. És igy lapul hosszú évtizedek óta imár s az ébredés milyen pici sugára lopódzik most erre a nagy bánáti fa­lura. Kevesen, keveset foglalkoztak eddig ve­lünk. A csöndes bánáti falun csöndesebb em­berek élnek, akik boldogan, hogy csodabő­séggel ontja a város kövér földje a termő életet, kifelé is valami megnyugvásos csönd­ben éltek. És ringatóztak hiu álmokban, ki­csi élet dobbanásokból már a magyarság fej­lődésének hatalmas lendületét vélték felis­merni s várták, hogy esztendők múlva ma­gyar szó és magyar sziv lesz itt a paran­csoló. Vágyak és ábrándok tarka pipafüst­je mellett teli lett az+m a falusi urak lelke is illúziókkal és amit o/ivárványosan láttak igy itthon, ilyennek is festettük falunkat másfele is. Pedig megérdemeltük volna, hogy fi­gyeljenek ránk. Hogy lessiék mások is azt az évek óta itt lepergett, csöndes, titkos, hosszú harcot, amit az ittlevő kevés kis ma­gyarság folytatott a szerb omladinás ál­mokkal a maga álmaiért. Kikmdával a ma­gunk hibája folytán alig törődtek eddig, pe­dig ide csoportosul minden erő, mely a nagy szerb propaganda fantasztikus terve körül szövődik és e fanatikus faji érzés trinden megdobbanásának itt volt mindig a szive Nagvkikidán. Katonás fegyelemmel s ravasz apróléiíossaggal vannak a szerepek kiosztva s egy ugyes rendező szemvilU- 'sára már kesz vo t mindig a magyar földön játszó ke­serves komédia, melyben dacosan ágálva megtagadtak eddig mindent, ami magyar.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom