Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-07 / 131. szám

MLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. juníns 1 Ilyen harcok közt pergett az életünk eddig és a magyarságnak a magyarosítás ügyéért folytatott 'harcában eddig minden munkája kimerült abban, hogy örvendezve állapította meg évről-évre azt a csöppnyi fejlődést, mely magyarjaink és a kikindai szerbség születési és halálozási arányának egybevetéséből a magyarság javára mutatkozik; s a mely, te Cunard hajója százával viszi továbbra is Amerikába a szerb parasztunkat, talán évek multán javunkra billenti a helyzetet. És ily viszonyok közt, amikor keresve keressük az utat, az irányt, melyen e kis város magyarságának a magyar haza érdekeit szolgáló munkájára dl kell indulnia, rászorultunk volna talián, hogy munkánkat, törekvésünket s'zerető f igy elemim el kisérték volna azok is, akiknek figyelmét a jövőben talán szorosabb kapocs révén sikerül magunkra terelni. < Várospolitikánkról szeretnék ezúttal miegymást irni. Várospolitikánkat ott intézik, ahol ennek a kis városnak egész sorsát dirigálják, a városházán és a skupstmánknak nevezett közgyűléseinken. A városházán a sorsintézés eddig adóbeszedéshői, váltságkönyvelésből és katonaállitásból állott, a skupstina ezüstpitykós-gombu, mándlis városatyái pedig a „netyeímő" jeligéjén nevelkedve kerékkötői voltak minden haladásnak. Igy volt ez a múltban és az ujabb, modernebb áramlatnak ide is elhatott pici világossága nehezen tör át majd az évtizedes, megfeneklett sötétségen. Eddig Kik inda kiépítésének, várossá fejlesztésének scha híréi sem hallottuk, kitűzött várospolitikai irány nem volt, csak ösztönösen, a fejlődő, növekvő szükséglet támasztotta igények révén jutunk mi, ha ugyan jutunk, mi-egymáshoiz. A munkapárti eszmék dolgozó pártja köré tömörült s egyre erősebben tömörül urak most igyekszenek a taposott ösvényről leteríteni a várost s a városfejlesztés programját megteremtve, ezen a téren is kiépíteni az uj ösvényt. Programot kértünk, programot vártunk mindig, szolgálja bár az akár az agrár, akár a merkantil, vagy akár a szorosabb értelemben vett kuiturirányt, csak program legyen, a fejlődésnek egy bizonyos célja felé induló, elhatározó törekvés. És ha ez a program a munkapárti zászló köré sorakozott városunk politikájában elkészül, akkor állunk majd csak céltudatos fejlődésünk utján. Eddig ugyanis a szétzilált, legvariáltabb politikai uézetet vallott, szűkebb társadalmunkban nehéz lett volna az uj mesgyére átcsapni, de most, hogy munkapárti ideák teremtő érájától áthatva végre együvé toborozhattuk a város sorsát intéző korrifeusainkat, most itt van igazán ideje a programalkotásnak, hogy ezt a programot tarthassuk mi is és a jövőben parlamentbe küldendő képviselőnk is szem előtt. Ebben a kérdésben nemzetiségi tagozottságnak se lehet helye, mert hiszen mindnyájunknak, akik e várost lakjuk, közös érdekünkbe vág a várospolitika. A várospolitika mellett előtérbe kéli lépnie a város gazdasági programjának is. Tömérdek volna a tenni való ezen az utón. A város sok ezer holdnyi földbirtokát a régi módi 'bérrendszernél okosabban és szebben lehetne hasznositami, a város 'belső részén sok városi telket és épületet a imáinál jobb és szebb beruházásokkal jobban ós szebben lehetne kihasználni. Ez irányban eddig semmit sem tettünk, a gazdasági programunk vérszegénységét csak a mostanában létesült ujabban szervezett gazdasági tanácsosi állást betöltő tanácsnoknak lesz feladata egészséges, modern és _ belterjesscbb gazdasági iránnyal életrekélteni. A merkantil program, mely pedig alfája^ kellene, hogy legyen minden öntudatos városvezetésnek, az uj polgármester működéséig szintén ismeretlen fogalom volt nálunk s nem is hallottunk e részben sohasem városi hivatalos iniciaíivát. .Gyári és ipari vállalatok idecsatol/gatása és nagy vasúti forgalmunk olyatén kihasználására gondolok, mely a négy irányban ágazó útvonal sok életerejéből valamit a csomópont részére is visszatartana. A mindenkori kormányoknak legmostohább városa volt ezelőtt Kikinda, mostanában, amióta Tisza 'kormánya van kormányszéken, a kiépült, sűrűsödő vasútvonalunkkal, több irányban nyújtott kedvezésisel merkantil programunk is lehetne már. Az ujabban lüktető életet ölő iparunk a város főjegyzőjének erősen vezető kezében, a rendőrhatóság vezetőjének mindenre kiterjeszkedő munkássága talán megteremti ezt is. A szorosabb értelemben vett kullturhiány végül olyan területre vezet, mely nekünk kikindaiaknak teljesen ösimeretlen, rejtélyes világ. S hogy Kikinda egy őserdő, melyben alig hallatszott még a kultúra fejszecsapása, ezt tudja a környék is, mert a nákófalvai, komlósi sváb Szegedre, Temesvárra küldi: iskolázni a fiát, Aradra, Zsombolyára megy bevásárolni s hiába fut ide három 'vicinális, a tőszomszédjainkat nem köti hozzánk a kultura egyetlen szála sem. Hogy mindezt megteremtsük, nemzetiségi ügyekkel való bajlódások közepette Is egymásra agyankodó kevés magyarságunk tömörülésére volt szükségünk. Most a munkapárt helyi pártja táníorithatalan hívének vallhatja & város sorsát intéző jobbakat, most csak a jeligés „munka" kitartó, szívós segítsége kell ínég és akkor ennek a kormánynak kormányon létéi mint a fejlődés uj korszakának hajnalát jegyezheti föl Nagykikinda. A szegedi nőmozgalom. Irta : Schnur Kornélia. Abból az alkalomból, hogy a Feministák Egyesületének szegedi fiókja, sok évi fáradságos küzdés után végre szervezve van, nem lesz érdektélen megemllékezni arról, aki egy félszázaddal előbb vetette ott e! a nőmozgalom csiráját. Hogy a csira oly nehezen tudott gyökeret verni és zöld ágat hajtani, azt az Alföld nehéz, agyagos talajának keli tulajdonítani, mely az anyaiföldben táplálni, jól megérlelni akarta a beléje vetett magvat, nehogy mint csenevész termény, hasznavéhetetlenül hulljon el. De különös érdekkel bir ennek a momientumnak a felemlítése azért is, .mert talán ösztönt nyújt — a központi szervezethez hasonlóan — a szegedi szervezet mellékágának: a férfiligának a megalakulásához. Mert férfi volt az, aki a nagy rónaságon, a tanyák országában, meleg, szeretettől áthatott szivvel körülnézett és belátta, hogy nem jól van az, hogy a nép, de még inkább a nép leánya mindenkitől elhagyatva, mély sötétségben él s a kulturától hatalmas jégkéreg választja el. Tóth János dr„ a szegedi tanyai iskolázás rendezett állapotának megteremtője, fáradhatatlan gondozója és a tanyai iskolákkal együtt a tanyai népnek is lelkes apostola, 1829-ben, mint a piarista rendnek alig 25 éves tagja, jött Szegedre. Huszonhárom évig volt a hírneves szegedi líceumban a természettan tanára és inig a vele együtt Szegedre jött, Horváth Ciril és Reisinger János tanárok később a budapesti tudomány egyetemen folytatták sikeres működésűket, Tóth János Szegedé maradt egészen, innen őt semmiféle kitüntetés el nem vonhatta. Érezte ő, hogy itt a Magyar Alföld szivében' fölséges feladatot teljesíthet a nemzeti művelődés érdekében, de meg szerette is Szeged népét, mely magyar izében, lelk$e' désre és tettre kész egyaránt. Midőn 1°;" János a líceumban sikeresen eltöltött 23e után, 1852-ben a városi és tanyai népisK® Iák, az allreáltanoda és kir. kath. tanítóképző igazgatójává kineveztetett, megtalál/a törekvéseinek megfelelő terét, hol .alkotó^' jét és buzgalmát a legrövidesebben érvény sithette. . A népnevelés t tűzte ki legfőbb felad® Iául; de nem olyan értelemben, mint korunkban sokan tekintik, alatta az ^ olvasás és a hasznos ismeretek elemeit dolván. Tóth János törekvése egyetemese" és gyakorlatiasabb, nemesebb, hasznos® volt. Ö a népnek boldogitásána törekedetté nemcsak értelmét fejleszteni, hanem szjj ár7ié«P1\ iliftlilciillfttét npimfröhoni. anvagi 3?ieÁ takart' becsületes és kitartó munka s józan t- , kokság által .emelni', (munkaképességet ' kőzni igyekezett. Ahol egy századdal ei Kónya Kristóf, szintén kegyesrendi szer• tes, méltán töprengett afölött, hogv a jLdélnyugati határán mind számosabban m települő szülők gyermekeinek hiányos ne lésén miként lehetne segíteni, 18 "di ugyanott egy későbbi rendtársa aP°s ^ buzgalmának fényes eredményeképen ^ ma már 46 tanyai iskola terjeszti méri®' áldását a nép gyermekeinek nevelése ter ^ Amidőn az 1868-i népiskolai törvény , rendelte a polgári fiu és leányiskolák J> rwu'uviiv a pui^ai 1 hu ituiij , vezését, Tóth János alkotó tehetségen® A fáradhat!an ügybuzgalmának uj tér 'j^Jsepolgári fiúiskola szervezése mellett -déssel fogott a polgári leányiskola lém® " 3 hez. Nemcsak szóval és írásban sürgeti y polgári leányiskola felállítását, hanem " azt megkönnyítse, a felállítandó uj ^ Árban a vegytannak, természettannak es ^ mészetrajznak díjtalan tanítására is; w- A kozott. Hogy ezen iskola feladatát b,fnű0 eredménnyel teljesíthesse, sajátjából J^ c'i cunicini.y ci icijcíuncssc, ouju'j^"- , -m p szakértelemmel berendezett fizikai, természélrajzi gyűjteménnyel ajanm meg; sőt arról is gondoskodott, hogv 6 gyiíi gyárául mely célra 1876-ban gazdag alapuyme ^t temények fokozatosan tett. 1881-ben pedig gazdag szakk^Á ajándékozott a tanítótestületnek. Aktk ^ a szerencséiben részesülhettek, hogy a * ai|att szetrajzi, fizikai és vegytani előadások ^ az ő magyarázatait hallgathatták, Lmít szeretettel fogadták tr.fir la lépcsőié uj• nál, ha őszbeborult fejét megpiHan^ amint lihegve jött fel szikár alakja aZá,nyoS emeletes épületbe, kezében a hagy0® alföldi nagy piros zsebkendővel. Széf' d Tóth János, a szegény szerzetes, — kenépének boldogitására áldozta ^ Zaó^ mondott önérdekéről hogy egészen áldozhassa magát. Szeged valóban díjesés volt, hogy a legnehezebb V'?Z okü^' zött, gyermekeinek nevelési- és & ügyét ily apostol szellemű férfi vejL0#í irányította. Érdemeit nemcsak e dfegiső1' méltányolta .mindenki, hanem a >efj helyről is méltó elismerésiben részest - jelben a király koronás arany érdemik0 , tjjfl' 1867-ben pedig királyi tanáosos[ cím® idő alatt minden lépésével, minden jh város javára munkálkodott. Midőn 1 Ilus havában már ágyhoz szegezte a aZ kor is a városi és iskolai dolgok"0'; jW IÜUÍ -ucii püuik Mictiyi uinaubüM tette ki. Majdnem 60 évig volt Szegf"Y .e| í 18Í aJá Kor is a városi es ís'Kotai aoig^r0'' jvn kedves tanyai népéről kérdezősköa0 j^lte hámosan fejlődő baja augusztus o~a áidásos életét. _ „ • & Midőn a szeptemberben kezdődő p ^t év bennünket, növendékeket összehoz csak emlékének adózhattunk egY 0 ^ kiváló gyógyforr* 1 Kaffeatt áirfta; csukorDetegaéfoél, vOrtirajméL táaa — Tanaéantes mmeottf SCHULTES ÁGOST^^ ^