Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-07 / 131. szám

igazgatás reformálását illeti, a közigazgatási bizottság utján már kértük a minisztert, hogy mielőtt a törvényt a képviselőház elé terjeszti, küidjie ime,g nekünk is és a törvény végleges megalkotásánál -vegye figyelembe a mi kívánságainkat, de válasz még -nem jött. Addig tehát, amíg a törvénytervezetet nem látom, nem szállhatok hozzá, mert lehet, ihogy nyitott ajtót dönget nénik. Sok, igen fontos közigazgatási kérdésiben nem is tudunk határozni éppen azért, mert nem tudjuk előre, hogy az uj törvény fölborít ja-e majd, amit akarunk, vagy kvadrát a mi intenciónkkal. BALOGH KAROLY pénzügyi tanácsos: — Azt se tudjuk imég, bogy mi a kormány szándéka. Egy ilyen fontos törvényjavaslatnál múlhatatlanul szükségesnek tartanám, hogy azt a magyar városok országos kongresszusa, de maga a törvényhatóság is, ileltve azok, akik a közigazgatással gyakorlatitag is foglalkoznak, letárgyalja. A most érvényben lévő, 188ő-ban alkotott városi közigazgatási törvénynek is az a baja, 'hogy a megyékkel egy kaptafára búzta a törvényhatósági városokat, noha a mai törvény kizárólag a megyei törvényhatóságoknak készült. A fejlődő városoknak ez csak hátrányára volt, mert a megyei törvényhatóság politikai hatóság, mig a fejlődő városok gazdasági alanyok elsősorban és nem politikai hatóságok. Ennélfogva ez a szűkre •szabott régi törvény a városokat szabad mozgásukban, fejlődésükben, gyorsabb tempójú előrehaladásukban nemhogy elősegítette volna, hanem akadályozta. Ezt belátva, akar a kormány a városoknak olyan törvényt hozni, amely a városi éle't fejlődését nemhogy megakasztja, hanem előbbre viszi Azonban nézetem szerint csak akkor lehet helyes törvényt alkotni a városokról, ha előzőleg annak vázlatát a közigazgatással gyakorlatilag foglalkozó emberek bírálata alá bocsátják. Nem kívánatos, hogy .az állami felügyelet az egész vonalon biztosittassék, mert tarthatatlan és a város fejlődésének rovására való állapot az, hogy minden DÉLMAGYARORSZÁG ügyünk állami gyámkodás alatt legyen. Ebbői következőleg az összes törvényhatósági szervek újonnan organizálandók. Tehát nagy általánosságban: a közgyűlés, a városi tanács és a polgármester jogköre olymódon állapítandó meg, hogy az a .mai életviszonyoknak megfeleljen. GAÁL ENDRE Dr. kulturt anácsos: — Elsősorban szükséges, hagy az 'összes vagyonkezeléssel és felelősséggel járó teendők ugyanazon fórumon menjenek keresztül és ne legyen különböző hatósága a különböző dolgoknak, ami rettenetes konfúzió elé állit bennünket. Példának okáért az iskola ügyek, a kórházi dolgok stb. felebbezési fóSzeged, 1914. juniufl_ vuma egyszer a közgyűlés, egyszer a to" igazgatási bizottság, egyszer a mitozíír' Ezeknek az eljárásoknak a rendezését én «* hát feltétlenül kiivánatosmak tartom. Sziitó giesnek tartom továbbá azt, hogy a 'főbb tóviselőket függetlenségük biztosítása értó ben életfogytiglan válasszák. Feltét^ szükséges továbbá a kvalifikáció kérdésM^ rendezése is. Gondoskodnia kell még 82 törvénynek arról, hogy a tisztviselők í® dailimazása progresszív legyen, hogy ^ a fizetése minden körülmények kÖzőtb tositsa megélhetését és függetlenségét, részt lehetővé tegye azt, hogy -csakis sának élhessen. 1 a súgó, hariem aki a helyén ült. Gyárfás, a haramia ültette oda a malacot és a fejébe nyomta a tulajdon bagósüvegét, hátára a direktor kacaibajkáját teritette s lehajtotta szegény fejét a könyvre. Igv hát nem súghatott, de előadás után disznótor volt. Ki keresné a malacot a su gólyukban? A napló hetvenkilencedik lapján egy recept van a külső zúgás és moraj helyes Imiegcsinálására. Egy ötödik László cimü direktoriális férc-műben a direktor játszotta V. Lászlót, de a kulisszák között nem akart sehogysem zúgni a tömeg, holott a direktor váltig ordított odabenn, hogy: Miért zug a tömeg? Kivánja eskümet? Mire a direktor kiorditott: — Holnap egy se kap gázsit, haramiák! Lette erre zúgás olyan, hogy alig lehetett elhallgattatni. Most már csöndes ember a direktor, nem törődik zúgással, morajjal, álma örökös. Csak annyit tudok a temetéséről, hogy senki sem kísérte utolsó útjára . . . Még a felesége sem, aki már betegsége alatt visszament az urához, aki jegyszedő valiamelyik fővárosi színháznál . . . Sírköve nincs, nevét ez a napló örökítené meg, ha ki merném írni a nevét . . . De nem merem, nehogy a hitelezői megtámadják — a hagyatékot. Elázott a turf. — Lóverseny esőben. (Saját tudósítónktól.) .Szombat délután hosszú kocsisor indult meg a Petőfi Sándorsugár u ion kifelé: az első és utolsó tavaszi lóverseny első napja, csalta ki az embereket a vágóhíd melletti libalegelőre. Automobilok és magánfogatok egymiást érték, ,de a villamosok is tömve érkeztek. Azt azonban mindjárt elöljárójában meg kell állapítani, hogy a lóverseny távolról sem ért el olyan forgalmat, amilyent más esztendőkben. Ennek oka egyrészt az ujszegedi tornaverseny, másrészt a kora délutáni órákban erőteljesen tornyosuló felhőzet volt. A nagytribün nagyon tartózkodóan bon totta ki színpompáját. A hölgyek tavaszi toalettekben jelentek meg és inkább leáztatták magukat, minthogy 'köpönyegbe 'kényszerítsék drága termetüket. Az urak erősen készülődtek a fogadásokra. A közönség soraiban ott láttuk Cicatricis Lajos dr. főispánt, Bokor Pál dr. polgármester-helyettest, Daempf Henrik altábornagyot, Gergely Miklós huszárezredest, Fluck Dezső miniszteri tanácsost, Kiss Ferenc főerdőtanácsost ós még sokan másokat az uri társaság vezető tagjai közül. Három órára volt jelezve a verseny kezdete, die az első futamot már háromnegyedkor lefutották. Maguk a lovak se túlságosan érdeklődtek az ügy iránt s az első számra benevezett versenyló közül ötnek spleenje lehetett, mert csak három állt 'ki a star'hoz. Búzás Elek huszárkapitány adja meg a jelt s a következő pillanatban három ravasz lovacska már vidáman szökellt a porondon. A hírneves Krause, a legjobb urlovasok egyike ugrott be elsőnek, vagy bedűlt inkább, mert a közönségben erősen tartotta magát a hit, hogy mind a három lovacska csak figurázott s már előre megegyezett a dijra nézve, hogy ne kellessék nekik sokat szaladni. A totalizatőr hitványul fizetett: ötre négyet, ami magyarul azt jelenti, 'hogy aki nyert a versenyen, az .végeredményiben egy koronát -veszített. A fene látott ilyen lóversenyt, — mormogta egy bensziilött csizmás magyar, aki külsejéről ítélve nyilván a helyi lókupecek érdemes céhéhez tartozott, A második számihoz (huszáraitisztek álltak fel, de még a start ,előtt szakad" ^ ömlött a nyakukba. A közönség ijedten ^ nekült föl -a tribün legmagasabb ) huszárok pedig nekiiramodtak a teres vadászversenynek, vadásztak, ^ nyeztek, akadályoztak, causzongáltak ^ ten őrizte őket valóban a síkos ^^/(íí vége mégis csak az lett, hogy egy 0 ^t beszaladt elsőnek. A tisztek verstóÉ^, megint kisütött a drága im-eleg nap' , lett volna egyéb baj, ha a honvéd!35 ^ akadályversenyében egy kis félreérd ^ történt -volna. A -dolog ugy (esett, ós 3. számú lovak a felkantározd81/ , rélték a szalagjaikat. Igy aztán akl szalagos lovat akarta megtenni, & | szalagosat tette meg ós viszont. A P1 t lagos futott be, de útközben — *t I pech — elveszítette a szalagját. kavarodás, mig (a vélemények és tisztázódtak. Az utolsó előtti szám volt » - sebb, ezt szintén az -ördöngös Kra"®6 meg a Mélik-istálló lovával, Nézet volt. Az volt róla a nézet, szal el, A gát Jivelésüg JS Sla la? iack kettőt J** kö: <4 s *Í8 A''x ÍÖÜ! Üt* a y ^ y fu én . ^ p0f. s lovas szerfölött passzoltak egJrQia' g0 mezei gazdák versenyét már ^ • i tornyosuló felhők kisérték ós alig' ^ n futott az első alföldi csikó, " ég csatornái és elindult az ória®1 tam a vildamosok "felé . . . Az első futam sikverseny _ vol}]0l I ^.05' ® ' -y V' O h szt JM Hiou a Ujam siicverseny ' _ ben három ló futott Szeged vár"® yt ronás dijáért. Az 1600 méteres ver y va, ,a Mélik-istálló lova nyerte^ Vet Krause lovagolt. Tiz koronar gyet fizetett. ^ f.tf Az altiszti vadászversenyben .^d// du-lt a Gazdasági Egyesület tisZ pdú -•' A hatezer méteres távolságo-t ® ^ ¥ ben futották le -a lovak, j> Pj\ Dámvad jött be elsőnek, törzsőrmester lovagolta. A Dal p huszonkettőt fizetett. , J, A 3600 méteres honvédhfff^ dályversenyben a szegedi bálfSS^S% négyen versenyeztek: TombácZ ' >> rr- . ~ - " jj gflé. MINDEN NflpAV^^C^ » ' ^r W" W. zados, Kövesi -Ferenc főhadnagy' ^ í > bor hadnagy ós Huberstuwpf jeJu \ l \ nagy. Rendkívül izgalmas startolástál kezdve Tomlbácz 9 $ Haberstumpf hadnagy kőzött, & Flórát, utóhhi a 'kitűnő form^03 ö t»Jt nátot lovagolta. Bár a Flóra magát, Gránát az utolsó pillai/^'Í^J^ MMmimmn mm • • Nagyhatású dráma 3 felvonásban Mozi után \ Nagy Tombolj I remek ngereméníf^ Ma FenslJúfilPO ilgáoq Kíy is x