Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-06 / 130. szám

já szere1 >aré tó, H* •A i# jaid: la­0 Igárl eli"e sel^ totteI" r W iWíí CS< & s§ 6 Vifl ti w, alltó^ leí rzer 1&14. junius 6. DÉLMAGYARORSZÁG 5. 4 szolgálati idő tartamára, az ideiglenes és tóeges minőségre vonatkozó rendelkezése­® kivül a beszámítható javadalmazásra «nak Uj intézkedések. A nyugdíj évi 80 2°nanál kevesebb és évti 16.000 koronánál nem lehet, de ezenfelül lakbérnyugdijra f^pKény nyílik. A nőalkalmazottak min­J tekintetben egyenlő eljárásban részcsül­* fl férfiakkal. A harmadik fejezet az öz­s,fyekre és árvákra vonatkozik, amely az ^közf ®étöleK 600 koTona és 8000 k°ro' Síi..., • ULVIVIV^ \J\J\J l\i\JI UífrU ^" ^ " váltakozik. A miniszter azonban megengedheti az özvegyi nyugdíjnak egy összegben való megváltását is. Az árvákra vonatkozólag nevelési járulékot lehet enge­délyezni, illetve bizonyos esetekben föltét­len jogigénye is van az árváknak. Az alkal­mazott minden egyes gyermekének nevelé­si járuléka az özvegyi nyugdíj egyötöde, a mi huszonnégy éves korukig jár. Mindezt csak a jogosítottak kérelmére lehet megál­lapítani és folyósítani. A javaslat végül a te­metési járulékokra, valamint az általános határozmányokra terjeszkedik ki. Szegedi i háziasszonyok a drágaságról. — Országos mozgalom. — tudósitónktól.) Budapesten a Há­básu lnyok Országos Szövetsége nagysza­%ére Agal,mait inditott a drágaság, íleküz­képtób.^ szövetség tegnap délután a régi ®l0iházban érdekes szemléltető eilö­% JJ">tt, amelynek keretében a drága­zölcröl i n'tésóre szolgáló hathatós ténye­férfigjj szó. Leányok, asszonyok, sőt kos?,,. ls,_ jöttek az előadásra. A teremben ti0s - jöttek: az elöaaasra. a leromioci* iivto ' diszes asztali, rajta sok-sok edény, &**>•< "I"' ionian, rajiu ovi*. ' .mindenféle, szerte-széjjel, iiy^j.. > iiiKiiiudMOic, OÍ-'WJ ív tóítól6tó 'főzelékek, húsok, gyümölcsök, után ilm .Árminné dr.mé üdvözlő beszéde h,' ."IIIBIIK U1.HUC UUVUMU uvouv tó' teu52 Isíván kertészeti tanintézeti ta­°hsón JleKet-te azt, miképp szerezhetők be élelmiszerek. A drágaság okain f%t PD segíthetünk: 1. ha keressük a tój " " tótó . Ikózül azt, amit lehet és tudunk, tóvá, lpai"kodúnk előállítani. Ezzel foglal­hat M lJ segi'uneiun'K.. i. iw miwwuh « jül annak, hogy olcsón vásároljunk; 2. %?Teillket mérsékeljük és 3. ha szük­tóZVazt ajánlotta, hogy a házi és vi-Ha­H f, k°nyhakerti növények termesztésé­W,,'használhatjuk. Hazai és külföldi ta­hivatkozva, kimutatta, hogy u^ll u»vau\v/Z/vaj uvuiiim ^ tóvsVk csa'lád zöldségszükséglete 550—600 őrületen kitermelhető. Ezt a tótod ? 7—8 hónapos tenyészévad alatt Ma mi « m 4 SS A •A 30 r A? fák kö i tf 4 A*' tótól. i !s felhal "atokr !u eSi tegmé tót a fett ' :^áfn-180 'munkanapon belül lehet meg­tó aia?!' azaz minden, munkát napi három fttó 1 egy e«vén, vagy ami egyre megy, 'tóó Kvdn napi egyórai miUrikával végzi, tót áazuián .rátért arra, hogy az igy ter­tóvit I értóke 450—500 korona, tehát tótahtóaz a k^ti munka, illetve ennyi a •1'V w ?s egy családban. Emellett a ter­ár!ndlK friss és ízletesebb is, mint a tó'hojte 1 az értékkel majdnem felér jtós ta^^had ég alatt friss levegőn egész Utó e°zkasra ad alkalmat, ami a testet és fetógtőt 1?rmán üdíti és sok haszontalan SS 'üt- t a c ---cnjauuö uian jv^j yte.. ^mJélő elé. Sürgés-forgás, lótás liiLtóriutóPtó leánykák, hölgyek siettek ki ii'tótt tó tele mindenféle főzőedénnyel és tó** eremben felállított gázkáiyhák M fézrife eglindult és .kívülről' a habverők C' ^eSalak 'kellemes' csengése hallatt­tiM^.'Wenvi T ácvlAnZ olöorlóct fartnrr a jtózéjtó és .rossztól visszatart. A nagy ifit a leadott előadás után érdekes kép 'H í I lek vatt^L'l u konV gyamöicsök, húsok és tésztane­tó^jf terválásiról volt szó és rögtön el w 0 A ,az 'ízletes ételeket. Stegmüller S2tót't „ teldurriveiésügyi minisztériumba tó!tóazdaa?dasági -tanárnő, az aszalásról Vv tó tó;ag0s főzésről tartott értékes fej­tó?0 mSf Szisethy János vasúti íöfel­^özQnl - záróbeszédet és megköszön­te Vv ?^gn6k nagy érdeklődését. kérdés ép ugy érdekli a sze­y?. fölÖ?tó0ny°kat, mint a budapestieket, tótóán vitázni. A drágaság Szege­tót n' íttert "alvóbb mérvű, mint Buda­% aetn tó a lányai termények nagy ré­íttó Wactó ged emészti föl, hanem távo­tóítt bheti' aho1 a íazda állitólag jobban eevéK Pllind :a konyhakertészeti, mind Jt g tehát ,erményeit. Nagyon is indokolt tóritó^ék' ?0gy a szegedi háziasszonyok részét a drágaság He­mozgalomból, amely most Budapest határaira szorítkozik. Ugy tudjuk, hogy egy izben foglalkozott is néhány lel kes szegedi úriasszony ezzel a fontos gaz­dasági kérdéssel, a mozgalom azonban, saj­nos, még csirájában elaludt. Egyébként an­nak illusztrálására, hogy Szegeden miképen akarják megindítani a háziasszonyok ezt a mozgalmat és imilyen szempontokból nézik egyáltalán, álljon itt néhány vélemény. Egy háziasszony, akinek a drágaság kü­lönösen fáj, például igy beszélt munkatár­sunknak: — Bizony, a drágaság szinte elviselhe­tetlen már és ön el sem tudja képzelni, mii­csoda kálváriát kell járnunk a háztartási budget folytonos és ijesztő mérvű emelke dése miatt. Az államháztartás az semmi a mi háztartásunk gondjaihoz képest, mert ha az államnak pénz kell, egyszerűen felsrófol­ja az adókat. Mi azonban félve mondjuk csak meg a férjeinknek, Ihogy például meg­drágult a liszt, a csirke, a hus és aranyak­kal kell megfizetni egy kis főzelék-, zöldség és gyümölcsfélét. Mi nem .srófolhatunk ki napról-napra többet a férjeinkből, mint a mennyi futja erre is, arra is a jövedelmé­ből. Állandóan gondokban fő a fejünk, hogy hogyan is vezessük hát a háztartásunkat a leggazdaságosabban. Ez nemcsak rám áll, hanem a másikra, a harmadikra, negyedikre is, nagyon itt volna tehát az ideje, hogy szer vezkedjiink, tömörüljünk a drágaság leküz­dése érdekében. De hát mit csináljunk? Én nem kezdhetek semmit. A barátnőm is azt mondja, csináld meg te a mozgalmat. Sem: én, sem ő, nem inditottunk még semmiféle mozgalmat, ellenben indítsanak azok, akik elöljárói mfindennelmtü noimozgáümaknak, kivéve a drágaság leküzdését. A szegedi feminista mozgalmak egyik harcosnője pedig ilyenformán nyilatkozott: — Előbb csatlakozzanak hozzánk a há­ziasszonyok a női választójogért való küz­delmünkben, Ha politikailag érvényesülnek a nők is, akkor elérhetünk valamit gazda­sági téren is. Tehát a jelszó: választójogot a nőknek! — Bocsánat — vetettük közbe — nem lehetne talán a női választójogot különvá­lasztani a drágaságtól? — Kérem., mi szívesen támogatjuk a háziasszonyok mozgalmát, ha a drágaság ellen megindítják, de nekünk a nő egyenjo­gositásáért való akciónk annyi munkát ad, hogy mi nem indíthatunk külön mozgalmat a drágaság leküzdésére is . . . A szegedi főzőiskola tanfolyamának ve­zetője imigyen beszélt^ amikor érdeklődtünk nála ebben a főzőiskolát Is közelről érdeklő gazdasági kérdésben: — Jaj kérem, imli annyira el vagyunk foglalva a vizsgákkal, hogv nem. is tudunk még újságot olvasni sem. Igy nem is érte­sültem róla, hogy Budapesten miféle mozgal­mat indítottak a 'háziasszonyok ,a drágaság leküzdésére. Különben is, hogy ebben az irányban milyen szerepre vállalkozzék a fő zőiskola, ezt az igazgató úrral kellene meg­beszélni . . . Bizony kellene. Sőt csinálni is kellene valamit. Főzni csak megtanulnak a- jövő 'há ziasszonyai, akik bizonyára gyorsan elsajá titják a „vegyél ebből — vegyél abból" tudo­mányát, de hogy miből, amikor a férjem uram csak százötven koronát tud a család háztartására fordítani, ezt nem tanítja a főzőiskola , . . Ostromállapot Durazzóban. — A fölkelők nem engednek. — (Saját hdósitónklól.) Durazzóból je­lentik: Thomson alezredes, akit Sluyss hol­land őrnagy visszahívása után térparancs­nokká nevezett ki a fejedélem, ma reggel a városban kihirdette az ostromállapotot. A helyzetben változás nem állott be. Mára, vagy legkésőbb holnapra várják a fölkelők támadását Durazzó ellen. A vá­ros máris védelmi állapotba van helyezve. Durazzóban nyolcszáz malisszor, háromszáz csendőr és száznál több fegyveres naciona­lista gyűlt össze. Parancsnokuk Fabius hol­landi kapitány. Vilmos, fejedelem csapatai­ban önkéntesek is vannak s ezek között né­metek és osztrákok is. Ha tényleg harcra kerül a sor, Durazzót valószínűleg rendsze­resen meg kell ostromolni. A város megerő­sítésén lázasan dolgoznak és megtesznek minden előkészületet a város védelmére. Berlinből jelentik: A Lokál Anzeiger Ír­ja: Minthogy nem valószínűtlen, hogy rövi­desen a hatalmak közös akcióra határozzák el magukat és hadihajókat küldenek Albániá­ba, a német kormány is egy hadihajót szán­dékozik kiküldeni Durazzóba, mig Anglia máris kiküldötte a Máltában állomásozó Duke of Edinbourgh nevű páncélos cirkálót San Giovanni di Meduába. A Neue Freie Presse a Durazzóba való hadihajó kiküldésről azt irja, hogy Anglia és Németország elvben hajlandónak látszik egy-egy hadihajót az albán partokra kikül­deni, hogy a többi hatalmakkal együtt gon­doskodjék a fejedelem, családja és az ide­gen telepesek védelméről. A hadihajó kikül­désének azonban nem lesz nemzetközi akció jellege, csak a hatalmak amaz akaratának kifejezője lesz, hogy megvédje a fejedelmi családot és az idegeneket. Ezzel megfelel­nének annak az óhajtásnak, amelyet a nem­zetközi ellenőrző bizottság tagjai'fejeztek ki kormányaikhoz intézett jelentésükben. Nem­zetközi csapatok kiküldésére nem gondolnak s arról sem lehet beszélni még, hogy Szku­tariban levő nemzetközi csapatkülönitmé­nyek egy részét küldjék -Durazzóba. Durazzóból jelentik: Minthogy la sijak,i fölkelők panaszkodnak, hogy a nemzetközi ellenőrző-bizottság nem jön közéjük, .felkér­ték a bizottságot, hogy jöjjön el. A bizottság erre elhatározta, hogy még egy kísérletet tesz és délután .három órakor Král .osztrák­magyar deliegátus •vezetésével elment a föll­kelőkhöz. Az ellenőrző-bizottság csak este hét órakor tért vissza. Az ellenőrző-bizottság tagjai kedvetlen hangulatban voltak. Föl­menteik a fejedelmi palotába, ahol majd egy óra hosszáig tanácskoztak a fejedelemmel. A tanácskozás után közölték a hirlapirókkal,, hogy a fölkelők ragaszkodnak eredeti köve­teléseikhez, hogy a fejedelem távozzék Albá­niából és mohamedán herceg kerüljön Albá­nia trónjára, vagy pedig állítsák vissiza a török uralmat Ezenkívül a mohamedán vaT­lás tiszteletben tartását és a töröknyelv taní­tását követelik. Az ellenőrzőnbizottság kérte őket, hogy álljanak el ettől a követeléstől és utalt arra, hogy respektálni kell Európa akaratát, amely Wied herceget ültette a trónra, a fölkelők azonban nem • engednek. Az orosz delegátus .azt mondja, hogy a .föl­kelők megbízottjai szilárd eltökéltséget, sőt kihivó magatartást tanúsítottak, az ellenőr­ző-bizottságnak azonban fegyveres kiséretet adtak, amikor visszatért Durazzóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom