Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-16 / 137. szám

UNHIS Í6, •ENDEMTI^ 311 g1 ÍTM LÉLTIEF v értéknek AGY ^ STÁLLAODO TALÁNY OS!' SZEGYE®IIK' MEG/'3 ' iy *ak í ENWBB EL»' dégl®, 1 ÚÁVÉBÁ­, ! ií „• ABBA" kat és 4 IáénOP donesj ALAPPÁ./ IRTY»;J ÖSS26" s,ú­OS SZ^ yi. rői? ítják » " OS SZ L LÍL, lloda//. , SZÁTÓ15 junius 16. Szocialisták szegedi népgyülése. Zászlóbontás rendőri beavatkozássah — js"iát tudósítónktól.) Az orlszágos szo­.^temokrata párt 'sietősen teszi meg előké­7icit a jövő évi általános képviselővá­•tasokra. A párt küzdeUmi tak tikái ár cil és • diójának részleteiről csak az őszi nagy JJWesszus fog határozni, de a szocialisták 5js munkához fogtak. Vasárnap az or­aJ l?bb városában, népgyűlést rendeztek, Prito 11 a part ismert elveit és választási JSmt fejtegették a fővárosból, kiküldött " 'fo'h Szegeden a városiháza előtt tartót­clfo s n©Pgyűlését ia szociáldemokrata párt, snagy számú érdeklődő jelenlétében. lést fi lz®negykor nyitotta meg a népgyü %e r " Mátyás, mintegy ezerötszáz­k „<r tonvi munkás-közönség jelenlétében. Jenő á ulésre lejött Budapestről: Landler eífe/'\a va®utasszövétség ügyésze és k • r Jakab pártvezetőségi tag. A szege­egyesület is képviseltette imiagát ,én0a SS? FELÍ^V IBÓIY<I ÓRT^LI GAEÁ ik. i „ / tán tó!.; a vasiutasszoveiseg ugycSiv vo "i lem• • ab Pártvezetőségi tag. A szege­it tfl-sta egyesület is kép visel tetté miagát XrvX Kárász Józsefné titkárral és % li U'ltoával. A népgyűlés megnyitása reket ek 'megválasztották Varga Fe­szegedi párt titkárát, jegyzőnek rttr/J/l'étert. Varga Ferenc bejelentette a %fifnek Landler Jenő dr. lépett az tiai kor r'-e" Eosszu beszédben ismertette a ^ypú'feányrendszert. Különösen az uj tör­'Wm kif(Yásolta. Éles kritikával kisérte /ftkat an'V minden eddigi' alkotását, még X . • amelyeknek szükségességét az ef­kénytelen-kelletlen elismerte. Nta üvényt Pedig olyan vehemensen Wh gy az Ügyeletet1 teljesítő Szakáll V r- " 1 Ny Az utolsó tolonc'koesira való rako­Xk ni0ndotta Landler dr., — az eddigi 'bit. " adórendszer volna, de hoztak he­SEN 12 > * 4 $ ROSI OBO^VÍ nta áiy­, -^wiciiuaíCl vuiira, uubiuh Uj adótörvényt, még becstelenebbet, mondatát már nem fejezhette /c 6tk,- mondatát mar nem iejezncuic ^ kSn,ok' mert Szakáll kapitány erélye BELÉPETT • -'^PCI'I: Notta törvény ellen ne tessék izgatni! er ige'n' K rendőri beavatkozás ugyan ife^énvp ?tszett a népgyűlésnek, de azt liF%te bogy a szónok azután már ^ott:' magát, bár először büszkén rep­kf/ze^'J'/mellett, hogy szocialista vagyok, N ha r !s vagyok és a törvény előtt IN WitVETEK EW,ENE­körben'] ,a kis incidens után nyugodtabb 1 ,0'vt le ' •"' népgyűlés. A szónok ró­rí §eSfedi JÜ^NT _ _ '^tef S.k'el és"a 'baiíadáriránt való sze­• ügyekre. A történelem tamusá­Szeged polgárságának forradal­h VI. V II A UIAUA'UAA HBUL >--­Mene ©Ítélve lenni. Ehelyett kon­t>é|j n,u'S, tespedés jellemzi ezt a várost. Jl ^ azonban, hogy ez a jövőben máskép ik'öenav g6d dolgozó emberei tetsvérke­ciÍNő l nyu.itani a szocialistáknak az el­/útap/f foan. Beszédének végén a szo­0 -két • 'dicsőittette természetesen, a ítpjogé,7t,zed óta küzd az általános vá­L Umu es most ismét felveszi a harcot. V A srer--dT' után Weltner Jakab szóno­tomlista párt programjáról ő is ke­í'dott, annál hevesebben támadta "fii * ^U I UIV V VOVUVVií — ­XziniiuSza kívánt és Lukács Lászlót, ybói •az kiadósabb téma az ő szem­lllint .. • . . ... feh h'GtW !m a Párt-program. tóVij^:enkettökor eső keletkezett és a ^ rezze/a méla akkorddal véget ért. Délután a Munkás-Otthonban sikerült matiné volt. Itt emiitjük meg, hogy érdekes nyilatko­zatot tettek a szociáldemokrata párt buda­pesti kiküldöttei a szegedi feminista egyesü­let képviselői: Kárász Józsefné és Berger Vilma előtt. Landler dr. és Weltner kijelen­tették, hogy feltétlen hívei a választói jog nőkre való kiterjesztésének, minden megszo­rítás nélkül. A feminista egyesület kiküldöt­tei ezt örömmel vették tudomásul. «•••••••••••••••••••••••••••••Bitaaaanasi az ellenzék bemegy a Házba. (Együt marad a pailament. — Juliusban tárgyalják az államosítást. (Saját tudósítónktól.) A függetlensé gi párt helyiségében ma délben összeült az ellenzéki vezérkar, hogy a közigazga­tási reform kérdésében elfoglalt magatar­tásáról határozzon. A függetlenségi pár tot Károlyi Mihály gróf, Apponyi Albert gróf, Földes Béla, Sághy Gyula, Bako­nyi Samu, az alkotmánypártot Molnár János képviselte. Elsősorban Andrássy fejtette ki azo­kat az okokat, amelyek parancsoló köte­lességgé teszik, hogy az ellenzék az álla­mosítás parlamenti vitájában résztvegyen. A pártvezérek közt nem volt nézeteltérés és egyhangúlag elhatározták, hogy a Ház ülésein megjelennek és a legbehatóbb vita tárgyává teszik a (közigazgatási javasla­tokat. A szövetkezett pártok vitarendezői szervezik a parlamenti akciót és gondos­kodnak róla, hogy a junius végén megin­duló nagy vitának mindennap elegendő szónoka legyen. Vasárnap este a munkapárti körben a túlnyomó többség erősen hangoztatta, hogy nem szabad addig szétmenni a par­lamentnek, amiig a közigazgatás államosí­tását meg nem szavazta. Tisza István gróf és Sándor János is jelen voltak s megelégedetten konstatálták a levél hatá­sát, bár pillanatig sem kételkedtek a párt elhatározásában. A javaslatok tehát napi­rendre kerülnek és a képviselőház köz igazgatási bizottsága már junius 22-cn ülést tart, amelyen Khnen-Héderváry Károly gróf elnöklete alatt megkezdik a reform tárgyalását. A javaslatok előreláthatólag junius végén kerülnek a Ház elé, amikor —- mint említettük — megjelen az ellenzék. An­drássy Gyula gróf azon az állásponton van, hogy az ellenzéknek okvetlenül részt kel! venni a vármegyei autonómiára vo­natkozó javaslatok tárgyalásán. A többi ellenzéki párt is igy gondolkodván, ala­pos a remény, hogy kánikulai vita követ­kezik az idén a tisztelt Házban. Minden­esetre érdekes, hogy az ellenzék itt is visz­szájárói gondolkozik: másutt kánikulában van szünet és egész évben dolgoznak a parlamentek, nálunk egész évben nem dolgozik az ellenzék, ellenben kánikulá­ban, akkor remélhetőleg . . . A konstanzai csókváltás. — Az orosz cár Romániában. — (Saját tudósítónktól.) Miklós orosz cár és Károly román király találkozása vasár­nap nagy ünnepséggel történt meg. Az orosz hajóraj reggel nyolc óra tájban tűnt föl a horizonton és azonnal külön misszió utazott eléje. A román királyi család a fogadópa­viIlonban gyűlt össze. Károly király, Ferdi­nánd trónörökös és Károly herceg orosz egyenruhában voltak. A fogadópavillonba csak 46 személyt engedtek 'be. Kilenc óra után a Standard, a cári jacht beérkezett a kikötőbe, a többi orosz hajó a román hadi­hajókkal szemben sorakozott. Mig a királyi család és a cár üdvözölték egymást, a ze­nekarok az orosz himnuszt játszották. Mik­lós cár és Károly király kétszer megcsó­kolták egymást, aztán elvonultak a tisztelgő csapatok előtt. A fogadás után Tedeum volt a székes- ' egyházban. Útközben a cár elragadtatva nyilatkozott az 5. számú vörös huszárezred magatartásáról, mire Károly király megál­líttatta a kocsit és az ezrednek 11. Miklós cár ezrede nevet adta. Tedeum után reggeli volt Erzsébet királyné pavilonjában, a miniszter­elnök pedig vendégül látta Szasszonov orosz külügyminisztert a 'kaszinóban. Délután négy órakor tea volt a Standard-jachtom, este hat órakor pedig nagy katonai díszszemle. A csapatok a király vezetésével elvonultak a cár előtt. Miklós cár kihallgatáson fogadta Bratianu miniszterelnököt és Porumbaro külügymitósztert, Szasszonov pedig Károly királynál völt audiencián. Szasszonov a Ká­roly-rend nagykeresztjét, Poklevski orosz követ a román csillagot kapta. Egész este az összes köztereken' kato­nai zenekarok hangversenyeztek. Éjfélig óriás néptömeg hullámzott az utcákon, éj­félkor azonban teljes eréllyel megkezdte a rendőrség az utvonalak elzárását. Este Konstanzába érkezett egy különvo­nat az orosz cár testőrségével és lakájaival. ÜNNEPI ISTENTISZTELET. A fogadáis után a székesegyházban Te Deum volt. A vendégek és a, romám királyi pár a katonaság kettős sorfala között haj­tatott a székesegyházba. Amikor útközben a cár elragadtatásának adott kifejezést az 5. számú vörös huszárezred magatartása felett, Károly király megállította a kocsit és az ez­rednek ezt a nevet adta: II. Miklós cár ez­rede. A Te Deum után intim reggeli volt Er­zsébet királyné pavillonjában. Ugyanekkor a miniszterelnök vendégül látta Szasszonov orosz külügyminisztert a kaszinóban. Délután 4 'órakor a Standard-jachton tea volt. KATONAI DÍSZSZEMLE. Konstanza, junius 15. Este hat órakor a cár tiszteletére nagy katonai díszszemle volt. A csapatok óriási közönség lelkes ová­ciói közepette vonultak el a király vezeté­sével a cár előtt. Miklós cár Bratianu minisztere!nököt

Next

/
Oldalképek
Tartalom