Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-16 / 137. szám

1U. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. junius 18, és Porumbaro külügyminisztert, Károly király pedig Szasszonov orosz miniszterelnököt fogadta kihallgatáson'. A POHÁRKÖSZÖNTŐK. Konstanza, junius 15. A királyi kastélyban tegnap adott diszebéden Károly király a következő pohárköszöntőt mondotta: — őszinte örömmel üdvözlöm 'császári felségedet ós a cárnót, valamint fenkölt családját, amely idekísérte Románia földjén. Ebben a szerencsés eseményben ujabb bizonyítékát látjuk a barátság érzelmeinek, melyeknek felséged irányomban sok év óta oly megható módon kifejezést adott. A visszaemlékezés a kegyes ós szívélyes fogadtatásra, melyben felséged engem oroszországi utazásom alkalmával részesített, kitömillíhetetlenül bele van vésve emlékezetemlbe. Éppen oly kevéssé fogom valaha is elfelejteni az orosz császári flotta látogatását Oonstanza kikötőjében, valamint Mibajlovies Miklós nagyherceg ő császári fenségének látogatását, akinek kezéből az orosz tábornagyi pálcát _ átvettem, emlékeztetőül fegyverbarátságunkra, mely megpecsételtetett a bolgár csatatereken felséged fenkölt és if*ledlhet!en nagybátyjának dicső uralkodása alatt. Az irántunk való érdeklődés ós rokonszenv e becses zálogai a románok szivében, különösen az enyémben a legélénkebb 'hálát váltja k,i és hathatósan hozzájárul ahhoz, ihogy az orosz cári birodalom s az országom között szerencsésen kialakult kitűnő viszonyt még jobban megszilárdítsa. — 'A nemes és nagylelkű kezdeményezés, amellyel felséged a hágai konferenciát megteremtette, biztos garanciája annak, liogy felséged becsülni tudja a szolgálatokat, melyeket Románia az európai béke ügyének a múlt évben a balkáni félszigeten lejátszódott események folyamán tett. Románia állandó, megváltozhatatlan célja elősegíti azt, hogy állandó egyensúllyal megőriztessenek a béke áldásai, mert esak ezek teszik lehetővé az országoknak, hogy megvalósítsák a jólétet, amelyre törekszenek. — Szivem mélyéből üdvözlöm felségedet és köszönetet mondok felségednek a figyelmesség számos jelóért, mellyel országomat kitüntette. Románia 'teljesen csatlakozik a forró jókívánságokhoz, melyekkel felségednek, fenkölt családjának boldogságot, egész birodalmának jólétet kívánok és amelyekkel viseltetem a vitéz császári hadsereg iránt, mellyel oly drága emlékek fűznek össze bennünket. — Éljen őfelsége Miklós cár, éljen őfel sége Alexandra Feodorovna cárné! Miklós cár a 'következő pohárköszöntővel válaszolt: — A szivélyes szavak, melyekkel felséged kegyes völt minket orcsz földön üdvözölni, mólyen meghatottak. Az országainkat egyesítő barátság és Imgyományok kötelékeit még szorosabbá teszik a közös dicső emlékek és a személyes barátság. Bold'og vagyok, hogy ma teljesedésbe megy szivem régi óhaja és felségeddel szemben saját országában hangoztathatom a szívélyes érzelmeket, melyekkel felséged irányában viseltetem. — Felséged kegyes volt a béke politikájának üdvös hatásaira rámutatni, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy elismeréssel adózzam Románia jótékony befolyásának, ímelyet a legutóbbi időben királya bölcs vezetése alatt gyakorolt. A felséged által létrehozott békemüvei megszerezte a népek köszönetét és egyúttal még fokozta országa tekintélyét. Abban a reményben, hogy semmi sem fogja zavarni királysága békés fejlődését, emelem poharamat felséged, a királyné őfelsége, vadamint az egész királyi család egészségére és a vitéz román hadsereg javára, melynek ezredeit ép az imént őszinte kedvteléssel csodáltam ós amelynek, mint a vörös huszárok ezredének főnöke, szintén tagja vagyok. — Éljen a király! Éljen a királyné! AZ ÉRZÉKENY CÁR. Konstanza, junius 15. II. Miklós cárt nagyon elérzékenyitette az a jelenet, imikar Károly király megállította az utcán kocsiját és neki ajándékozta az 5. vörös huszárezredet. Meghatva kiáltotta a lelkesem tüntető románok felé: — Szetreaszke Románia! Diné után pompás íáklyásmenet volt. Este féltizenegykor a cári pár a közönség lelkes ovációja közben hajóra szállt, a két uralkodópár rendkivüi szívélyesen búcsúzott. A battonyai népgyűlés r, Vasárnap délelőtt gyűlést tartott a függetlenségi párt 'Battonyán, amelyen résztvettek Justh Qyiuia, Károlyi Mihály gróf, tíeck Lajos, Justh János, Kun és Vertán képviselők. A képviselőik Justlh Gyula tornyai birtokáról mentek Battonyára, ahol Mogyoróssy pártelnök üdvözlőbeszéde után Justh Gyula tartott beszédet. Megköszönte a battonyaiak lelkesedését, majd igy folytatta: — Betegség és kor a régi tetterőt, a mely bennem volt, némileg lefokozhatták, de itt van az én utódom, Károlyi1 Mihály, a ki hasonló energiával, önzetlenséggel, népszeretettel és hazaszeretettel veszi kezébe azt a zászlót, amelyet én hordoztam oly hosszú időn át. Ajánlom az önök szeretetébe. Justh Gyula rövid beszéde után Vertán Etele battonyai képviselő beszámoló beszéde következett, amely után Károlyi Mihály gróf ismertette beszédében a politikai helyzetet. Kívüle még Justh János, Bedk Lajos, Laenhe Hugó és Buza Barna beszéltek. Este bankét volt. Országos vihar. — Pusztulás mindenfelé. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap dél felé l •fővárosvalóságos felhőszakadás zudult le a - ^ ra, villámlással és menydörgéssel és ^ ^ tiz percig borsónagyságu' jég is ese:»• • vataros idő alaposan megzavarta lók élvezetét s az aliagi lóverseny gét is megriasztotta. A hatalmas vizw ^ amely a fővárosra zudult, több lie.yL$sárasztotta a pincéket s az utcai kozie* ben is zavart támasztott. .. w,, Legnagyobb volt a baj a Teréz-ta/^ "w » vív wv UUJ " - , közvetettemül a nyugati pályaudvari posta-épület előtt. A Podmanlczky-01 most építik a vízvezetéki főgyüjt/csan/^ vf/nnn u. v\Lé vvxf'dvlyh uufij ^JPu Az úttest uagy hosszúságban fel van jjr. ve si az építési terület áthalad a iere/ eSj uton is. Vasárnap déli egv órakor az , folytán meglazult föld a körúti pár alatt beomlott és csupán a villa® , maradt épen'. Ez szerencse is vöt, / ^ beomiás pillanatában a veszélyes "/Locsi robogott a 6-os számú városi villa/0 ^ amelynek vezetője nem vesztette el ' ^ lenlétét és teljes árammal kivezette a a körútra. ^ A beomiás helyén pár perccel ^ megjelent Fock Ede székesfővárosi / ,k, nók és Schmidt Ede rendőrfelügye10;. * $ körúti négyszöget elzárták. A Teréz/ ^ egész éjszaka munkások dolgoztak a ^ mos sínpár alátámasztásán és regit/ ^i, rült annyira biztosítani az alsó fetój Ü hogy a körúti forgalom átszállás / ^ megindulhatott. A beszakadt utteste' ^ rendőrök őrzik, mert közvetetlenm é . ^ vasai }HI'KOR A voltak, a J* temj fetetlen ÖTÓRAI « Je az „ [°! Jelenj /SZAKAD ú°dek a fenekűit * vihar , ^PSZÁMI fesztettei TARHÁZI J< HA (Sa 7í lott területen vezet el a százhúsz /IV átmérőjű főgyűjtőcsatorna, amelye^ ^ IDEIG' F'TÓROSI AR( 1 EGÉ: YÁLASI ?> FE I/L Ci? fS niiirciuju iukyujiucsaiurria, .p^i lett szigetelni a földtömegtől, különb'^ mithatatlan arányú veszedelem ke | volna a környéken. „mW Elöntötte a víztömeg a Pof^ utca és Szabolcs-utca között lev° ^ fe is. Az Aréna-utón', az államvasu" ^f" járójánál oly magasan állott a vízkocsik nem tudtak áthaladni. IDEJE" A , A BI A FIÍJWI. •St KT A villám a déli égiháború1 fi —" " ^—, FSAK A ÍJ izben lecsapott a fővárosban, de t• ^ ,1 lámháritókba. Egv helyen, a Szaz s(#, 23. száma alatt azonban a tetőzetu & amely kigyulladt. A tüzet a oltotta el. A villám a lakókat csaj tette, de senkiben sem Okozott kar Budapest környékén. már nagyobb bajt okozott a _ ,Jt, A OAÍ ,< — Felséged égisze alatt Románia jelentékenyen fellendült ós magas fejlődési fokra jutott. Sehol sem látták ezeket az elért eredményeket őszintébb örömmel, mint Oroszországban. ahol régtől fogva nnejeg érdeklődést szoktak tanúsítani a szomszéd hítrokonok sorsa iránt. Az oroszok szivét román barátaik iránt eltöltő eme természetes rokonszenv áramlatáról ő királyi felnségeik a román trónörökös és neje személyesen meggyőződhettek a látogatása alkalmával, melyet nálunk tettek és amely oly nagy örömet, okozott nekünk. A két nép kölcsönös jóakaratára támaszkodva, Románia és Oroszország történelni hagyományainak és érdekeinek, örömmel gondolok arra, hogy ez érdekek közössége ujabb biztositéka a barátság és a já szomszédság szerencsés fejlődésének. A közigazgatási reform és az ellen zék kombinációja. Az ellenzék vezérei a közigazgatási reformnak főképen azon intézkedése ellen hadakoznak, mely szerint a vármegyei alkalmazottak egy évre rendelkezési állapotba helyeztetnek. Ebből azt. következtetik, hogy a tisztviselőkar rendelke zési állapotban lesz a választások alatt és a kormánynak azt a szándékát olvassák ki belőle, hogy a tisztviselők Végleges alkal mazásánál a választásoknál tanúsított politikai érdemieket veszik irányadóul. A kormány félhivatalosan kijelenti, Ihogy ez az ellenzéki Okoskodás helytelen, — mert ő végleges intézkedésnél egyáltalán nem kívánja egy évi határidőt bevárni, ellenkezőleg rajta lesz, hogy Okvetlenül szükséges időnél az átmeneti állapot tovább ne tartson. A kormány határozott kívánsága, hogy mindezek az ügyek még a 'válaszijásek előtt elintéztessenek, mert ezt kivánja a közszolgálat érdeke, de a tisztviselői kar érdeke is, mert a kormány a tisztviselőket nem akarja annak kitenni, hogy biztosított helyzet nélkül nézzenek szembe a választási küzdelmek mindig bizonytalan pártpolitika esélyeivel. mar nagyooD bajt okozott a Lesujtdtt a mezőn dolgozó fötdnfLM zé. Négy ember tért a csapás erejf-0 # nek, egy fiatal leánynak mindkét w LI uvn, tsj. itliml. IVUII.VIIUK llHli""",. 0M tére pörkölődött, egy legényt Pf/L Ka tott. A másik kettőnek nem törte' iyabb baja. Kecskemétről jelentik: A ^föí, tó esőzés után vasárnap délelőtt ten egv óra hosszat tartó felhős: „vii0'j időközönként jégesővel. A város J'^ Wj sze teljesen viz alá került, a "K!s /öí/fF leiben az utcákon és tereken csak p lehetett közlekedni. év Karánsebesről jelentik: A n/f./, fj R nagy árvízkatasztrófa' áradás csapása zudult a környfe t'ej¥ , esőzés következtében a táviró- ^.^^. j műn epuenek, oeonuou- , |iet|7 özvegy Popovics Zakarias^ h st, zetékek megrongálódtak, a tneM? tonhid, amelyet a négy év előtt ar trőía után építettek, beomlott. ' JLH'RJT.Á Kovács Mariska urileány és álltak épen a hídon. Egyszerre'/ betonhid talaja, összeroppant es ' h fto beleestek a Cser na szennyes 0'3 a fet'1 esettek segítségért kiáltottak. I állok nem tudták őket nieg'i'/Utrt' f megtal á 11ák mindhá rmóju'k Az áradás nagy pusztítást ^r/fte'1 Teregován, ahol két betanhtdf. \p0<>' RÁN^KOCON » ránusebesen pedig a temesi k°z használhatatlanná. . feP Nagyszombatról jelentik: A J*'