Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-14 / 136. szám

JWd, 1914. junius 14. ­j70na> 2. útlevél elnyerésélhez szükséges >20lvány kiállításáért 1, 3. nősülhetési bi­^yitvány kiállításáért 2, 4. a lakosok sze­oiéif1 1v>ZOny:airól, avagy egyéb ténykörüil­^ yekről, illetőleg állapotokról szóló bizo­(erkölcsi, személyazonossági, tísá^t artatlan«ági, orvosi, stb.) kiálli­fi'erF í ' 5" gyerm€b*elenségnek, vagy a ütött-6'k szamanab igazolása végett kiál­tejtől .ígazolványokért 1, 6. ifő- vagy szám­üirtok°+yV alapl'a11 kiadott bizonyítványért kint 2 7 t,e, 10 városi követelésekről iven­%t i bazlbér vali'omási, iivimásolatok irá­k 8l e«ő oldalért 2 korona, a többi oldalért lürí I rí'egolási és árverési jegyzőkönyvek lakiv rt ivenként 2, 9. .adókönyvek szám­10 J aatainak kiállításáért oldalankint 1, Ct?résf^ 'becslési célokra kiadott adó­Ual/x kiállításáért 1, 11. birtokivek má­tok rn - /venkint 1, 12. adólajstramkivona­ról vaasolatáért ivenki.nt 1, 13. a járdadijak­igazol - nyilvántartás adatairól kivánt k vizlany, kiállításáért 1, 14. csatornázási %il.vártéki bekapcsolási dijakról vezetett igazoK?- tás (főkönyv) adatairól kivánt ' Helő !ly kiállításáért 1, 15. az ingatlant 'elszer , lakról, viaóradijakról, esetleg tói költségekről ós házbérfillér adó­% iá kimutatás (főkönyv) adatairól ki­fazalvány kiállításáért 1, 16. irattári és rajzok hitelesítéséért 1.20, 17. te törvény és a vonatkozó 66654/1885. irásbeli 'ea1?elet U- alapján kiállítandó "flrniik 1 » e r aj bíbeli másolatokért 2, 18. teern] ... közbenjöttével tartott helyszíni ^ért q rt 5' 19, építkezési vonalak ki­kor ói, a' talaj/magasságok kitűzéséért ^Wgl Ezeri városi illeték levonása városi S'áöv >k a magánfelek részére kiállított >6ltne°kra' iiietve a hatósági ténykedést >1 t•• 7°, beadványokra való felragasztása megszabott illetékek lé­te. 5 1 városi bélyegek egyféle szinár­DÉLMÁGYARORSZÁG 5 yrénik. N,?t 1 borona, 1 korona 20 fillér, 2 ko­Xi »ona' 3 korona és 12 korona értékű 6 ^ yeuek szolgálnak. nyalatban és nagyságban, de a különböző értéknek egymástól eltérő rajz szerint ké­szülnek, ugy azonban, hogy mindegyik bé­lyeg közepén a város címerét viseli, alsó végén a bélyeg értéke van feltüntetve, kör­irat alakjában pedig ez a szöveg van rá­nyomtatva: ,iSzeged szab. kir. város tör­vényhatósága". A bélyeg papírjának minő­ségét és rajzát a tanács állapítja meg és azoknak kinyomatása iránt is a tanács in­tézkedik. A bélyegeknek sem alak, se\m rajz, sem színezés tekintetébén a kincstári bélye­gekhez ha&őnlóknak lenni nem szabad, ne­hogy tévedésre, r\agy megvesztegetésre, ab kaimat szolgáltassanak. 7. §. Ugyancsak a tanács feladatát ké­pezi a megr&ndell bélyegjegyek mikénti ker zelése, a hivatalok és hatóságok részépe szük­séges bélyeg ellátmány ok szétosztása és az el­lenőrzés hatályos gyakorlása visszaélések iránt, a szükséges utasítás kidolgozása és az esetleges visszaélésekről való gondolkodás. 8. A bélyegek eredeti rajzai, valamint a sokszorosításihoz szükséges kövek megőrzé­se végett a városi pénztárnak adandók át, ahonnan azok csakis tanácsi utasításra szol­gáltathatók ki. Az egyik bélyeg helyettesit­heti a másikat, tehát egy nagyobb értékű illeték több-kevesebb értékű bélyeggel is le­róható. 9. A városi bélyegek felragasztása és felülbélyegzése tekintetében ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek az állami bélyegekre vannak alkalmazva. Az iktató pedig személyes felelősség mellett kö­teles a városi bélyeget is ugy, miként az ál­lami (bélyegeket, a napi kelettel ellátott bé­lyegzővel felülbélyegezni. Az iktató felülbé­lyegzését ugy az előadó, mint a felülvizs­gáló ellenőrizni köteles. 10. Városi bélyegilleték ,alá eső ok­mányok kiszolgáltatása vagy hatósági ténykedésnek teljesítése az illeték lerovásá­nak megtörténte előtt tilos. Az a városi al­kalmazott, aki illeték alá eső okmányt, il­letve hatósági ténykedést az illeték lerová­sát megelőzőleg kiszolgáltat, illetve teljesít, a beszedni elmulasztott illeték kétszemes ösz­»5 Hefei talán' már konstatálta is, hogy fH iw Méreteiket tettem. Hiszen ma­fenség hogy tökéletes diszkréció le­. AAuSZOny: Mpndta. ár a2zal ember nincs mindjárt tiszíá­; Sze™.! "ORV. magasa,bbren-dü asszonnyal ^t. »en. Hát tökéletesnek hazudja ma­Cv 4 férfíZOny: Ezt már szeretem. r>k. g ; Mindnyájan' fél-emberek va­kíNába 70st' hogy belevág az ön prog­is -vallhatom, hogy azt a hivata­lit íoéoUZért vesztettem el, mert a férj gya­4? " (felragyogó szemmel): No C W* K asszony, aki érezhette az ura ben SS**"** anélkül, hogy veszede­%4 ,g*W>tt volna! 4 keszkit amikor tökéletesen disz'kré­S ^ngprí ' Ugy éreztem, hogy a lelkembe ir le. Igazán? Vri Igazán. ÉS külö I<4* különben is kinyitotta No, lássa. Emlékszik, hogy ... Ijflik Tudom, tudom. Ez volt a rítraésem. Az első az volt: beszél ate kiráNr - 1NU, lassa. cmiieKSZfK, nogy rta m' n kérdezősködtem önnél? Ön 4 férfi. er§ azt is, hogy ismeri. álmában? A második: iszik? A harmadik: van-e bizalmas barátja? A negyedik: Midás király? Mind e négyre tagadólag felelt. Eddig rendben volt a dolog. Az ötödik kérdőpontnál azonban megbukott. A férfi (álmélkodva): Megbuktam? Az asszony: Tökéletesen. Amiket a dis­kréció élvezhetőségéről mondtam, azokba beugrott. Igazi férfi nem ül fel az ilyen trükk­nek. Vagy talán komolyam gondolja, hogy úriasszony létemre kívánom a gyanút? Elhit­te, hogy jólesik látnom, Iha magáról lerí a szerelem az aduitere a „viszony"! Oh éde­sem: (Sajnálattal nézi.) A férfi: Hát . . . Az asszony: Eltalálta. Ki van adva az utja. Mehet. A legfontosabb tantárgyból megbukott. 'Lélektani ellemzéseknek beug­rott. Nüánszoknak ült fel. Gyönge ember. Szegény ember. Indriszkécióra hajlandó Ihiu lélek- Ugyan ml az ördögöt kezdenék el én magával? Ha legalab mindjárt azon kezdte volna, hogy „pletykáló vagyok", nem kellett volna annyit beszélnem. De jól kezdte, hát fel kellett adnom az utolsó, a nagy kérdést is, amelyen elvérzett. (Fölényesen mosolyog. Kelemesen biccent egyet a fejével, a faképnél hagy­ja és — mint a színdarabokban mond­ják — egy másik csoporthoz megy.) — szegét készpénzben megfizeti és ha vissza­élés esete látszik fenforogni, ugy elletne a fe­gyelmi eljárást megelőző vizsgálat is elren­delendő. 11. Azok, akik a bélyegtörvény alap­ján szegény jogon bélyeg me n temég re, tarthat­nak igényt, a fenti illetékek alól is mente­sok. 12. Jelen szabályrendelet (belügymi­niszteri jóváhagyás és kihirdetés után azon­nal életbe lép. Elmarad a gyermeknap. - Az időjárás miatt. — Divatos jótékony­kodás. — A gyermek igazi megbecsülése. — (Saját tudósítónktól.) A vasárnapi gyermeknap vezetői azt határozták, hogy nem tartják meg a tervezett ünnepet, mert az esős időjárás veszéllyel fenyegeti az ut­cán és Erzsébet-ligetben tervezett akciók si­kerét. A gyermeknapot ősszel fogják meg­tartani. Eddig azt hittük és joggal gondoltuk, hogy az újkori társadalom tiszta altruizmu­sának ünnepe az, mely egy békés, szép napot elvesz az életből és áldozatul hozza azt a jövendő emberiségnek. Valóban csodálatos és igen nagy dolog, hogy ez a mozgalom alig néhány év alatt állandó szokássá erősö­dött és már szinte odatartozik a modern lé­lek legszebb hangulatai közé. Az angolok hí­res Primavera-ünnepén nem imádják szeb­ben az élet virágjait hintő tavaszt, mint ami­lyen gyönyörű gazdasággal áldozik az embe­ri szív ezen a napon a gyermek oltára előtt. A szimpátiát a sarjadó fiatalság szent bim­bónyitásának megbecsülése ébreszti bennünk, kik e sarjadásnak örömét már csak a vissza­emlékezés fátyolos vágyakozásában tudjuk megálmodni. Valószínű azonban, hogy ma még ennek a mozgalomnak egész nagyszerű jelentőségét sem a tömegek, sem a társadalmi osztályok, sem maguk a mozgalom lelkes harcosai nem érzik át eléggé. Némileg divatszerü érdeklő­dés mutatkozik a dolog iránt. Ez jórészt sze­rencse, de másrészt kívánatos volna, hogy a közvélemény tisztában legyen vele, hogy mi­re és miért hoz áldozatot? Az országos gyer­mekvédő ligáról mindenki tud annyit, hogy a szülői ellátás nélkül szűkölködő gyerekekről ez a szervezet gondoskodik és hogy mene­dékházakat, javító intézeteket1 tart fenn a fia­talkorú bűnösök megtérítése érdekében. Az országos gyűjtés alkalmával tehát minden jámbor hajlandóságú, vagy a divat által kényszeritett ember sietve lerójja a maga jó­tékonysági adóját pengő obuluszokban épen ugy, mintha felvidéki tót falu tüzkárosultjai­nak adakoznék, vagy a jótékony nőegylet kegyes kedvtelései iránt mutatna jóakaratú érdeklődést. És ezezl a gyermeknap jelentő­sége megint egy évi feledésbe merül anél­kül, hogy tulajdonképen érdemileg kidombo­rodott volna. Nem látjuk sehol annak a nyomát, hogy a gyermek szeretete az egész társadalomban általánossá vált volna. Sokan szeretik a gyer­mekeket, de csak a sajátjukat. Ez az egyéni szeretet sokszor vezet álutakra; számtalan elhibázott karakter a szülők és nevelők vét­kén szárad. Társadalmi életünkben nyüzsög a helyét nem találó, inproduktiv álmodozo, ki önmaga ereje szerint nem képes az élet­től a legfeketébb kenyeret sem kisajtolni. Elemi iskolai oktatásunk a tanítók természe­tes ösztönére van bizva, nagyon kevés tudo­mányos képzettség és öntudatos vezetés mel­•ÍJAZBAN ^.^KERESKEDÉSBEN m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN W­SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK ; dupla maláta sört, AZ UTANZATOKTÓLH

Next

/
Oldalképek
Tartalom