Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-27 / 122. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Szeged, 1914, III. évfolyam 122. szám. Kiadóhivatal Kárász-utca t Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Bllár. Szerda, május 27. Kereskedelmi szakoktatás. a m A nagy balkáni .háború lezajilott, de A /onaTchiátna'k kevés vívmányt termett. 0tPtcmáciia a'líg ért el egyebet, mint a útára Albániat> melyről még csak eizn fog majd kiderülni, hogy milyen áil00 tűzfészek lesz belőle. A Bállkán éle/0ze/ésének lehetősége érdekében di (}freva3!Ó az az eszme, melyet egy szegeazt ?kedö vet'ett fö1 s melynek — mta cé[. a laP más helyén látja az olvasó, — kitér" aZ' llogy a kereskedelmi sziakofctaitás e;iáJ/Szfésével olyain szakképzettséggel sék , kereskedő-társadalom létesittesáiu'fe/y sikerrel gravitálhat a déli kis köttet?. píaca íelé s ezá'lta!1 bMos össz'e" , test létesíthet a ma még kihas'ználatn Balíkánnal. lás Az 'nditvány a legteljesebb méltányhattá,er:demes. Ha a németek joggal mondtóest í°gy Szudánnál a porosz lisko'laűeimerek "verték meg az elhatározó küztekint'íTnert a Porosz seregek fegyelmét a alapoe yt tartani tudó népiskolai tanítók gai mZ k meg, — ugy még teljesebb jogmai i 'latju!k azt, hogy a hitelgazdáság előtaji 0raiban igazán a- száklkéDzettség és ges rén gj^feá/y biztosítja a kereskedelem te h. kö ^sfelciti - . toenfei íi sz'a|ki'smeretekikel lássuk él s 11,1 gondoskodjunk arról is, hogy az , J íj a a muii-oftvuvium i^érhető győzelmeket. Nagyon l'ónye.orulmény tehát, hogy fiatalságunkra! ifjúság nagyobb tömegekben tóduljon a kereskedelmi pályáira és ine tisztán tudományos és elméleti kiképzésben részesüljön. Kiválóan fontosnak találjuk, hogy épen városi kereskedelmi iskolánk kifejlesztéséről van szó. Régóta hangoztatjuk, hogy a városnak nem szabad mindent felülről várnia; saját jól- felfogott érdekének szem előtt tartása mellett kéld megfelelő programot kidolgoznia és ennek a messze jövőre szóló programnak egyik legfontosabb motívuma volna az oktatásügy erőteljes: fellendítése. Amit meg bír csinálni a város a saját erejéből, iazt kötelessége megcsinálni. Egyetemet talán nem állithat, de építhet harmadik gimnáziumot és fejlesztheti kereskedelmi iskoláját. A Glückstbal Lajos okos indítványának első része arra irányul, hogy a középiskólák ifjúsága az érettségi megszerzése után egy éves kurzuson vezettessék be a kereskedelmi szakismeretekbe. Ennek az indítványnak a megvalósítása rég érzett hiányt van hivatva pótolni. Pénzintézeteink, kereskedelmi száküzleteink érettségivel rendelkező munkaerőket keresnek és alkalmaznak, hölott az ilyen előképzettségű egyéneknek a legtöbbször halvány sejtélniük sincs az élet legreálisabb viszonylatairól. Igy például köztudomásu, hogy az érettségizett gimnazista diák legtöbbször azt sem ltudja, milyen fán terem a váltó, a könyvvezetésről meg még képzelt fogálma sincs. Az iskola egyáltalán nem helyez súlyt a kereskedelmi ismeretekre s az életben nagy fáradtsággal kell az iskola hiányait pótolni. Ezen a bajon segítene az az egy esztendős tanfolyam, mély .az érettségi után gyakorlati ismeretekhez juttatná az ifjúságot és bizonyos fokú képzettséggel rendelkező munkaerőkhöz a kereskedelmi világotDe nem kevésbé fontos az indítvány második része is, mely azt célozza, hogy a városi kereskedelmi iskolában kötelezővé kéli tenni a bállkáni nyelvék tanulását. A budapesti kereskedelmi akadémián első követelmény a keleti nyelvekben való tájékozottság, ami nélkül igazán nem lehet a balkán államokkal kereskedelmi összeköttétést feltartani. Ezáltal a város iskolája némileg akadémiai színvonalra emelkednék s tekintve a város topográfiái helyzetét, jelentős hivatás betöltésére válnék igen alkalmassá. Nem akarunk légvárakat építeni és olyan messzemenő következtetéseket kockáztatni, miiintha a tervezett újítások rövid idő alatt virágzó balkáni kereskedelmet teremthetnének. De megfelelő és jó iskolák nélküli nincs e téren balladás, viszont az iskolák nyomán természetszerűleg meg fog indulni a kereskedelmi pálya fdkozottabb frekventálása is. Mindenesetre foglalkozni kell a fontos kérdéssel és a igazi hivatása az volí, hogy /tn SZf/pl>al egy kőből váló, szines ruliái "náról ái asszonv lábánál égjen a Szent ItaUi ...í Mécses az ablakon. Irta: Krúdy Gyula. ré róV ritusz kisasszonyoknál, azonban S nem , ///edett a mécses. Mit tett, • a lannf Epen ezt 'megtudandó, felüt"Hl lIlüi nacvatiT-óifv. itn q rriK i <7il i o ti A tn iP.1T) inár_ saját k,rá'an ismételten eltűnt X. városkából, tefebetSn?s üzleteit folytatta: tán újra el• l Dénra ,apolt' vagy bü vészmutatvány olk'skalát zt keresett a falvakban, esetleg táncr°ss2 „"/tölt és a francia négyes mel'Jleüt S^Vo£ uökre tanította a vidéki kisasztegján Herimannak ugyanis fehér nad^tómiiip 4 és 'báb csókros cipőjén kivül 7r memiro?1 vo,lt' közelgett a tél, okos ema | 1 kamaráját. De Iha nyár jött, /Inia a ^ábrándosabb őszi napok érkeztek Jteok f emeikedésről sokszor látott, képzelt í a'bot't //kocsiján és Hermán magasra °%t, a /"/'mellényéből elgurult az utolsó . Herm ls megragadta vándorbotját. * av°nu)l! e,ltü'nésévei nagyiatyám is viszM beesiiiia ,Családi tüzlhellyhez. Ismét csupán rtt>Xch 1 etes Öre? lWafona lett iI?n,n,rcAr vrm oreg katona lett, iRoncsy von, m?v 0s unS-azoltt vétítesezredbeli kapieg nézet? / térídé« ringatta. Bocsánatké1 a haznépre és bár erre senki fel nem szólította: fogadalmat tett, hogy többé nem üldözi a fiatal hölgyeiket X. városában, szerelimes levelet nem ir olyan nőknek, akiknek hivatalosan bemutatva nincs és talán srupflis, a vadgalambszínű nadrágról is lemondott volna, hogy ismét béke, csend, szeretet, tisztelet vehesse körül a családi házban. Szeptemberben megérkezett Hermán és nagyatyám ugy nyilatkozott, hogy Hermán bizonyosan a vásárokat járta eddig, ahol késekre és bugyellárisökra játszott a falusiakkal, birbicset forgatván, de másnap már elhangzott a jeladás a kert 'alatt: Hermán tengelice módjára fütyült a patak füzesei alatt és nagyatyám szinte észrevétlenül szökött ki a házból. Hermán ismét az Arany Szarvas-nál vett szállást. Lavatier-uyak'kendőiét lebegtette a szél és borotvált arca oly finom volt, mint egy asszonyoktól elkényeztetett költőé. A zsebében vigan zörögtök az ezüst pénzdarabok, -mint megannyi játékos kis manók, amelyeket Hermán saját céljaira elhelyez .a városkában: öreg cselédasszonyok kezébe csúsztatja, ihogv úrnőjük titkát kikémlelje, gyöngyöt vesz a polgárlányoknaik, vagy a barát templom harangozóját megvesztegeti, hogy iharangozás közben imádkozzon, 'hogy a Mirtusz-kisasszonyok meginogjanak erényükben. Ha egy szentéletii öreg harangozó imádkozik Iitániára való iharangozás közben, annak imáját bizonyára gyanútlanul, felülvizsgálat nélkül eresztik be a kapuőrök az égbe. Osák legyen egyszer odabent az imádság! Majd csak akad egy pajkos angyal, aki 'segít Hermannak X-ben, a iMirtusz-kisaszszonyok körül. — Kapitány ur — mondta nagyatyámnak a bűvészinas, midőn ismét karonfogva sétálgatnak a kertek alatt és (halkan beszélgettek, mintha a királynő ellen forralnának összeesküvést — estére meglátjuk, hogy mennyit ér egy szépen megfogalmazóitt szerelmes levél. Szép francia szavakkal, egy nápolyi dal refrénjével, sőt Petőfiből szabadon vett mondatokkal kerestem saját nem csekély jelentőségű mondanivalómat. Az öreg cselédnő titkon átadja levelem és estére a becses az ablakban leend — vagy többé nem vagyok Hermán, a boszorkány-mester. Nagyatyám felélénkülve köhögött. Tehát ismét eljöttek este a kalandok, nagyszerű szerelmék, amelyekről balga fővel már lemondani készült. — Hm, ismerem látásból a kisasszonyokat. — A legjobb szabónak X-ben és atyjuk gyertyaöntő volt Mária-Pócson. A Szent égiek alakját festette arannyal, cinóberrel a gyertyákra ... A leányok szentek, érintetlenek, mint a hold előtt lebegő bárányfelhők. — A kisebbiket Emiliának hívják — merengott Roncsy kapitány. — Az Emiliák körűi nem mindennapi szerencsém volt az életben.