Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1914-05-27 / 122. szám
250. DÉLMAGYARORSZÁG •Szeged, 1914. május 24. város hatóságának oda -ke® hatnia, hogy a tervezett újítások már.a legközelebbi iskolai év elején életbe léphessenek. Az iparospárt akciója az uj ügyosztályért. - Küldöttség a főispánnál. \ (Saját tudósítónktól.) A szegedi iparospárt szerdán délben Wimmer Fülöp elnök vezetésével mintegy husztagu küldöttséget menesztett Cicatricis Lajos dr. főispánhoz a tervbe vett kereskedelmi és ipari ügyosztály mielőbbi szervezése érdekében.. A közgyűlés tudvalevőleg nagy többséggel elrendelte az uj ügyosztály szervezését és utasította a tanácsot az előmunkálatok foganatosítására. Az ügynek a tanács kész javaslatával a májusi közgyűlés elé kellett volna kerülnie, azonban Becsey Károly dr. megfölebbezte a közgyűlés határozatát. Igy sem a szervező bizottság, sem a tanács nem foglalkozhatott a kérdéssel. Az iparospárt küldöttsége azért járt a főispánnál, hogy egyrészt a föíebbezés .mielőbbi elintézésének kiesziközlését, másrészt a főispán közreműködését kérje' abban, hogy a tanács még a miniszter döntése előtt tárgyaltassa l-e az indítványt a szervező bizottsággal. A küldöttség szószólója Wimmer Fülöp volt, aki a következő beszédben, adta elő az iparospárt kívánságát: — Méltóságos Főispán Ur! Szíves engedelmével a törvényhatósági bizottság kebelébői létesült iparospárt nevében egy tiszteletteljes kéréssel járulunk Méltóságod elé. Mint Méltóságod is tudja, a nemrég megalakult iparospárt első akciója keretében a városnál egy külön kereskedelmi és ipari ügyosztály szervezését tűzte ki célul, amelynek sikerült a törvényhatósági bizottság kétharmadrészét megnyerni, aminek bizonyítékául szolgált az, liogy az indítvány 165 városatya aláírásával vitetett be a közgyűlésbe. A közgyűlés is nagy többséggel, csaknem egyhangúlag fogadta eí az indítványt, azonban ez a szép akció, amelytől városunk érdekében olyan sokat várunk, megakadt! egy ember — nem akarok erős kifejezést használni, de valójában egy ember okvetetlenkedése miatt. A közgyűlés határozatát egyedül Becsey Károly dr. ügyvéd fölebbezte meg. Az a tiszteletteljes kérésünk volna tehát Méltóságodhoz, hogy ennek a fölebbezésneik a mielőbbi elintézésében, nehogy ez a fontos ügy elodáztassék, a mi javunkra közrehatni, idehaza pedig az ügy előkészítéséhez szükséges lépések megtétele érdekében közreműködni szíveskedjék. Ugy hiszem; hogy a szervező bizottság összehívása a föíebbezés ellenére sem ütközik törvényes akadályokba s ameny nyi'ben ez Méltóságod közreműködésével megtörténnék, az uj ügyosztály ügye a juniusi közgyűlésbe bevihető volna. Kérjük ez irányban Méltóságod szíves támogatását. Wimmer Fülöp beszédére Cicatricis Lajos dr. főispán a következőkben válaszolt: Én a magam részéről kijelenthetem, hogy a gondolattal a legteljesebb mértékben egyiittérzek. Amint .már a programbeszédemben is futólag érintettem, alig tudok elsőbbrendű feladatot ebben a városban, mint az ipar és a kereskedelem fokozatos és okszerű fejlesztését azok legkisebb ágazatától a I'egnagyobbakig. Hiszen a város közönsége jelentékeny áldozatokat hoz a kulturának, az esztétikának, a tanügynek egyaránt S mi sem természetesebb, hogy az ipar és kereskedelem számára is áldozatokat hozzon, mert ezeknek is szükségük van rá. Ámde maga az áldozat még nem elég, hanem az ipart és kereskedelmet irányítani, vezetni kell hogy gyakorlati eredményekkel találkozhassunk. Mondom, magával a céllal a legnagyobb közösséget és egyetértést vállalom s a magam részéről készséggel felajánlom buzgólkodásomat a cél elérése érdekében. A fölebbezésnek különben is a dolog merifog aligha lehet hatálya, mert hiszen itt eWKfoeti tésről van csupán szó s ez aligha képez föíebbezés tárgyát. Minden esetre köz® , gok hatni a miniszter urnái, hogy mieloöD intézze, a miniszteri döntés azonbafo/ha/;(i •milyen is legyen, természetesen nem ('111' útját az ügy előkészítésének, mert dofe02" tünk mi a jövőnek is, a munkánk tetű" ® sem veszne kárba. Ha pedig a minisztervá fogja hagyni a közgyűlés határozatát, . kor meg épen rendiben van minden, tárít ^ készített javaslat fog a közönség renden zésére állani. A küldöttség éljenzéssel és a legteljesebb megelégedéssel fogadta a főispán meg°r válaszát. Külügyi vita a delegációban. A dJ gáció .legérdekesebb és egyúttal legj©lefo sebb vitája, a külügyi albizottság ielcl fo riek tárgyalása, ma délelőtt kezdődött magyar delegáció plénumáíban. Az e'© a előterjesztések után áttértek a napire©külügyi albizottság jelentésének tárgy© ra. Nagy Ferenc a külügyi bizottság' ^ adója ismerteti a külügyi költségvetést^;; ' lio$ törek©' _ — j x ivoj.liu.wo • -után Andrássy Gyula gróf állott fel 81 ra. .Diplomáciánk főihibáját abban látja-, sem kezdetben, sem későbben nem to dett előre megállapítani a háború köve * menyeit. Hibás az a politika, amely 3 .: - • sedi® i. vör®3 tuszkvó ante .fentairtásában jegeeesí dacára annak, hogy ez a politika a • ^ könyv .szerint a békének tesz szolgál©'0 • 0 első és legfőbb .bajit abban látja, fo^ré/őbánia északi, keleti és déli határai "J ^fozÉszakon és keleten megfosztották a dagabb városi lakosságtól és ez a fo ^al' elveszett számára. A fejedelem egesz ^ — M,, U.A Í.VJOUH/1V/1J.JI ma a levegőben van és a baj az, hogy © gj delem nem is tudott magának erős kato hatalmat szervezni. .Ezután a Szkutari B g (lésről beszélt, melynek ódiumát e^rérémonardhia viseli. Rátér az expozé ®ira De a fiatalabbik Margit, Margit! Ezredes ur, a szivnek valahogyan másképpen kehi dobogni, ha Margitért dobog. Már a Faustban is ... A Margitok vagy szentek, vagy erkölcstelenek. Középút nincs. Azaz: egyszerre lehetnek szentek és cédák, mert igy is szokott lenni — .mondta Hermán rajongva, hódolattal, csaknem bókolva a láthatatlan Margitok felé, akik talán a folyócska nefeílejtssel borított partjain, a folyondár vagy ezüst tüzfák mögül hallgatóztak hívükre. — Csakhogy nálunk estére bezárják a kaput — aggodalmaskodott nagyatyám. Hermán legyintett: — Nem megyünk haza estig. Tudok egy kis fogadót a város végén, aho.1 az álruhában utazó grófnők és más előkelőségek szoktak üldögélni a lugasban, amig a lovakat megitatják. Ott él tölthetjük az időt esteiéiig és elmondjuk egymásnak a királynő történetét .. . Estig, míg a mécses megjelenik az ablakban. A kis utca dombnak kanyarodott és régi házak állongtak benne, egykor Szentvér-utcának hívtak, jelenleg a boldogult püspök nevéről Ferencnek keresztelték, a saroktól négy házat és kaput kellett számlálni, a csigán járó kutat megkerülni, salétromosfalu, nyurga ház következett, amelynek földszintes ablakain vastáblák védték egy kereskedő raktárát, de az emeleten' három ablak volt, bennök virágos-cserepek és amint Hermán nagyatyámmal a sarkon befordult, még n.yo ma sem volt a mécsesnek. Tiz lépést tettek vagy tizenkettőt — bizonyosan nem lehet tudni — a homályból, a ház belsejéből lágyan, szinte Imbolyogva, mint az apáca-zárdák éjszakájában a kísérő álom; a harmadik ablak félé kékeslángu mécses közelgett, mint valami kis csillag téli éjszakában járó belblelhemes fiuk kezében. A mécses ingadozott, aztán megállapodott, a sötétségbe borult régi' toronyban tizet vert az óra. A mécses az ablakban volt. Hermán szinte magánkívül ragadta meg a nagyatyám kezét. — Barátom, centrumot találtam, — És most mit csináljunk — kérdezte nagyatyám. — Várunk, — felelt Hermán, mert e pillanatban valóban még ő sem tudta, hogy mi a teendő. Vártak, karonfogva a keskeny utca közepén és szemüket a mécsesre szegezve, amély ime, hűtlen lett úrnőjéhez, a köböl való szent asszonyhoz. Mennyi idő múlott el? Ki tudná? A ház és környéke olyan csendben volt, mint a sirban porladó szív. Az emberek mindenfelé lefeküdtek. Csak négyen voltak ébren, fenn az emeleten, a két Mirtusz-kisasszony, az utcán nagyatyám és furcsa barátja. Hermán felsóhajtott: — Ha dalolni tudnék! Nincs hangom. . . . Nagyságod nem tud valamely szerenádot? Nagyatyám előbb megsértődött étrt — Én daloljak? . — Édes istenem; nők ablakai atá" ( kelni! Van ennél szebb dolog a vriagfoj de — Igaz — bólintott nagyatyam már elfelejtettem a szerenádot. ^ és Aztán csendesen koppant az_ a í^yaolyan halkan nyílott, mint a madár sz ^e Egy fehér kéz és egy fehér kendő rémlett látható ... A mécses! ángját meg9 0 tatta az éjjeli szél. Hermán az aoia® állott, tölcsért formált a tenyeréből: sZe— Imádott hölgy! Adjon jóit, hogv ret. nagf — Dobjon le valamit! — kiáltotta atyám. „. ^yfiEgy perc mállott el és a fentről < ^ dozva, lágyan, mint egy fehér imadar. kis kendő szállott alá. „ 0 Hermán felikapta a kendőt, ajkához ritotta: — Köszönöm — mondta áradozva. a Az ablak csendesen bezárult eS far mécses még sokáig az ablakban mara/ man karonfogta nagyatyámat és elvez — Holnap újra eljövünk — szolo" ^ atyám boldogan. — 'Nagyszerű volt Hermán busán csóválta a fejét- .to— Holnap nem jövünk el. Kár vább folytatni a dolgot. Esetleg az[ kednénik, .megbarátkoznánk . . . ^őkré Soha se ismerkedem meg azokkal a akik szeretnék. Ezért maradtam 'tát' • tán már hatvan éves is elmultam. Ha „SZEPLŐITŐI^szaibadySní akar, használja a biztosan ható, valódi Vajda Imre és Társa drogériáját^ ====—= SZEGED, Kárász-utca. ^^ Koi $ő sal, u°i nu bl-l °b» i >.