Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-09 / 108. szám

Szegeti, 1914. május 9. DÉLMAGYARORSZÁG 5. I Hadügyminiszteri beszéd. — A magyar delegációból. •— (Saját tudóstlónktól.) A magyar delegá­ció hadügyi albizottsága ma délelőtt 10 óra­kor ülést tartott, amelyen megjelent Kroba­dn hadügyminiszter, tamássy Árpád altá­bornagy, Haus Antal ellentengernagy, Tisza [stván miniszterelnök, báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter és Hazai Samu honvédelmi miniszter. Krobatin hadügyiminiszter mindenekelőtt köszönetet mondott az élőadónak kimerítő Jelentéséért. A hadsereg — igy folytatta — elő organizmus, amelynek folytonos fejlesz­tésre van szüksége. A maga részéről szem előtt tartja a paritást és a monarchia két ál­lamának teljesítőképességét. A hadsereg fej­lesztése iránt folyton növekednek az igények 'es ezek elől nem zárkózhatik el, de hangsu­Jyozza, hogy a delegáció által megállapitált ^reteket figyelembe kívánja venni. Az erődí­téseikre vonatkozólag megjegyzi, hogy nem tehet támadó jelleget tulajdonítani annak, ha most bármely határon várerődiíési mun­kalatokat kezd a hadsereg vezetősége. Azok­'a a kérdésekre, amelyeket Chorin Ferenc "elegátus és herceg Windischgraetz uj 'for­mációkra vonatkozólag hozzá intézett, kész­heggel szolgál felvilágosítással, de kéri, hogy ^nyilatkozatát bizalmasnak tekintsék. Win­mschgraeíz herceg beszédére válaszolva iki­ífré'ti, hogy a hadvezetőség nem politizál. fozti ihiány tényleg van, de nem olyan nagy mértékben, mini azt a nyilvánosság előtt 'eltüntetik. Sokkal nagyobb baj az altiszti many. Ezután bizalmas íölvílágositásokat aott a hadügyminiszter zárt ülésben. , Tisza István gróf miniszterelnök szintén Jüa&zol WindinS'Chgraetz herceg beszédére, 't/\ kifogásolta, hogy a hadügyi költségve­hst zárt minisztertanácsban tárgyalják és foV az esetleges nézeteltérések a hadügy­1 nini'Szter követeléseit és a többi felelős té­to'ezók álláspontja között elivonatnak az al­^.foányos tényezők beleszólása elől. Sok rédenre el volt készülve, csa'k arra nem, ja egy magyar delegátus kifogásolni fog­. hogy a magyar kormánynak beleszólása dn ezekbe a kérdésekbe. sáe- ma,!?Jrar idelegáció hadügyi aLbizott­jii.a által kiküldött ipari szakbizottság ma tartott. Zot Először belható tárgyalás alá vette a bi­Aa/fag a 'közös hadsereg ipari szállításait tett °\S ^erenc előadó ismertetésével. Sajná­a ® ©mlitette föl azt a körülményt, hogy rjjfo&yar delegáció álláspontja, mely sze­ré v közös ihadsereg üzemélben levő gyárak M kabéred azon állam ipari kvótájába vol­rék keszálíítandók, amelynek területén tetl aZ azemek dolgoznak, ez ideig piég nem tíl 'fott érvényre, különösen azon okból, 6 tekintetben az osztrák delegáció min­hccv°r eltentetes határozatokat hoz, (Miní­kéttó a ma®yar álláspont jogossága minden ez /foen felül áll, újra sürgetendőnek tartja vérieteknek teljes kielégitését. Javasolja to­éVi , előadó azt, hogy a delegációnak 1913. telin 1°ember 13"áu hozott határozata teljlha­újra elfogadásra ajánltassék. Fülöp, a tengerészeti ipari szál­Ok^- előadója e javaslathoz hozzájárul. lUte jte'foayi László bizottsági tag elfogadja rjtót előadónak javaslatait. teré^te.11 Harkányi János báró kereske­Vil^ u®yi miniszter bizalmas természetű fel­tö^^tesai kapcsán jelezte, hogy miniden az képezi, hogy az általa is jogos­tees^if fo&ort magyar álláspont érvényesít­et a l-"2 szállításokra nézve és hogy kára kötelességet, melyet önként vállalt ma­rétapaz tearicikikek szerint elkülönitett ki­utál ffok előterjesztésére vonatkozólag, ©z­rért ¥ szive&en teljesiti annál is inkább, tlyá[>vi1'S26n az össizes függő kérdések meg­r^al leendő elintézését, mint a ma­T^dői 1Pari "órdekeknek eLsősorhan hivatott 6 a maga részéről, igen melegen óhajt­Papp Géza báró, Miklósi Ödön és Hege­dűs Lóránt beszéltek ezután, majd Szüllő Géza és Jarzeheaki László hadügyminiszteri osztályfőnök felszólalásai után a bizottság az előadók előterjesztéseit elfogadta. •scbbbbbbbgsb Egy szegedi órás érdekes találmánya. Megszűnik az órák ketyegése. — Nem lehet többet svindlizni az idővel. — (Saját tudósítónktól.) Kováts L. Nándor, akinek a Reök-palotában van az órás üzlete, valóságos csodaórát talált föl. Kováts most készült el találmányával, amely korszakal­kotó lehet az időmérés amúgy is előrehala­dott iparában. Most szabadalmaztatja talál­mányát Németországban a szegedi feltaláló és már alkuszik is egy svájci óragyárral a találmány eladásán. Magyarországon nem tudja kellőképen értékesíteni Kováts a talál­mányát és az élelmes külföld valószínűleg ezt is eJkaparintja előlünk, mint majd' min­dent, ami jó ós hasznos. Kováts órája elgy négyszögletes kristály üveg lapból áll, amely egyik hegyével egy szürke márványlapra van helyezve s két ol­dalt két-két apró nikkel szoritóval van fel­támasztva, illetve a márványlaphoz erősit­ve. A feltámasztott üveglapon, mely telje­sen átlátszó, egy I-től XII. számiig kifestett óralap van rajzolva s középső pontja ki van fúrva és a parányi lyukba egy kis aoéltü van elhelyezve. Szerkezetet isehol sem lehet látni. Ezen a szilárdan felerősített tün van a világ legcsodálatosabb időmutató ja, két kötőtű vas­tagságú négyszögletes aoélrudaeskára crősi­WAUIA UI&&Y. TUD. ÍRZ NMX. TELEFON 8-72. Közkívánatra még szombaton és vasárnap Göre Gábor, Durbinis sógor és Kátsa tzigány mulatságos vándorlásainak folytatása 4 részlten. Előadások: V26.V48 és 9 órakor vasárnap 2 órától folytatólag. d tett mutató, melyek bámulatos precizitással percről-percre előre haladnak, parányi tenge­lyen s mutatják a pontos időt. Egy üveglapra erősített acéltü tenge­lyen, két vékony fémmű tató a legkisebb köz­ponti szerkezet nélkül! A két mutató annyira nem függ össze egymással, hogy külön-kü­lön is fel lehet tenni a tütengelyre őket és egyedül is a pontos időt jelző számnál he­lyezkednek el. Ha a mutatót megforgatjuk vékony tengelyén, százszor is körbe fut, de aztán elhelyezkedik és megáll a pontos idő­nek megfelelő helyen s azonnal végzi további útját. Valóban csodálatos boszorkánysággal épült föl az a Kováts-féle csodaóra. A le­szedett mutatókat feltalálója zsebébe teszi s mikor elbeszéli a Korzó-kávéházban remé­nyeit, terveit s többi találmányainak lénye­gét, oly gyorsan eltelik az idő, hogy csak azt vesszük észre, este van. Visszatérünk a esodaórálioz s Kováts Nándor előveszi a csu­dálatos mutatókat s kezembe adja, liogy he­lyezzem el bárhogyan a kis tütengelyre. A feltevés pillanat alatt kész. Az óramutatók egypár lengést végeznek s azután mutatják a pontos időt. Egy magyar ember, a'k.i szegényen, a napi élet megélhetésének (gondjaival küz­ködve, kevés pihenő idejét munkaasztalnál tölti, fur, farag, számit, boszorkányos szer­kezeteket állit elő, amelyek egyetlen egy ke­rek tütengelyen a függőleges tér minden helyzetében szilárdan haladnak a múló per­ceikkel előre. Lefelé épp oly pontosan ha­nyatlik, mint felfelé. Holt pontra soha sem jut, a legmélyebb helyzetben épen ugy jár, mint a legmagasabban — valóban ez bá­mulatos. Olvasva e sorokat, el sem hiszi az ember, mikor látja, titkos vezetékeket keres. A hitetleneket azonban egyszerű módon győ­zi meg a zseniális feltaláló mester: egy ihosz­szu tüt szúr szekrényének ajtajába s ráteszi a mutatót s áme ezek ott is pontosan halad­nak csudálatos utjukon. Kz a találmány elveszi tőlünk, amit ed­dig oly szívesen .hallgattunk, ami mellett születtünk, nevelkedtünk s embernyi embe­rekké váltunk. Most megszűnik az órák ke­tyegése. Csak két néma csendben sétáló mu­tató fog haladni kérlelhetetlenül, zajtalanul előre s a lázasan, 'betegen fekvő embereknek képzeletét nem fogja izgatni a fali órák egy­hangú ti'kk-tabkja. /A kiuitura áldása pedig besurran a leg­szegényebb kunyihóba is, mert a csoda mu­tatók szerkezete a mily elmés, épp oly egy­szerű és olcsó! .A magyar templomok leg­szegényebb tornyába is fel fog kapaszkodni a csodaóra, mert hiszen a jelenlegi torony­óráknak egyhuszad árába kerül mindenes­tül és mig most 800 kilogramm egy torony­óra súlya, addig a csodatcroiiyóra legfeljebb 15—20 kilogramm s szerkezete 24 óra h«j­lyett 8 napig jár! Ezenkivül még egy nagy előnye van az uj órának. Nem lehet svindlizni az idővel! A mutatókat hiába igazi tjük előre, vagy hátrafelé, azok forogni kezdenek éis újból csak a pontos időnél állnak meg, mintha va­lami magnetikus hatalom hajtaná őket A találmány bizonyára nagy feltűnést fog kelteni mindenfelé és nem lehetetlen, hogy Kováts Magyarországon is tudja érté­kesíteni. A jó szándéka meg van hozzá, de ismerve az itthoni viszonyokat, nem igen bizik 'honi boldogulásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom