Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-09 / 108. szám

6. mlmágyarország Szeged, 1914. május 9. A pénzkrizis áldozatai. — Élőhalottak és halottak. — (Saját tudósítónktól.) Vannak forradalmak, amelyeknek több áldozatuk van, mint a nagy tömegek legelszántabb véres háborúinak. Ilyen vértelen háború a jelenlegi gazdasági válság. Közel két esztendeje tart már a pénzzel, pontosabban a pénztelenséggel vivott idegfeszítő küzdelem. Mennyi lángoló energia szunnyadt ki ezalatt, milyen csend váltotta fel a gazdasági élet élénk zajlását, milyen vagyon 'komplexumok omlottak össze, hány bolti rolló húzódott le, hogy belől a tömeggondnoknak adjon helyet és milyen szédületesen növekedett meg az a sötét massza, amit a „ munkanélküliek" fogalma rejti Nincs az életnek olyan vonatkozása, — akár gazdasági, akár társadalmi, akár kulturális — ahova el ne érne ennek a fojtogató küzdelemnek százkaru polipja. A legtragikusabb tünete azonban a pónzválságnalk, a mely abba a dísztelen szomorú házba vezet, ahol a kuszált lelkű, tétova nézélsü emberek találnak ápolásra. iRusz Gusztáv dr., az elmekórház kiváló igazgatója érdekesen nyilatkozott munkatársunk előtt azokról a 'betegekről, akiknek betegsége a jelenlegi áldatlan viszonyokkal van összefüggésben. — Az utóbbi idők,ben nap-nap után növekedik az elmebetegek száma — mondotta Rusz dr. — és kétségtelen, hogy ebben nem kis része van a deprimált gazdasági helyzetnek. iA kisellenállásu, vagy az idegbajokra különösen inclinált emberek természetesen nem birják végkimerülésig a küzdelmet, az anyagi és családi gondokat. A túlfeszített id'egmsunka, amit a mai kor lázas hajszája követel, ha a rendes megélhetésnek és az anyagi gondnoknak a terhe is ránehezül, könnyen vezet a kis emóciókra is refonáló finom ideghálózat megbomlásához vagy enyhébb-sulyosab'b természetű zavaraihoz. A szegedi elmékórlháztban is ápolnak néhány ilyen tragikusan érdekes típust, akiknek betegsége a gazdasági válság okozta anyagi bajokra vezethető vissza. Hónapok óta él bent egy vállalkozó. Tekintélyes társadaltmii állású, gazdag ember volt, nagyon sokan ismerik. A pénzlkrizis letörte anyagilag ós ez a jólétből való kizökkenés az idegrendszerét is megtámadta. Eleinte dühöngésben nyilvánult betegsége, már az ápolás után csendes ember lett, esak néha-néha tör ki rajta a roham. Egyik érdekes lakója az elmekórháznak. Állandóan .grandiózus, amerikai stílű tervekről, telekspekulációkról álmodozik. Olykor napokig elül az asztala mellett és egy nagy ives papíron tervrajzokat készít, számításokat végez. Jelenleg egy csöves alagutat tervez, a mely hiperbolikus pályán, több ezer méter mélységben a föld minden pontját összekötné Szegeddel. A fedezeti alapról is gondoskodik. Az alagút nyilasát a osanádi püspök kertjébe tervezi, ehez a püspök kétmillió koronával járul hozzá, de sürgősen, mig a szekularácrót ki nem mondják. A többi költségeket a városok részvényjegyzéssel (fedeznék, csak a bankok bevonása ellen tiltakozik. A bankokra roppantul haragszik, az ügyvédeket sem szíveli. A szerencsétlen embernek van egy másik fixa ideája is. Simonyi óbesternek, vagy Napoleonnak képzeli magát. Hősi pózba helyezkedik és parancsokat oszt ki az ápolók és betegek grand armeejának. A múltkoriban egy veszedelmes utasítást adott, azt, hogy az összes bankokat a beépítetlen telkekkel kell egy szinvonalra rombolni. Sokkal egyszerűbb és emberibb dolgokkal 'foglalkozik egy vidéki szatócs, akit szintén az anyagiakkal való küzdelem sodort az élőhalottak kriptájába. Nem izgatják égbe-/ törő tervek, milliós spekulációk, az a rögeszméje, hogy meglopják az emberek. Egész nap beszél. Témája a szatócsboltja és egy pár holdas földje körül forog. Az előtteállót rendszerint feleségének nézi és utasításokat ad: Rendelj nekem két köteg pamutot, egy doboz zsirosszódát, szárított heringet, a trafikból drámát, meg magyart. El kell menni a bankba is, ne engedd, hogy 12 százalékot számoljanak, ha adtak a földre öt százalékért, akkor most is csak ötöt fizess — és igy tovább. Van olyan elmebeteg is, akinél szintén az anyagi gondok fejlesztették ki a bajt, de zavart állapota nem olyan tünetekben nyilvánnil, amiből következtetni jöhetne a baj eredeti okára. Néhány nappal ezelőtt szabadult ki egy hivatalnok, akit dühöngő állapotban vittek be. A fiatalemberen váratlanul kitört az őrület, tört, rombolt, zúzott maga körül, családja beszáiilittatta az elmekórháaba, ahol állítólag kigyógyult. Az ápolási idő alatt soha, még világos pillanataiban sem beszélt anyagi bajokról. Nemrégen került a kórházba egy „lapszerkesztő" is, aki nagy lapkiadási terveket hánytorgat, egyelőre sürün teleirt foliansokat mutogat az, ápolóknak, mint a jövendő újság értékes kéziiratait. Pornográf versek, értelmetlen, összefüggéstelen frázisok 'és szertelen gondolatök halmaza, furcsa termékei egy elborult agyvelőnek. anoaberaaeaaseac Az albán helyzet. Az egész bécsi saiíó nagyon nyugodtan tárgyalja az albán helyzetet és a most belkövetkezett fordulatot a végleges megoldás kezdetének tekinti. A Neue Freie Presse hangoztatja, hogy az albánok és az epirusziak között alapjában véve nem olyan nagy iaz ellentét és hogy a tegnap megkötött fegyverszünet remélhetőleg az igazi balkáni béke kezdete. Diplomáciai körökben nagyon komolyan, foglalkoznak •Gellmann bécsi nemzetközi jogi irónak a Tempsban közzétett tervével, amelyet Gellmann dr. az • • VASS MOZGÓSZiNHÁZ. TELEFON 8-07, * a Szombaton és vasárnap Vígjáték esték A szegedi színházból jól ismert, kiváló, szellemes, francia vigjáték &iJ Három felvonásban. Irta: Paul Gavault Elsőrangú párisi színészekkel. Előadások i/sVi8 és 9 órakor. Vasárnap délután 2 órától kezdve. albán-epiruszi kérdés rendezése ügyében az osztrák-magyar, az olasz és a görög kormánynak átadott. iE terv szerint Vilmos fejedelem rendeleti utón, két intéző tanácsot léptet életbe, egyet Délalbánia, egyet pedig Északalbánia részére, Ez a két tanács a maga területén önállóan intézi a kereskedelem, földművelés, a közoktatás és az igazságszolgáltatás ügyeit. Azonkívül van összminisztériumj, amely ugyancsak önállóan inítézüj a két. rósz közös pénzügyét és hadügyét. Ez a javaslat igyekszik megóvni Albánia egységét és teljesíteni az epirusziak kívánságait anélkül, hogy autonómiát adna nekik. Ez a javaslat áll most a tárgyalások homlokterében. A magyar ezredek elhelyezése. — Kevés a magyar tiszt. — (Saját tudósítónktól.) A delegáció hadügyi albizottságának 'elhelyezési bizottsága tegnap Cziráky Antal gróf elnöklésével bizalmas ülést tartott, amelyen a hadsereg elhelyezésére és a tisztikarra vűinatiko-zólag érdekes fölvilágositásokat adtaik az 'illetékes referensek. A delegáció őszi ülésén felhívta a hadügyminisztert', hogy az elhelyezéseknél' h" gyelemmel Jegyen arra, hogy ugyanazt az ezredet ne hagyják túlsóikéig valamely roszszabb állomáson, hanem lehetőleg jobb helyekre helyeztessék át. Kivámták, hogy a w® gyar csapatok, — ha csak a katonai érdekek mást nem parancsolnak, — lehetőleg ,magyar területeken, helyeztessenek el s hogy miután a főparancsnokságok és magasabb katonai intézetek Ausztriában vannak, ezt' csapatoknak Magyarországon' való elhelyezésével pótolják; hogy a hadseregre 'fordított költségeiknek illő hányadát nálunk költsék el. Kívánták, hogy a határszéli csapatokat lehetőleg helyezzék már vissza. A hadügyminiszter most válaszolt ezekre a kérdésekre, fönt ártván azt az ismeretes álláspontját, hogy „a hadsereg elhelyezésének meghatározása a korona felségjoga". A® idei helyőrségcserénél csak katonai érdekekre lehetitek tekintettel, mert minden szempontot alá kelllett rendelniök a hadműveleti szempontoknak és a konkrét hadi előkészületeknek. A határokon elhelyezett csapatokat se cserélhették föl, .mert szükséges volt, hogy ott azok a zászlóaljak maradjanak, amelyek a helyi viszonyokkal ismeretesek. Jövőre azonban a legteljesebb mértékben és messzemenően teljesitiík ezeket a kívánságokat. A magyarországi csapatok számát azzal fogják szaporítani, hogy az uj vasúti & táviró ezredét Magyarországon állítják 0' Valószínűleg Sopronba kerül az ezred. Arra a követelésre, hogy a magyar tisztek számát szaporítsák, szintén válaszol 3 hadügyminiszter. A katonai iskolákba oly®11 kevés magyar ifjú jelentkezik fölvételiT, hogy még az ingyenes helyekre sincsen ie' lentkező. Tavaly külön fölhívásban is kérték a magyar ifjakat, hogy lépjenek be a h®"* seregbe; ennek se volt eredménye. Az őszszel a hadügyminiszter ,a honvédelmi minis2' terhez is fordult magyar hadapródiskola" növendékekért. A tisztikar tagjai között 4866 magyfo van; a tisztek 26.7 százaléka. A magya"te közül 3220 tökéletesen beszél magyarul, a szolgálati igényeknek megfelelően; 8bi magyar honos tiszt nem tud magyarul- ) magyar tisztek iköziil 3079 magyar, 302 trák, 119 boszniai csapatnál szolgái; % gyarországon 2521 osztrák honos tiszt v®1' A hadi iskola 152 növendéke közül 51 a te® gyar^és 64 tud magyarul. u Érdekes panasza a hadügyminiszter^ ' hogy a magyarországi csapatélhdlyezéses' hátráltatja, hogy a legtöbb helyen a had» reg sem alkalmas gyakorlóteret, sem lőtér leteket niem kap.