Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-06 / 105. szám

Szeged, 1914. májns 6. Döntés előtt a tanyai vasút ügye. (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország keddi számában vezetőhelyen foglalkoztumlk a tanyai vasút hirtelen aktuálissá vált ügyével annak a néhány szavas nyilatkozatnak a kapcsán, amit Balogh Károly pénz ügyi tanácsos erről ,á kérdésről munka társunk előtt tett. Örömmel regisztráltuk, hogy a pénzügyi' tanácsos mihamarabb dűlőre akarja juttatni a tanyai vasút kérdését és ezért azon. 'igyekszik, hogy a májusi közWülésen az ügy napirendre kerüljön. Ha a közgyűlés a vasút végleges iránya tekinteteben dönt, akkor a kereskedelmi miniszterrel júniusban megkezdődhetnék az engedélyezési tárgyalások, jüliusban a város megkaphatja az engedélyokiratot, amelynek alapján a vasút építése /foganatosítható. Körülbelüli ez a lényege annak a nyilatkozatnak, amit Balogh Károly az ügy mai stádiumának megvilágítására munkatársunk előtt tett ma. A tanyai vasút tervei már egy éve teljesen készen vannak, a kereskedelmi miniszter iis jóváhagyta, csupán egy pont körül vannak eltérések a tanyai érdekeltségek két kis csoportja között s ebben kell a közgyűlés döntését provokálni. Ez az egy bont azonban, semmiképen sem lehet kerékkötője az ügynök — ez a pénzügyi tanácsos véleménye is — mert tisztán arró'l van szó, kogy melyik érdekeltség birtoka ellőtt fusson ^ a tanyai vasút. A terveket lényegében szintén, nem érinti ez, mert akár az egyik, akár a másik álláspontra helyezkedik a közgyűlés, a tervek készítője, Szes-Jtay László egyetemi magántanár, bármikor variált részletterveket tud a város rendelkezésére bocsátani. Ami már most a vasút építésének financiális részét illeti, erre vonatkozólag alternatív javaslatai vannak a pénzügyi tanácsosak. Az egyik az, hogy azok a városi bérfok, akiknek a földje mellett a vasút elhalad, bizonyos százalékkal magasabb bérösszeget űzessenek a városnak. A többlet kétszeres, 5öt többszörös értékben visszatérül, mert közvetlen és olcsó közlekedési utón hozhatok be a városba a terményeiket. Egyébként a bérösszegek emelésére közgyűlési határoZat is van, amely ugy szól, hogy a városi Oldeket csak olyan föltétellel adja bérbe a város, hogy a (anyai vasút kiépítése eseten a bérösszegek bizonyos százalékkal magaSabbak lesznek. Ugyanezt aztán át lehet hájban: azokra a földbirtokosokra is, akik nem DÉLMAGYARORSZAG bérlői a városnak, de a tanyai vasút előnyeiLen, minthogy az a földjük, tanyájuk mellett halad el, szintén részesülnek. A másik pénzügyi megoldás a vasút vállaldli utón való fogépitése volna, ez azonban a pénzügyi tenácsos szerint már kockázatosabb, mert Oy az épi-tés kétszer annyiba is kerülhet, fontha a város maga építteti ki a vasutat. A tanácsos ur nyilatkozatát itt közöljük: A közigazgatási bejárást lefolytattuk. Meg,állapította a kiküldött bizottság a vonalvezetést és meghallgatta az összes érdekeltségeket. A tervek kíséretében a jegyzokonyvet felterjesztettük a kereskedelemi miniszterhez, aki az egész eljárást jóváhagyta, a Vonalvezetés kérdésében azonban a központtel a királyhalmi erdöőri szakiskoláig vezető v°mlra a város törvényhatósági bizottságának döntését kivánta, miután, ezen vonalvezetés tekintetében kétirányú kívánság merült föl az érdekeltségek részéről. Az egyik érdekeltségi csoport- a Szesztay-féle tervek álláspontján van és azt kívánja, hogy a vasút ne a Tüsök-soron vezettessék keresztül, ha-nem Kir-áilyhaliom déli részén érintse az ötezer holdas városi birtokol, vagyis, 'hogy a vasút ne az előbbi, hanem az ötezer holdas érdekeltség érdekeinek kedvezzen inkább. Ez utóbbiak azzal érvelnek, hogy Szabadka határából Szeged felé kell jobban a forgalmat terelni, viszont a másik érdekeltségnek az ,a fölfogása, h-o-gy a vasútnak a /meglevő -tervekben lefektetett iránya teljesen szolgálja a városnak ezt az érdekét és pusztán néhány gazda magánérdekéről van csak szó, h-o-gy a vasút az ő tanyájukat érintse. Itt tehát az én nézetem szerint inkább magánérdekek állnak egymással szemközt, mint általános (közgazdasági és forgalmi érdekek s imajd elválik, hogy a közgyűlés belátása melyik irány mellett dönt. Efölött előzőleg a tanyai vasút /ügyében kiküldött ad-h-oe bizottság is határozni fog és ha ennek a véleménye után a közgyűlés esetleg nem ,a meglévő vonalvezetést kívánja, hanem ujat, akkor ilyen irányban a terveken persze változtatni kell, meg kell tár tani a pótbejárást is, de -nem kell tartani attól, hogy ezen- fönnakadna, vagv késedelmet szenvedne a vasút megvalósítása. Akár az egyik, akár a másik irányban dönt a közgyűlés, a vasút építése még ebben az évben megkezdhető. Ha a meglevő tervekhez ragaszkodik a közgyűlés, akkor imég jun/iusban megkezdjük az engedélyezési -tárgyalásokat a miniszterrel, és ugyanebben a hónapban* legkésőbb juliusban az engedélyezési okirat már a kezünkben is lesz. Ennek alapján aztán akár mindjárt hozzáfoghatunk a vasút megépítéséhez. — Foglalkoztam a kérdés financiális részével is. Tisztán u város közönségének akaratától függ, hogy mikor építteti a vasutat, mert az ügy financiális része fölött is kizáró. lag ő határoz. Én -azonban /kötelességszerűen azt kutattam, hogyan lehetne megépiteni a legelőnyösebb -módon. A tanyai vasút két millió ötszázezer koronába került Szesztay költségvetése szerint és hatvan kilométer h-osszu volna. Tehát hatvan kilométer hoszszan érintene birtokot, részben magánbirtokot, részben a városi bérlők földjét. Annak idején* amikor a városi birtokok kiadattak, a közgyűlés kikötötte, hogyha azok mentén tanyai vasút épül, a /bérösszegek emelkednek. Meg is állapi itatott, hogy mennyivel. Kilométer távolság szerint — légvonal ki'omét-ert tessék érteni — az első kilométer után 25, a második után 20, a harmadik után 15 és a negyedik után, 10 százalékkal emelkednének a bérösszegek. Ha ezt nemcsak a bérlőkre, hanem a földek örök tulajdonosaira is á hárítjuk, aminthogy igy igazságos, vagyis a külterületre behozzuk az értékemelkedési illetéket, akkor maga a kültériit éti érdekeltség építhetné ki a vasutat ezekből a jövedelmekből és a város súlyod ezrek terheitől szabadulna meg évenkint. — A pénzügvi (megoldás másik módja a vasútépítés vállalatba adása volna. A vállalkozó azonban természetesen nem arra törekszik, hogy Szegednek olcsó pénzért legyen tanyai vasútjű, hanem 'hogy miinél nagyobb legyen az ő haszna az üzleten. Ilyen uton a tanyai vasút ötmillió koronába is belekerülhet és nekünk kötelességünk anynyiért venni, amennyit a vállalkozó diktál. Az ilyen közüzemek átvételére a miniszter is kötelezi a várost, s ezt tudva, a vállalkozó nem adná át kevés haszonnal, hanem igyekezne minél- többet kisajtolni. Igy vagyunk most a villamos vasúttal, telekiabálták a fejünket, ami/kor a szerződés .megújításáról volt szó, hogy miért nem építteti •meg -a város, amikor pedig akartuk, akkor 'azt mondották, hogy a város kezében, csak ráfizethetünk. És -íme, a villamos társaságnak már az első esztendőben tiszta haszna volt, holott az ilyen- befektetéseknél busz év múlva számítanak csak tiszta haszonra. Most nem kapnók meg tiz millióért se. míg . a város megépíthette volna 'három millióból. Mindebből pedig csak azt a következtetést akarom levonni, hogy ha tanyai vasutat építünk, akkor ezt a város építtesse, mert legrosszabb esetben, ha haszonra nem is számíthatunk. d-e ,a rezsit a vasút forgalma feltétlenül fedezni fogja. Országos elismerés a Szegedi Iparospártnak. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését Buda-pesten. Chorin Ferenc dr. elnöklésével. A GyüSz /közgyűlésének óriási anyagából, a mely felöleli a magyar kereskedelmi, ipari és közgazdasági élet mül-t évi főbb mozzanatait, kiemelkedik az a bennünket különösen érdeklő rész, amelyben a Szegeden nem rég megalakult iparospárt működésével és eddigi sikereivel foglalkozik. A közgyűlésen igen erélyesen, hangoztatta ifjabb Chorin Ferenc dr. előadó azt, ami Szegeden megtörtént előibb, mint az -ország bármely városában, hogy az iparosok eminens érdeke a szer vezkedés. — Meg kell magyaráznunk — -mondotta Chorin, — mindenütt az iparosnak és a körülötte csoportosuló, belőle élő, rá támaszkodó városi polgárságnak, hogy feltétlenül szükséges az, hogy ipari képviselők, ipari érdekekért helyt álló egyének kerüljenek a parlamentbe. Szükséges ez nemcsak a képviselőválasztásoknál, hanem a községi életben is. Nincs képviselőtestület, ahol ne ülnének nagy számmal iparosok, de annyira szervezetienek, hogy alig van városi közélet, mely iparbarát politikát követne. Az iparos közvéleménynek szervezés-e, az iparosság n-agy erejének politikai iskolázása, ez a közel jövő feladata. Evégből szükséges volna, hogy a GyOSz hivja -össze sürgősen az összes kereskedelmi és ipari szakegyesületeket és állapodjon meg ezekkel a követendő taktika dolgában. — Azt hiszem, ezzel a GyOSz betetőzné évtizedes munkásságát. A természetből tudjuk, 'hogy azokat a nagy kincseket, melyeken a mai gazdasági élet strükturája felépült, a vasa't, szenet, nyersolajat, egymásra torlódó rétegek évszázados munkája hozta létre. Ahol ezen rétegeknek csak egyike is hiányzik, -ezek a kincsek nem indultak teljes fejlődésnek, ott zavargások lépnek fel. Így van ez nemzeteknél is, ahol a jövendő munkájának elökészi/ésében hiányzik az iparosságnak -halmos rétege, ennek a rétegnek n-agy nyomóereje, olt nem találkozunk teljes értékű alkotásokkal. (Élénk tetszés.) Wimmer Fülöp, a szegedi iparospárt elnöke, akinek érdemdús közéleti működésében egyik legnagyobb sikere, hogy ezt a pártot megalakitani és érdemes működésre vezetni sikerült, következőkben válaszolt Chorin dr. szavaira: Tisztelt közgyűlés-! Tisztán c ak azon okból, hogy Ohorin dr. -előadó ur abban az ezúttal, amint merem mondani, mindanynyiunk meggyőződését és érzését igazán kifejező előadásában, magyarán mondva, kihúzott a placcra, bátorkodom becses figyelmüket néhány percig igénybe venni; hogy elmondjam azt, -hogy mi Szegeden tényleg, látva azt a mellőzést, amely országszerte, ugy az iparost, mint az iparosságot éri, de látván ugyanezt a jelenséget ott, a mi törvényhatóságunk szűkebb tétén is, összeállöttunk és minden nagy nehézség nélkül a köztörvényhatéság mindazon tagjait, akik iparosok és akik iparos érdiekeitek, egy iparos/pártban tegyesitettük. Ez Szegeden minden nagyobb -nehézség nélkül rövid idő előtt megtörtént és az ezen rövid néhány hétre visszamenő idő alatt sikerült már bátran mondhatom, néhány az ipar szempontjából ha talán kisebbsz-erü, -de mindenesetre értékes eredményeket elérni. Egyik eredmény példának okáért, az, amit mint általános érdeklődést keltőt 'felemlatihetek, hogy egy ku-