Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-06 / 105. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, ,1914. május 6. lön tanácsi ügyosztályt, .egy kereskedelmi ié® ipari tanácsi ügyosztályt létesítünk; már a legközelebbi napokban az erre vonatkozó kezdeményezés határozattá lesz. Ezt csak azért említem, mert az itt előadott tárgyba beleillik és mivel talán ez az első ilyenfajta kezdeményezés. Nem vagyok szerénytelen, ha az.t mondom, hogy ez példa gyanánt hasson. Biztos vagyok abban, hogyha pláne a iGyOSz vezetése alatt (ugy van, ugy vari) az ország egyes ipari empóriumaiban ilyen szervek tisztán ipari szempontokból keletkeznének, akkor ugy az ipar terén, mint az ipar érvényesülése terén is kétségtelenül nagy eredményeltet tudnánk elérni. lEbben a szegedi iparos pártban, mint első és mint fontos pont, ki lett mondva, hogy nem politizál. De bel van a politizálásnak a határa, különösen ebben az országban, hol van az a határ, ahol a politika kezdődik és az iparosérdek végződik"? Én azt hiszem, hogy itt határozottan nem lesz válaszfal, különösen a bennünket éppen most foglalkoztató tárgyban. A Szegedi Iparospárt fontos hivatását, eddigi működésének eredményességét, példának állítja az ország többi városai elé az egyik legtekintélyesebb ipari szaklap: a Honi Ipar, az alábbi cikkében: Ipari és kereskedelmi ügyosztályok a vidéki városokban. Olvasóinkat nemrég értesítettük arról a dicséretes szervezkedésről, a melyet a szegedi iparosok és kereskedők Wimmer Fülöp kezdésére iiniciáltak avégből, hegy az ipari és kereskedelmi érdekeknek Szeged város törvényhatóságában kellő védelmet biztosítsanak. Az uj szervezet egyelőre nem ak.ar politizálni, de mint a szervező, Wimmer Fülöp nemrég helyesen megjegyezte: {„ki tudná Magyarországon megállapítani azt a határt, ahol a gazdasági érdekék védelme végződik és a politikai életben való részvétel szükségessége kezdődik?" ,A szervezkedés eddigi pozitív eredménye egy külön szegedi ipari és kereskedelmi tanácsi ügyosztály létesítése, amelynek hatáskörébe kerülnek az összes ipari és kereskedelmi iigyek. Ha. ezt a kérdést jól oldják meg, iaz uj ügyasztály élére megfelelő szakembert állítanak és ha az uj ügyosztály működését helyes gazdasági érzék fogja irányítani, akkor a most emiitett reform nemcsak Szeged városnak válik mérhetetlen hasznára, .hanem példát fog statuálni a többi vidéki. városok részére is, ahol egyes kivételektől eltekintve, szintén, kellene valamit cselekedni az elhanyagolt kereskedelmi és ipari érdekek védelmére. A képviselőházi őrség kicserélése. Politikai körökben az a Ihir terjedt el a napokban, hogy a képviselőházi őrség parancsnokait, akik aktiv katonatiszteik, csendőr tisztekkel fogják kicserélni. A 'híresztelésnek pozitív alapja az volt, Gerő százados, aki őrnaggyá lépett elő, elhagyja a parlament épületét, leveti az aranyos sisakot, visszatér a katonasághoz és helyébe Móritz László veszprémi csendőrtiszt kerül. Időközben arról is beszéltek, hogy az egész örséget csend őrökkel válVják fe'l. Ellenzéki körökben az a vélemény nyilvánult meg, hogy tökéletesen mindegy, hogy palotaőrök, vagy csendőrök lesznek-e. A különféle híresztelésekkel: szemben Szász Károly, a képviselőház alelnöke igy nyilatkozott: — A. parlamenti őrség vezetőségében nem áll be semmiféle változás a közel jövőben. Nem felel meg a valóságnak, hogy a vezetőség tagjait csendőrtisztekkel óhaflja a Ház elnöksége fölváltani. Az a tény csupán, hogy Gerő százados avanzsmáoja folytán visszalép a katonasághoz és helyébe Móritz László csendőrtiszt kerül. Hogy épen csendőr tiszt foglalja el Gerő százados helyét, tiszta véletlen. ffl * si « » m 9 B «rs m w «s? ss sr» 9) e 5 Hirdessen a Délmagyarországban! EfaassBaaxfiBsssüiiBttsaaBBaBGBB Szerdán és csütörtökön Fantasztikus bohóság 3 részben. írták: Brúdii SáiÉF ís ím Endre. A főszerepeket játszák: Gróf ündrássif Katinka, Gróf Uay Ádám, Gróf Baítfiyóny Gyula, Gróf Hadik Giia, Gróf Csóky Isfuán, Gróf Semsey iliy, Gróf Eszferiiózy Fereni, Gróf Szédiónyl Katalin, Gróf Szédiónyl Imre, Gróf Zldiy Béla Rezsó, Gróf Semsey bászlónó, Gróf liienikíieim Manó. Előadások hétköznap 5, 7 és 9 órakor vasárarnap d.u. 2 órától éjjel 12 óráig. HIREK 0000 SZEGEDI KALENDARIUM AZ IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése „ szerint: Változékony idő f!^ | várható, lényegtelen /;ó'J O | változással és helyenként " zivataros esőkkel. Sürgöny prognózis: Változékony, enyhe, zivatarok. Déli hőmérséklet: 18.4 C. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatalban délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hivatal, A polgármester betegsége miatt nem fogad, A főkapitány fogad délelőtt 11 órától délután 2 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzlet vezetőségnél és a munkásbiztositó-pénzlárnál reggel 8 órától délután 2 óráig van hivatal. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivalos óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatása délután 2 órától 3 óráig. SOMOGYI KÖNYVTÁR, nyitva délelőtt 10—l-ig és délután 4-től 7-ig. Idegeneknek a képtárt engedéllyel hétköznap is meg lehet 'ekinteni; helybeliek vasár- és ünnepnapokon látogathatják délelőtt 10—1 óráig. A FEMINISTÁK gyakorlati tanácsadója hétfőn és csütörtökön délután 6—8 óráid faifja hivatalos óráját, a Berlite-iskola helyiségében, (Csongrádi Takarék uj palotája.) A KÖZ KÓRHÁZBAN: a beteglátogatási ölő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor „Böském", operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: Göre Gábor, Dvrbints sógor és Kátsa tzigány. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután öt órától kezdve este 11 óráig: „Az őserdők mélyéből". „A já.sss leány", dráma 4 felvonásban. Mókák URIiSíZÓ. Timur, ,a hős, Ispahánnál megsérült-. Az orvosa megnézte a sebet és igV szólt: — Uram, ha meggyógyulni akarsz, égettesd ki .a sebhelyet. Timur megparancsolta, hogy parázsló szenet hozzanak. •Már javában izzott a szén, amikor megjelent, lihegve, Timur vezére és igy szólt: — Uram! Az orvosod ostoba fickó. Több: megfizetett csaló. VoncLd vissza a szavad. Ho zok egy perzsát, .aki kenőccsel meggyógyítTimur az izzó szén után nyúlt 'és kiéget' te a sebet. — Katona vagyok — mondotta — (le még mindig jobb, ha elvesztem a féllábam, mintha .a harcosaim elvesztik hitüket Pa" rancsa im rendibb ellenségében. FOGADÁS. Három művész üldögélt, hajnal, felé a kávéházban. A festő igy szólt: —- Tudjátok mit? Hazudjunk fogadásból. Aki a legnagyobbat, hazudja, annak kifizetjük a oechjét. És rögtön el is kezdte a. versenyt. — A feleségemnek csudaszép fülbeval01 vannak, de sohasem viseli őket, nehogy a többi nők irigykedjenek. A hazugság valóban minden bee-ü!ési'a érdemes volt. De nagyobbat is lehetett forszéi ni, amit a költő azonnal be is bizony1' tolt. — Fürdőorvost kcnzuláltam egy izbeüAzt mondotta: A mi forrásunk nem jó *