Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-19 / 116. szám

délm agyarorsz ág Szeged, 1914. május -adózóktól ibevasaM, amikor ezek teherbíró képessége javulni fog. A védekezés módja pedig benn van az adókivető bizottságok mai szervezetében. Az adókivetés független polgárok Ítélkezése alapján történik. Az adókivető bizottságok müiködéislét igazságosabbá és tökéletesebbé teheti az a mód, hogy az adókivetéshez a kereskedők és iparosok szakmánként bizalmi férfiakat küldjenek ki. Ezek ia -bizalmi férfiak nem szavazhatnak, a döntésben részük nincs, de segítségéire lehetnek az adókivető védekezését mint ítéljék meg; hogy a maguk szakértő vélieniényével, tudásával és az adatok fegyvereivel erősítsék meg azt, ami a tájékozatlan bizottság és az a dó ref erens előtt egyszerű siránkozásnia'k, vagy lea'likuvó ki sértetnek tetszik. Azonban vannak egyéb módjai a védekezésnek. A szegedi iparosoknak és kereskedőknek neim szabad addig váraiok, amikor a bizottságok összeülnek, hanem már most kell figyelni, készenlétbe áfomi, hogy az adóemelő kisérltatekkel meg tudjanak birkózni. összeesküvés a cár ellen. Szentpétervárról jelentik: Kisenevben .a cár étóto ellen irányadó összeesküvést fedeztek föl. iA cár c hónap 28-án Kise-nevíbe alkart -utazni, hogy ott résztvegyen azon az emlékünnepein, amelyet Biesszarábiának Oroszországihoz való csatolása 100 éves évfordulója és II. iSándor cár szobrának leleplezése alkalmával .akartak rendezni. Az .összeesküvés részleteit a rendőrség titoklban tartja. Eddig számos letartóztatás történt. Többek között letartóztatták a .diákék forradalmi szervezeténeik három tagját. 'A cár utazását bizonytalan időre" elhalasztották. Szeged szociálpolitikai kötelességei. — Amikor az uj kórház épülni kezd. — (Saját tudósítónktól.) A .mult bét valamelyik napján Makóról jöttem haza. Gyönyörű, njajpsütás&s idő viel-t. Mosolygott a 'ragyogó napsütéstől az egész /vidék.| .Ha ilyenkor látja az ember az Alföldet, meg tudja órtenái Petőifi rajongását az .Aliföldért. Különösen festői látvány volt az a tíz-tizenöt nxuníkásház, mely Dcszk egyik szélén sorakozik egymás 'midlé.- Elő-ttük kénsárga nepoetálbl'a, mögöttük sötétzöld erdő. Igazán festői miliő a napfényben. fehérlő házaikhoz. iS eszembe jutott, micsoda nagyfontosságú szociális vívmány ez a néhány mnnkásház, amelyekben főlidmive-lő napszámosok élnek békésen, nyugodtan icsaládjlaikkail. Békésen, nyugodtan és — egészségesen. Mert emlékszem arra az Időre, amikor nem egy előkelő, dúsgazdag mágnás birtokán négy bérescsalád lakott egy szobában. Mindegyik sarokban egy-egy szlapora népességű család. Szemérem, tulajdonjog, egészség, mit törődött •özekkel a minden földi jóban dúskáló földesúr? 'Ezért tart'cm ezeket a szép, tiszta, egyszerű munkásházakat nagy szociális vívmányoknak. De eszembe jutottak a városa proletárok |,s, akik nedves, egészségtelen pincelakásokban tengetik az életüket és eszembe jutottak a szegedi >Nagy-kőrúton kivül lakók, Milyen nyomorultan 'laknak ezek a deszlki munkásházak lakóiihoz képest. A mi külvárosainkban posiliaclt vizű, bűzös, nyi.lt csatornák, kövezetlen vagy csak részben kövezett ntcák, melyében baeillussal terhes porfelleg kavarog, h'a végighalad rajtuk egy-egy szekér. Ha szelídebb fajtájú szél kerekedik iis, sürü felhők gyanánt betör ez a por a belvárosba is. És e felihők méhében a legkülönbözőbb betegségek baeillusai szállingóznak, keresve embert, akit megfertőzzenek. Igy aztán 'a leglogikusabb áthajtással a régi és az uj kórház jutott laz eszembe. Ezek az elhanyagolt külső részek adják ma— Ott most nincs törvény, az urak eltörölték. Szabad 'lopni és rabolni. Szabad gyújtogatni. Aki szomjas, bort csurgat a torkába a imás bordójából. Aki éhes, leüti a szakácsot s kiveszi a serpenyőből a pecsenyét. Aki aszszonyt akar, belopódzik az idegen hálószobákba. Aki pénzt akar, belemarkol a te'lt zsebekbe. — És ezt az urak akarják igy? — Az urak megsértették a törvényeket s az emberek a megrongyolt törvények résein haláltáncot járnak. — A mi embereink nem lopnak. — De megbainak azokkal, akik éhesek s aikik a törvényt ugy értik, hogy nekik is szabad minden. — A mi apáink nem' gyújtogatnak. — 'De ott állnak ők is az égő paloták füstös fényében s őkiet sem kiméii meg a lezuhanó gerenda vagy a kilőtt golyó. — A mi testvéreinknek nem kell a más asszonya. — De ők is nevetnek és tapsolnak, amikor a munkátlan, elpuhult, illatos dámákat kihurcolják házaikból. És nem sajnálják őket, amikor rátok gondolnak, akik szültök és csecsemőket szoptattok. Most már ideges és feszült nyugtalanságban hallgattuk a vörös embert. Az apró gyermekek sikongtak, az asszonyok vadul és Jázitóan jajveszékeltek, a fiatal lányok bátran és biztatóan ihadonáztak. Az egész telep sikoltott, zajgott, ordított, mintha szivén döftek volna .bennünket s a tulajdon vérünk csorgott volna végig testünkön, fájdalommal rivaltuk kedveseink neveit ... És a hosszú, szikár vörös ember ott állt közöttünk mozdulatlanul, majd sovány, csontos karját a város fölé terjesztette s egyszerre, mintha villámcsapás érte volna, szétütött közöttünk s ugy ordította: — Halljátok? Hát nem halljátok a pusikaropogást? Most ölnek bennünket. Nézzetek a város felé! Látjátok, véres felhő gomolyog fölötte, csupa vér, csupa füst minden . . . Nézzétek, most vonulnak a mi diadalmas embereink előre, előttük egyre gyérül a katonák sora, mögöttük sürü, sötétlő, szakadatlan tábor, mind a miénk, imiind a imi vérünk, mind miértünk akar élni . . . Élőre! Menjünk utánuk ! Mellette állt egy tiz éves leányka. Annák a gyenge válláról letépte a piros kendőjét. Megcsóválta előttünk, aztán kisimította s imiagasan meglebbentette. És a kendő kiszélesedett, megnőtt, vérvörös tüzet sziporkázott magából s amint a vörös ember rohanni kezdett kifelé, az óriási kendő mint egy hadvezér lobogója úszott utána ... A kis leány elpityeredett, aztán futni kezdett elrabolt kendője után, amelynek fénye ekkor már tüzvörösre 'festette az egész országutat. A kis lány szivszakadva futott s amikor már kiért az útra, mi valamennyien, asszonyok és vének, ifjak és gyermekek, lelkendezve rohantunk utána . . . gyalázatát annak, miért van nekünk akkora kórházra szükségünk. Akárhogy redukálják is az uj kóiház A'oró-féle cervei-t, a jfcvi.•loin-rendszerben építendő "kórház <még -®1®' idi'g megmarad egy kisebb méretű i)a' rosrésznek. Vájjon? . . . Vájjon, ha csatornáznák a város külső részeit, ba kővel burkolnák laz egész uttesteit, nem pedig unna" csak a közepét, vájjon lenine-e akkor olya'1 nagy .kórházra szükségünk? Nem okosabb dolog-e inkább preventív esabözöíkrőil g°n" idoskodni és ily módon megóvni -a lakosság egészségét és .megelőzni a különféle beteg' ségeket, mint milliókat egy kórházba verni? Persze a kórházát fel kell épitenünk, J elől nincs kitérés. Ebből, azonban nem következik, Ihogy Szeged lakossága egészséginek a fentartáisára ne tegyünk meg minD11 el képzelhető preventív intézkedést. Sétálj* inak csak ki azok az -urak, akik Szeged közegészségügyéiért felelősek, a külső részekbe s tapasztalni fogják, vagy ha már jártak kürtbizonyára, tapasztalták is, 'hogy nem árkok mentén -pompázó akácfák virágai®1" az illata érzik, hanem az árkok szenny®2" teszi fojtóvá, unidoa-itó szaguvá a levegőt. Amint a fogházak nem azért épülő6"' liogy azok okvetetlenül megteljenek élesé' emberekkel, az önképen a kórház is 688 szükságintózmény, amelynek nem kell °k|Ve1 lenül lábukról esett emberekkel megtel®6' Nagyrészt olyanokkal, akik önmaguknak ^ a társadalomnak ,is hasznot hajtó rnunl® végezhetnének, ha. megfelelő gondosk©1'* történnék arról, hogy minden, 'az égés296* fen tartására szükséges preventív intézi®'1 íbganatosittassék. A csatornázáson kivül ® tasmnak el \a külvárosok egészséges ivón zel, még pedig ugy, hogy ialh(lio|z könny6 hozzá lelhessen férni. Az utcák pedig ne", csak a közlekedés, de a higiénia seemPon' jóból is burkolandók, Ám épüljön az uj kórház miinél de tartsa a város hatósága lép oly sürgősn^ azoknak a preventív intézkedéseknek: ia tételét, amelyek egészségünknek, édes 111111 nyájunk egészségének a fentartására lenüll. szükséges. iNe várjanak a ' alatt könyörgő ideputációkat, •kövöteD nópgyüléseket, vagy -az ezeket az ázsiai lapátokat végül is megsokalló külvárosi . kosság indulatainak a kitörését, hanem nek az arra illetékes tényezők tanácsot a ö'ft ját lelkiismeretükkel és lépjenek miielőb®^ tettek mezejére. Az egészség fentartásáiP ló szükségletek: elsőrendű szükségé Azokra, ha a föld alól is, de elő kell tieni ;a szükséges költségeket. lAimit meg {l nak temni birtokosok, községek és niegT6^ munikáslházak felépítésével a maguk m®1^ sai javára, azt meg kell tennie a maga pének legprimitívebb szaoiál-lhigiéni:ku® vetelményeinek a kiielégitésére Szeged ^ sáinak is. Áldozatot kell hozni, mert ^ gunknak áldozunk vele. Ne azon törjék a 4 rony alatt a fejüket, mint lelhet ezek®0" j. primitív -követelményeknek a teljesítés®1t * odázni, hanem -azon, hogy mint lehet sen megvalósítani a külvárosok csatol'®, , sát, kövezését és a vízvezeték kitérj^ttJc Ezekiliez joga van -Szeged népének és 6 yr -nek a megvalósítása kötelessége ,a vár0® zetőségóniek. 1 (( A főrendiház bizottságai. A főren^ K több bizottsága ülést tartott ,ma déléi0 közigazgatási bizottság háramnegy°d tfor egy órakor, a törvénykezési bizottság '. „iegy órakor, a közgazdasági ós pónzü£y m.iiart zottság pedig fél tizenkét órakor zoitt. ta TEREM OZRIKIT MIM MINDEN VASÁRNAP HONVÉD ZENE HANGVERSENY