Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-19 / 116. szám

Jteeged, 1914. május 15. DÉLMAGYARORSZÁG 19. A belügy miniszter jóváhagyta a mozi-paragrafust. (Saját, tudósít ónktól.) Ismeretes az a harc, amelyet Szeged közönsége folytatott egv ósdi szabályrendelet megváltoztatásáért, amely az erejében megnövekedett, intelligen­ciájában megerősödött várost teljesen ki­szolgáltatta egyetlen szórakozási intézmény­nek: a sziniháznak. Négy-öt éve, ihogy a ta­nács és közgyűlés dolgozik annak érdekében, hogy — a jól vezetett színháznak nem lé­vén szüksége semmiféle mesterséges és a vá­ros fejlődésének útját álló támogatásra — Szegeden mezi és orfeuim is működhessen. Legutóbb a februári közgyűlésből a nagy számban megjelent bizottsági tagok egyihan­«u határozatából ujabb felirat ment a bel­ügyminiszterhez, amely a nyilvános vigal­miakról szóló szabályrendelet 6. paragrafusá­nak olyan szellemben való megerősítését kérte, hogy varieté-mozi, moziszkeccs és ki­netofon előadások a szinházi szezon alatt is engedélyezhetők legyenek. Ez a felirat ter­mészetesen elment, most pedig egy régebbi határozattal kapcsolatban leérkezett a bel­ügyminiszter döntése, amely a közgyűlés álláspontját fedi, többször megújított határo­zatát érvényre emeli. A belügyminiszter le­>rata ez: 1910. évi február hó 23-án tartott 'köz­gyűlésében 93—1910. sz. a. hozott határoza­tának azon része ellen, amely szerint a vá­ros közönsége a 185-1908. sz. szabályren­det 6. szakaszának akként való módosítá­st határozta el, hogy a szini idény kezdete Hőtt 14 nappal és annak tartama alatt jote­k°nycélu műkedvelő előadások kivételével más rendes szini előadások nem engedélyez­ek, ez alkalommal észrevételt nem teszek. Az idézett határozat az a rendelkezése dlenben, amely a mozgófénykép stb. elöada­s°ft engedélyezését a tanács hatáskörébe utal­>a> ellentétben áll a 64573. B. M. sz. Körren­det 2. szakaszának azzal a rendelkezésével, taoly szerint törvényhatósági városokban a Sóban lévő mutatványokra illetőleg előada­s°kra a rendőrhatósági engedélyt a rendőr­kapitány adja ki. Az utóbb említett rendelke­rés tehát megerősítésre nem alkalmas. Ehhez képest az 1910. évi 93. sz. pol­gármesteri jelentéssel felterjesztett ügyiratok dszaküidése mellett felhívom a város kö­zönségét, ihogy' idézett határozatának azt a rendelkezését, amely ellen a fentiek szerint észrevétel nincs szabályszerű záradék alakja­'ban az idézett szabályrendelet idecsatolt két Példányára vezetesse rá, ennek megtörténté­ré1 a szóban lévő szabályrendeleti példányo­kat megerősítés végett 'hozzám újból terjesz­sze fel. Pekáry. _ Az „ez alkalommal" annyit jelent, hogy teas alkalmakkal a belügyminiszter ezt a Sakaszt nem. igy hagyta jóvá. Legutóbb igy: szinidény kezdete előtt 14 nappal es an­n.ak tartama alatt jótítkonycélu. műkedvelői es a budapesti Uránia Tud, szinház időnként rendezendö előadások kivételével sem mas cndes színtársulat által rendezendő, sem yzgófénykép szinház, miilovarda vagy dal­csarnok (orfeum) előadások nem engedelyez­i , Ebből a határozatából a miniszter csak a részt tartotta fenn, amely „más rendes réintársulat" előadásait tiltja. Minthogy 14 jappal Q szinj idény kezdete előtt és annak tartama alatt csak más rendes szini eloada­!°k nem engedélyezhetők, a két ellentetes szövegezésből nvilván való, hogy a miniszter aJ rendeletével érvényesülést enged a varos akaratának. A paragrafus második bekezdését azért nem, hagyta jóvá a miniszter, mert az a mo­és egyéb szórakozó helyek engedelyezé­sét a tanácsra ruházta, holott az emiitett bel­ügyminiszteri körrendelet a rendőrfőkapi­tány hatáskörébe utalja. A belügyminiszter leiratát Somogyi Szil­veszter dr. főkapitány, aki az ügyet mindig modern szellemben kezelte, a májusi közgyű­lés elé terjeszti. Párbajt viv Tisza Rakovszkyval. (Saját tudósítónktól.) Tisza István gróf miniszterelnök vasárnap hosszabban tanács­kozott Terstyánszky Károly hadtestparancs­nokkal és Rohr Ferenc lovassági tábornok, honvédségi főparancsnokkal. Ha Rakovszky lovagias 'elégtételadásra nemi szorítható, ugy katonai zsűri, vagy becsületbíróság elé viszi a miniszterelnök az ügyét, még pedig függetlenül az ellenfél segédjeinek álláspont­jával és akaratától, — ez volt a katonai föl­fogás, tehát ugyanaz, mint Tisza gróf véle­ménye. A megbízottak vasárnap délelőtt nem' találkoztak, legalább is hivatalos megbeszé­lésre nem. Külön-külön valamennyien meg­fordultak a Nemzeti Kaszinóban. Az általá­nos tájékozatlanságban a jelek szerint, osz­toztak maguk az érdekelt felék is. Rakovszky István délelőtt azért ment a kaszinóba, hogy segédeivel érintkezzék és ügyének állásáról értesülést szerezzen. Csak ott tudta meg, hogy a megbízottak nem tárgyalnak. Erre hamarosan eltávozott. Alig fordult ki a Kos­suth Lajos-utcából, amikor Windischgraétz Lajos herceg automobilja megállott a kaszi­nó kapuja előtt. A herceg a nyilvános étte­remben megebédelt, aztán — kirobogott a lóversenytérre. Tisza István gróf miniszterelnök vasár­nap délelőtt tizenegy órakor látogatta meg Terdtyánszky Károly hadtestparancsnokot és hosszabban tanácskozott vele. A hadtest­parancsnokságról a honvédfőparancsnokság Disz-tér 17. számú palotájába ment, Rohr Ferenc lovassági tábornok, főparancsnokhoz. A tanácskozásiba, amely a délutáni órákba nyúlt, tizenkét órakor bevonták Dáni Albert vezérkari ezredest, a IV. hadtest vezérkari főnökét, aki telefoni hívásra ment a honvéd­főparancsnokhoz. A tanácskozásokról az a hir szivárgott ki, hogy Tisza István gróf miniszterelnök föltétlenül ragaszkodik az átférnek súlyos föltételü kardpárbajjal való elintézéséhez. Ha Rakovszkyék továbbra is nehézségeket tá­masztanak, mint szolgálatonkivüli honvéd hu­szárszázados, ezrede becsületügyi választmá nya elé terjeszti a kérdést, tényleg elintézet­len ügye-e az, amelyre ellenfele utal s amely­nek alapján az elégtételt megtagadja tőle. Tegnap este a megbizottak újra tanács­koztak a Nemzeti Kaszinóban. A tárgyalás elhúzódott éjfélután két óráig. Néhány percre bevonták abba a kaszinóban időző Terstyán­szky hadtestparancsnokot is. Rákosi Gyula vívómester, aki ma reggel is megjelent Tisza Istvánnál, hogy a rendes vivógyakorlatot elvégezze, megkérdezte a miniszterelnököt, hogy tegyen-e az esetleges párbajra intézkedéseket? Tisza igy felelt: — Nem, ma nem lesz önre szükségem. Hir szerint holnap, kedden lesz a pár­baj Tisza és Rakovszky között. Titokzatos vonatrablás Temesvárnál. - Vasúti alkalmazottak a tettesek ? — (Saját tudósítónktól.) Rejtelmes vonat­rablás ügyében folytat vizsgálatot a temesvá­ri rendőrség. A (Módosról Temesvárra érke­ző személyvonatot szombaton este kilenc óra tájban a módosi hidnál kirabolták és az egész rablás olyan rejtelmes módon történt, hogy hétfőn még nem lehetett megállapítani, mi az igaz tényállás. A titokzatos eset részletei ezek: Szombaton este kilenc óra tizenöt perc­kor gördült be a temesvári állomásra a mó­dosi személyvonat. A vonat egész szabály­szerűen érkezett meg, csupán csak az tünt fel, a forgalmi tisztviselőnek, hogy a kalauz nem volt sehol 'található. Azonnal keresésére indultak és a poggyászkocsiban meg is talál­ták, ahol az egyik sarokban nyögve, jajgatva feküdt és arca vörös színnel volt bemázolva. Később kiderült, hogy paprikát öntöttek a ka­lauz szeme közé. A vonatvezetőt. Dobosán Györgyöt azonnal bevitték az állomás épüle­tébe, ahol az orvos megvizsgálta, de sem­miféle külső sérülés nyomát nem találta raj­ta. A vasúti tisztviselőknek ekkor Dobosán a következőket mondotta el: — A vonat éppen Temesvár felé közele­dett imár, amikor az állomástól 6 percnyire levő hidnál két alak ugrott fel a podgyász­kocsira. Mindkettő álarcos volt, női ruhába voltak öltözve és báránybőr süveged viseltek. Az egyik rabló revolvert rántott elő, azt mel­lemnek szegezte és igy kiáltott: — Add ide a pénzt, vagy meghalsz! Én ijedtemben rámutattam a kasszára, amire a másik rabló rámtámadt, összevert és még csak annyit hallottam, hogy a kasz­szát átcipelték a vasúti kocsi első részébe, a hol azután fölfeszitették. A rendőrség a kalauz vallomása alapján azonnal megindította a nyomozást és megál­lapította, hogy az eltűnt kasszában tizenhá­romezer korona készpénz volt. A podgyászko csiban a földön három borítékot találtak 1300 korona tartalommal amelyet a rablók, ugy látszik, elveszítettek. Ezenkívül még eltűnt ötezer korona értékű vasúti nyugta is. A nyo­mozást a rendőrség egész éjjel folytatta, azonban a tettesek nyomára eddig még nem jutott. Ugy látszik, hogy az egész rablótáma­dásból egy szó sem igaz és a kalauz előadása csak koholt mese. Erre vallanak a következő okok: Nagyon hihetetlen és vakmerő dolog­nak látszik, hogy Temesvár város határá­ban, a módosi hidnál kiraboljanak egy vo­natot. Ezt a munkát sokkal kényelmesebben el lehet végezni kint a pályán, a községek között, ahol a rendőrség és a csendőrség nin­csen kéznél, mint a módosi hidnál, amely alig van hat percnyire az állomástól, tehát az egész rablótámadást két-három perc alatt kellett elvégezni. Ezalatt a rövid idő alatt kellett a rablóknak felugrani a mozgásban lé­vő vonatra, megtámadni a vonatvezetőt, az­után a roppant komplikált szerkezetű és erős kasszát feltörni, végül pedig a vonatról le­ugrani. Mivel Dobosán György kalauznak az egész szereplése ebben az ügyben nagyon gyanús volt, a rendőrség tegnap éjjel letar­tóztatta. Dobosént orvossal is megvizsgáltatták és az orvos megállapította, hogy a szemébe paprika nem került. A vonatvezető bekente ma gát paprikával, szemeit azonban becsukta. Szempillái között ugyanis paprika alig volt, különben is ha paprika került volna a szemé­ben, egy-két napig nem látott volna sem­mit, mert a paprika elég komoly sériilésé­seket szokott okozni. Az is érdekes, hogy a vasúti vizsgálat megállapítása szerint a vonatvezető a vonat érkezési és indulási idejét útközben már előre bevezette és az utolsó állomásnál az időben egy órával tévedett. Ez a tévedés valószínű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom