Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-29 / 100. szám

1914. április 30. DÉLMAGYARORSZÁG 11. A külváros mozgalma. — Küldöttség a polgármesternél, a főispánnal és a helyettes polgármesternél. — (Saját tudósitónktól.) A külvárosi polgárság kedden délelőtt a váro-s hatóságának három vezető tagjához menesztett küldöttséget, hogy átadják a vasárnapi népgyűlés határozati javaslatát és mozgalmuk támogatására kérjék a város hatóságát. A küldöttség féltizenegy órákor Várhelyi József rókusi plébános vezetésével Lázár György dr. polgármestert kereste föl a .lakásán, azután Cicatricis Lajos dr. főispánnál depuiációztak, végül Bokor Pál helyettes-polgármestert keresték föl. Várhelyi József volt a küldöttség szószóJója. A polgármesternél elmondotta, hogy a külváros polgárai évtizedek óta panaszkodnak, hogy mindig mellőzik őket. Mi — úgymond — olyan bizolammal jöttünk ide, mint a gyermek megy szerető apjához. Méltóságod -is a polgárság igazi atyja, aki nem a hivatalos helyiség zárt falai közül inlózke.dik, hanem személyesen mindenhova elmegy s orvosolja a hajókat. Igy saját tapasztalatából tudja, hogy milyen szomorúak és szégyenletesek a külvárosrészi állapotok. Szíves figyelmébe ajánljuk mozgalmunkat s kér jiik igazi, őszinte támogatását. A memorandum átnyújtása után Lázár György dr. elmondotta, hogy a régiek nagyon jói tudják, hogy 35 évvel ezelőtt a kormánybiztossá gmak az volt az intenciója, hogy az uj városnak csak a Nagykörúton belőli részét rendezik, teszik naggyá, modernné a Nagykörúton kiviili részeket, mégha,gyják .ipari, mezőgazdasági városnak, a maga egyszerűségében. De teljesen jogosult a követelésük, mert nagyon természetes, hogy ^ idők multával megváltozott ez a fölfogás és követelik a k ül városrészek a f aluszerüsógének megszüntetését. Mindenben osztom véleményüket — mondotta a polgármester — s a magam részéről a legmelegebben pártolom a mozgalmukat. Pénzügyi szempontokat tekintve, nagy elhatározás ez. A megvalósitásnál nagyon megfontolandó, bogy a pénzügyi mérlege a városnak meg ne billenjen. Rajta kell lennünk, hogy uja'bb jövedelmi források létesítésével is kellő pénzt tudjunk előteremteni. Cicatricis Lajos dr. hivatalos helyiségében fogadta a küldöttséget. .A főispán Várhelyi József beszédére adott válaszában kijelentette, hogy rövid itt tartózkodása dacára már tudomást szerzett a külvárosi polgárok jogos kívánságairól. Mert jogos óhaja a polgárságnak az, hogy a külváros is részesüljön azokban a gazdasági és kulturális előnyökben, amikben a belváros részesül. Meggyőződése szerint egy város esak összhangzatos fejlesztéssel tehető nagygyá. A városrendezésnél alapos munkát kell végezni és nem szabad parádéra dolgozni. — Nekem ugyan nincs jogom a város autonóm ügyeibe beleavatkozni — fejezte be a beszédét a főispán, — d.e ami tőlem függ, mindent megteszek, jóakaratulag támogatom mozgalmukat, szószólója leszek kiivánalmaiknak itt lent s ott fent a kormánynál is s ez irányban is fejtem ki befolyásomat. Itt egy uj fejlődési irányzatról van szó s a jövő munka súlypontját át ki kell terjeszteni a kiilsőrészekre. Mindezek máról-holnapra, sajnos — .nem valósithatóik meg, hanem hosszas munka által. Ebben a nagy munkában nagyon szívesen vagyok az önök segítségére. Lelkes éljenzés követte a főispán .szavait. Ezután Bokor Pál helyettes polgármestert kereste föl a küldöttség, aki kijelentette, hogy a külvárosi érdekek lelkes szószólója lesz a tanácsban, amely egyébként maga is érzi és tudja, hogy a csatornázást és a vízvezeték létesítését halogatni tovább nem leliete. A delegáció ülése. — Berchtold gróf előterjesztése. — (Saját tudósitónktól.) Berchtold gróf külügyminiszter a magyar delegáció ma délutáni ülésén előterjesztette a közös szükségletek költségvetését. Jelentékenyebb többszükséglet csupán a haditengerészet előirányzatában mutatkozik, mint rendkívüli hitel, több uj csatahajó építése és a hadiflotta karbantartása és fejlesztése céljából. A külügyminiszter ezenkívül jelentéktelenebb öszszegü hiteleket kér Albániában fölállított követségünk céljára. Szkntariban levő különítmények költségére és az uj albániai segélyakció céljaira. A trónörökös közvetlenül Fejérváry Géza báró temetése után kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatás után Budapestre utazott a delegációk megnyitására. A ma délutáni gyorsvonattal Budapestre érkezett Bilinszky Leó lovag közös pénzügyminiszter és Stürgkh gróf osztrák miniszterelnök. A közös pénzügyminiszterrel jöttek Thallóczy Lajos dr., Kuh-Chrobak Pál dr., Klimburg Ottó báró és Szalay László dr. osztályfőnök, Teigel István osztálytanácsos és Flandrak Pál, a sajtóosztály vezetője. Az osztrák miniszterelnökkel Erhart Róbert miniszteri tanácsos érkezett meg. A közös külügyminisztérium részéről Budapestre érkeztek Macchio Károly báró első osztályfőnök, Wickenburg Márk gróf és Forgách János gróf osztályfőnökök, Pogatscher Rezső és Nemes Albert gróf követek, Szápáry Tibor gróf udvari és miniszteri tanácsos, Montlong Oszkár lovag udvari és miniszteri tanácsos, a sajtóosztály főnöke és Nickl Alfréd dr. udvari és miniszteri titkár. Délután 6 órakor tartotta a magyar delegáció alakuló ülését. Elnökké Zichy Ágost grófot, alelnökké Beöthy Lászlót választották meg. Zichy Ágost gróf elnöki megnyitójában örömmel adta tudtára a delegáció tagjainak, hogy őfelsége állapota javult és hogy bizni lehet felgyógyulásában. Berchtold Lipót gróf külügyminiszter beterjesztette az úgynevezett vörös könyvet, a mit az elnök indítványára szétosztottak a tagok közt. Ezzel az ülés véget ért. Az osztrák delegáció szintén ma délután tartotta meg alakuló ülését, melyen az elnökséget és a bizottsági tagokat megválasztották. — A mexikói háború. Washingtonból jelentik: Royas mexikói külügyminiszter értesítette Risso spanyol nagykövetet, hogy elfogadja a délamerikai államok közvetítéséi. — Verakruzból jelentik: Fletcher ellentengernagy főhadiszállása fölé kitűzték ma az amerikai lobogót. Ezideig csak a vámhivatalon volt kitűzve az amerikai zászló. — Londonból jelentik: O'Shaughnessy amerikai ügyvivő át akarta adni Huertának az Egyesült-Államok végső ultimátumát, de sehol se találta az elnököt. Huerta ugyanis körutat tett a város különböző kávéházaiban. Végül is a zsoké-klub barjában akadt rá. Mivel itt nem lehetett zavartalanul beszélgetni, Huerta felült O'Shaugnessy automobiljára és ott a két államférfiú, roppant néptömegtől körülvéve egy óra hosszat tanácskozott. Huerta az utolsó napokban nagymennyiségű papírpénzt nyomatott egy amerikai nyomdában, szigorú katonai fedezettel. A diktátor minden erejével azon van, hogy a csőcseléket az idegenek ellen tüzelje és hangulatot csináljon a maga érdekében. Ormos Ede dr. lázitási pöre. — Hat hónapi államfogházra Ítélte a szegedi törvényszik. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi törvényszék első büntető tanácsa ma ismét republikánus pört tárgyalt. Ormos Ede dr. volt makói ügyvéd, a Népszava munkatársa került a vádlottak padjára alkotmányos államforma elleni lázifás büntette miatt. Ormos Ede dr. is a nem rég megszűnt Magyar Köztársaság cimü havi .folyóiratba irt cikket, amely 'lapnak majdnem minden számában talált egykét inkriminálandó cikket az ügyészség. Ormos Edét ma azért a cikkóért vonta felelősségre a biróság, amely 1913. junius 14én jelent meg Nagy György dr. lapjában a Magyar Köztársaságban „Királyi agitáció a Köztársasági pártért" címmel. Az ügyészség lázítás büntette miatt indította meg az eljárást és a vádtanács is ezen a cimen helyezte vád alá Ormos Edét, noha a tölblbi ilyen pörökben izgatás vétsége volt eddig a vád. A mai tárgyaláson Pákai Elek elnökölt. Bírák voltak: Márton József dr. és Nagy Zoltán. A vádat Szapár József dr. vezetőügyész képviselte, a vádlottat Rónai Zoltán dr. budapesti üigyvéd védte. Az általános kérdések során Orincs Ede dr. előadta, hogy 40 éves, felekezetnólküli hirlapiró ós ügyvéd, becsületsértésért büntetve volt; nős, három gyermek atyja, vagyontalan. Ezután felolvasták a vádiratot, amelyre vonatkozólag a vádlott kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát, nem támadta meg az alkotmányos államformát, hanem csak a köztársasági eszmét dicsérte ós amellett agitált. Az elnök erre vonatkozólag konstatálja, bogy a cikkben ilyen kitétel is van: „minden gazságért, amit a király emberei véghez visznek, csak hálával lehetünk." Továbbá: „mikor XIV. Lajos francia király megszökött Parisból, a nép azt mondta: nincs királyunk és mégis jól aludtunk. — Egy szép reggelen mi ís arra ébredünk, hogy jól aludtunk." Ormos Ede dr. szerint ebben abszolúte nincsen Jázitás. Ez csak megtörtént tények bírálása köztársasági szempontból, mivel természetes, hogy ha egy nemzetet a királyság alatt sok sérelem ér, akkor az magától is hajlani fog a köztársasági államforma felé. Ö tehát ezért találta örvendetesnek azokat a sérelmeket, amelyek szerinte a király embereinek részéről érték a nemzetet. Ezáltal Ha „SZEPLŐITŐL" szabadulni akar, használja a biztosan ható, valódi s Főraktár : HimmIM. tiiti Vaida ,mrsc«tfdTKÍ7sau,dcarogeriáiában