Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-29 / 100. szám

DÉLMAGTARORSZÁG 1914. április 29. nem lázított, hanem /történelmi igazságokból konzekvenciát vont le a jövőre vonatkozólag. Majd felolvasta az inkriminált cikket egész terjedelmében és aztán Szapár József ügyész mondotta el a vádbeszédet. Az ügyész szerint a cikk, a magyar politikai és közélet­ben előfordulható, — s a cikk szerint elő is fordult — minden visszaélésit, korrupciót, törvénytelenséget a királyi akarat kifolyásá­nak tulajdonit és nyilvánít, telhát a király­ság intézményét ezáltal olyan gyűlöletes szin ben tünteti fel, amely a cikkíró szerint is, maga érleli meg a vágyat, a népjogokat s a népszabadságot egyedül biztosi tó kormány ­forma: a köztársaság iránt. Végül azt fejte­geti a cikkíró, hogy mindaddig nem lesz és nem lelhet Magyarországon népjogokról: ós népszabadságról szólani, amig a királyi aka­rat érvényesülhet, — s a francia forradalom egy epizódjára hivatkozva, annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy eljő 'az idő, mikor a királyság intézményének bukásával szabad, lioldog nemzet leszünk. A királyság intézmé­nyének, mint a nép jogok elnyomójának, mint a zsarnokság és törvényt!prés képviselőjének ilyetén módon való feltüntetése és ezzel szem ben a köztársasági államformának feldicséré­se, a köztársaság után való 'vágy és törek­vés felkeltése, kétségenkiviil az alkotmányos államforma megváltoztatására irányuló lazí­tást foglal magában. Ezért kéri a 1.íróságot, hogy a vádlottat lázítás bűntettében mondja ki bűnösnek. Rónai Zoltán dr. ezzel szeonlren azt fejte­gette, hogy még az ügyész meghatározása ér­telmében is a lázítás az inkriminált cikkben •igen relatív formában domborodik ki. Tár­gyilagosan elbírálva pedig a dolgot, beszólni sem lehet itten lazításról, mert a lázítás min­dég a szenvedélyekhez szól és érvek, igazsá­gok 'helyett az érzelmekre akar hatni rend­szerint puffogóbb frázisok segítségével. Már pedig ilyesmit még az ügyész sem tudott fel­fedezni Ormos Ede dr. cikkében, amelynek minden sora higgadt bírálatot, tények logi­kus csoportositását és tudomáuyos megálla­pításokat tartalmaz. Védencének felmentését kéri. Legutoljára a vádlott szólalt fél. Elmon­dotta, hogy neki semmi szándéka sem volt lázítani, sem pedig izgatni, ő csak bírálatot mondott a politikai események fölött, amihez mindenkinek joga van. A biróság ezután ta­nácskozásra vonult vissza. Tizenegy órakor hirdette ki az elnök az Ítéleteit, amély szerint a törvényszék bűnösnek mondja ki Ormos Edét alkotmányos államforma elleni izgatás vétségében és hat hónapi államfogházra ítéli. Enyhítőnek vették családos állapotát az in­dokolás szerint és ezért alkalmaztak ilyen könnyű ítéletet. A királyi ügyész az ítélet ellen súlyos­bításért felebbezett, az elitélt és a védője pe­deig a bűnösség megállapításáért és a súlyos Ítéletért. Délmagyarország előfizetési ár a Szegedem egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.- „ negyedévre . . 6. „ egyhónapra . . 2.— HÍREK oooo SZEGEDI KALENDÁRIUM Szerda ij iaa AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése szerint: Az időjárásban fjf fW egyelőre lényeges válto­§ zás nem várható. — Sür­^^ hr göny prognózis: Változás nem várható. — Déli hő­mérséklet: 16.8 Celsius fok volt. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal­ban délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hi­vatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad. A főkapitány fogad délelőtt 11 órától délután 2 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és a munkásbiztositó-pénz­lárnál reggel 8 órától délután 2) óráig van hivatal, AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráin van lúva­lós óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatása délután 2 órától 3 óráig. SOMOGYI KÖNYVTÁR, nyitva délelőtt 10—l-ig és délután 4-től 7-ig. Idegeneknek a képtárt engedéllyel hétköznap is meg lehet •ekhiteni; helybeliek vasár- és ünnepnapo­kon látogathatják délelőtt 10—1 óráig. A FEMINISTÁK gyakorlati tanácsadó­ja hétfőn és csütörtökön délután 6—8 óráig tartja hivatalos óráját, a Rerlitz-iskola he hjiségében. (Csongrádi Takarék uj palotája.) A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatási •dő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor „Szabinnők elrablása", bohózat. Nyarai An­tal vendégfelléptével. Nézze meg! y Ermete Noveüi-f, :: a legnagyobb olasz színészt :: cimü három felv. tragikomédiában A művész rendkívül hatásos játéka felülmúl minden eddigi művészi :: produkciót. :: SPD Ml SZEtt IS Az Urániában. Előadások Va6 órától kezdve. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: „Az összeesküvők áru­lója", tragikomédia 3 felvonásban, KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután öt órától kezdve este 11 óráig: „Sárga csikó", népszínmű 5 felvonásban. VASS-MOZI: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: „A halálszikla", dráma 3 felvo­násban. A főszerepet Edith B. Psylander ját­szó. „A kivándorló", amerikai dráma 2 rész­ben, Pirkner János moszkvai esete (Saját tudósítónktól.) Pirkner János, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő, Nagykikindáról való átu'taztában a vasárna­pi éjszakát Szegeden töltötte. Vacsora után az egyik előkelő kávéházban beszélte a töb­bek közt következő élményét: Mint országos állattenyésztési főfelüigye lő, annak idején gyönyörű magyarországi • állatanyagot szerzett össze a moszkvai nem­zetközi á Italt kiáll itásra. A miniszterelnök — Széli Kálmán — közbelépésére a külügy­miniszter elrendelte, bogy a pétervári nagy­követség járjon majd Moszkvában Pirkner­nek mindenben a kezére. Maga a nagykövet, — Aerenthal volt akkor az — kilátásba he­lyezte, bogy ő maga is lerándul az oroszok hajdani fővárosába, ámde a kiállítás előtt néhány nappal családi okokból kimentette magát, ellenben megbízta a követségi első tanácsosát, valamelyik Kinsky grófot, hogy menjen el a kiállításra és támogassa min­denben Pirknert. Kapott is a gróftól mind­járt levelet, amielyben arra kérte, bogy fog­laljon le neki a szállodáiban egy lakosztályt, mert magával viszi a .feleségét is. Huszon­négy órával a kiállítás megnyitása előtt jön a sürgöny, hogy másnemű fontos hivatalos elfoglaltság miatt nincs abban a helyzetben, stb. ,Ha Pirkner mem volna olyan természe­tű, amilyen, kétségbeesett volna. De ez neki nem szokása.. S maga lépett akcióba. Először is megirt egy rekliámeilkket a magyar álla­tokról — németül. Azzal elment a legelőke­lőbb moszkvai napilap szerkesztőségébe, gondolom a Moszkvija Listokhoz ós Ibusás honoráriumot ajánlott fel a szerkesztőnek, Roedernek a cikk leforditásáért és közlésé­ért A szerkesztő azonban igen határozott hangon kijelentette: — Vagy jó a cikk és akkor nemcsak le­fordítjuk és közöljük, hanem megkapja a megfelelő irói honoráriumot is, vagy rossz a cikk és akkor nincs az a pénz, amiért a la­pom hozza az ön cikkét Ezzel elolvasta a szerkesztő a cikket és igen jónak találta. Felszólította tehát Pirk­nert, hogy állítsa ki nyugtáját 40 rubelról. Pirkner szabadkozott és azzal utasította visz­szr a fe-lkinzlt rubeleket, hogy ő mint állami tisztviselő hivatalos minőségébein irta meg ezt a cikket, azért nem is szabad érte pémzt elfogadnia. — önnek pedig ezt a pénzt át kell ven­nie, jogában áll azonban azt valami jóté­kony célra adni. Ugy is történt. Erre a szerkesztő: — Ugy látom, hogy én Önnek a cikkel szolgálatot teszek. Szabad egy viszontszivos­ségro kérnem f — Kérem. Egy kissé megszeppent, hegy hát mrst jön a ifekete leves, hisz Orosaországluui van... — Arra akarom kérni, folytatta a szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom