Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-26 / 98. szám

3Ö14. április 26. DÉLMAGYARORSZÁG cot indítanak és pedig az Egyesült-Álla­mok területén. A Texasban, Arizonában és Ujmexikóban lakó (mexikóiak bandákat alakítanak. Az amerikaiak megszállták és fölgyújtották az Eagle 'hágót. A Newyork Herald jelentése „szerint az amerikaiak a rommá lőtt kaszárnya és tengerészeti is­kola romjai alatt hatvannégy mexikói ka­tona holttestét találták. Verakruz bombá­zásánál az eddigi megállapítások szerint száznyolcvankét mexikói esett el. Fletcher tengernagy Washingtonba azt jelentette, hogy Verakruznáil összesen 17 amerikai elesett és 70 megsebesült. A képviselőház ülése. — Igazságügyi költségvetés. — (Saját tudósitónktól.) A képviselőház ma délelőtt az igazságügyi költségvetést tárgyal­ta. A képviselők — természetesen csak a munkapártiak — lassan gyülekeztek és mi­kor már legtöbben voltak, sem voltak szá­zan. A folyosón mély sajnálkozással közöl­ték azokat a szomorú 'hír-eket, melyek Fejér­váry Géza báró állapotáról érkeztek Bécs­ből és melyek arról szólnak, hogy az agg tábornok órái meg vannak számlálva. Már kora reggel megjelent a Házban Polónyi Dezső és interpellációt jegyzett be, melyet egyik szerdai ülésen szándékozik megokolni. Az interpelláció tárgya a soro­zásoknak Ausztriában a 14. szakasz alkal­mazásával való elrendelése és ennek a ma­gyar sorozással való kapcsolata. Simonsits Elemér alelnök pontban tizen­egy órakor nyitotta meg az ülést és bemuta­tott néhány kérvényt a .tanítók fizetésrende­zése érdekében. Kenedi Géza előadó ismerteti a javasla­tot. Méltatja annak fontosságát, hogy a kor­mány megteremtette a polgári perrendtartás utolsó föltételét is és igy már semmi akadá­lya, hogy a törvényit életbe lép tessék, ami az év végéig meg fog történni. Az elmúlt év eredményei közé tartozik a kiskorúak foko­zottabb védelmének megteremtése és ugyan­csak nagy társadalmi értéke van a közvesze­delmies munkakerülőkről hozott törvénynek. Igen fontos a kiterjesztett választói jog bün­tetőjogi védelme, amiről szintén az elmúlt évben történt gondoskodás. Ezzel a törvény­nyél jelentősen .közeledtünk a választások tisztaságának eszményéhez. Egyéb törvény­hozási eseménye az 1913. évnek a királyság védelméről, szóló törvényi, amely hiiztói,té­káit szaporítja az uralkodó és a nemzet har­móniájának. Végül röviden megemlékszik az esküdtbíróság reformjáról és az uj sajtótör­vényről. Ezeknek már az ország szertélen aggodalma .csak pártpolitikai tünet volt. Til­takozik a vád ellen, hogy meggondolás nél­kül gyártották a törvényeket. Az -ország ti­zenkét éven át képtelen vollt a törvényalko­tásra, -ami nagy elmaradottságot okozott minden téren és ez a magyarázata, hogy most a -Háznak fokozottabb tevékenységet kellett kifejtenie. Ezek után kiemeli, hogy ez a nagy tevékenység aránylag neim teriheti meg nagyon a költségvetést, aminek egyik okát ahban látja, hogy a tárca keretében a legnagyobb takarókosságra törekedtek. Sor­ba veszi .a költségvetés számadatait, ame­lyekből az is kiderül, hogy az igazságügyi kormánynak nagyarányú szeméiyzefsaap ori ­tás a szándéka és igen tekintélyes számú uj járásbíróságok és törvényszékek szervezése. Hosszasan foglalkozik patronázs-mozgalom­mial, amelynek eredményeire büszkék lehe­tünk. A tervezett építkezések iköz'iR kieme­lendő az igazságügyiminiszteri palotán esz­közilandő építkezés és a pestvidéki törvény­széknek a budai részen emelendő palotája. Nem kétséges, bogy ezek az uj törvé­nyek és készülő újítások, mint minden újí­tás, -nyugtalanságot és nehézséget fognak fölidézni, mégis azt hiszi a szónok, hogy ta Ház érzületének ad kifejezést, amidőn bizal­mát nyi-lvánitja a magyar ügyvédi és birói bar szemmellátható buzgalmának., továbbá a Ház igazságügyi bizottságának és minde­nekfölött az' igazságügyminiszter törhetetlen munkásságának (Hosszantartó zajos éljen­zés.), aki minden szellemi és testi munkáját a rég várt reformok megvalósitásának szen­telte. Ajánlja a javaslatnak általánosságban való elfogadását. A következő -szónok Illés József, a jog­alkotás törvényhozási módszerével foglalko­zik behatóan. Erre azért lát ók olt, mert pub­licisztikánkban mind sűrűbben merülnek föl aggodalmak ezzel a nálunk most folyó jog­alkotási módszerrel szemben, Vájjon tényleg lejtőre jutott-e az általunk követett mód, kér di a szónok. Délután elfogadták az igazságügyi költ­ségvetést és a kereskedelemügyi költségvetés­re tért át a Ház. Papp Géza báró vollt a ke.reskedeletm­ügy.i költségvetés előadója. 'Beszélt többek közt a Mávról és hangsúlyozta,"hogy helyes­nek tartja a Máv. decentralizálására irá­nyuló törekvéseket. Kálmán Gusztáv az erdélyi kis ipar vé­delméért. mondott llelkes (beszedet, majd Beöthy Pál házelnök emelkedett szólásra. V A S S MOZGÓ SZÍNHÁZ. TELEFONSZÁM 8-07. jVfa vasárnap A dctcHi'WstégcrcK szenzlctdja aj sza a rubinok után. Detektivdráma 3 részben. A fiat pinHcrton-sorozat legújabb ríszc. A főszereplő paul jjressol. Előadások: V26P/48 és 9 órakor vasárnap 2 órától folytatólag. Beöthy Pál mély megilletődéssel jelen­tette be a képviselőiháznak, hogy Fejérváry Géza báró ma délután félhat órakor elköl­tözött az élők sorából. Katona vollt, úgy­mond, egész ember. A királyhoz való liüség jellemezte. Indítványozza, hogy a Ház fe­jezze ki részvétét a gyászoló családnak és koszorút küldjön a ravatalra. Tisza István gróf miniszterelnök efjfo­gadja az indítványt és kéri a Házat., bogy mindenben járuljon -li-ozzá ahoz. Tömör sza­vakban jellemezte Fejérváry Géza bárót, aki katona volt, a királyt és hazát szolgálta min­den tettében. K Ház csütörtökön tart legközelebb ülést. Ui kutak fúrásával segitenek a vízhiányon. — A külvárosok vízellátása. — (Saját tudósitónktól.) Szombaton dél­előtt a vízvezeték megvizsgálás-ára kiküldött bizottság Balogh Károly pénzügyi tanácsos elnöklésével ülést itartott, amelyen arról volt szó, miként lehetne segíteni a vizmizériákon. Az ülésen Tóth Mihály főmérnök, Buócz Ká­roly városi gépészmérnök és Tordai Imre tör­vényhatósági bizottsági tag vettek részt. A bizottság egy-értelmüleg kimondotta, hogy a nyári vízhiányra való tekintettel sürgős in­tézkedéseket tart szükségesnek s éppen ezért nem várhatja be Kaylinger Mihálynak, a fő­városi vízmüvek igazgatójának véleményét éem, amely csak egy hónap múlva fog a bi­zottság rendelkezésére állni. Buócz Károly gépészmérnök azt magyarázta, hogy Kaylin­ger sem igen mondhat mást, minthogy a víz­szolgáltatást fokozni kell, s .mivel az idő sür­get, leghelyesebb, ha már most gondoskodás történik e'bben az irányban. Tóth Mihály főmérnök a vizhiány orvos­lására az.t ajánlotta, hogy a mostani kutakat tisztíttassák ki és Iha -ez nem vezetne ered­ményre, fúrasson a város egy ártézi kutat. Ha ez sem segítene a bajokon, akkor meg kell próbálkozni egy végső megoldással, a mely véleménye, szerinti minden, bizonnyal gyökeresen segitene a vizmizériákon. Ez a megoldás az volna, hogy a város a Mars­téren fúratna uj kutat, amelynek a vizét vagy a víztoronyba vezetnék, vagy pedig a Mars­téren egy kisebb vizmütelepet építenének ki­segítő víztoronnyal. A főmérnök szerint igy aztán Rókust é,s Felsővárosit is megfelelően lehetne ellátni vizzel. Buócz Károly a bajok orvoslásának más módját ajánlotta. Szerinte legcélravezetőbb volna, ha két uj ártézi kutdt fúratna a város a mellé az öt mellé, amelyek a víztorony számára szolgáltatják a vizet. A két uj kút­nak együttesen legkevesebb kétezer köbmé­ter vizet kellene termelnie, ihogy a város víz­ellátása kielégítő legyen, ő is ajánlotta to­vábbá, hogy a mostani kutakat tisztíttassák ki, a külváros vízellátása dolgában pedig azt ' #1\ EP®'^ § { W\ WLM) kivaló bór- és ... JijMi 7 litMumo* •J W e-tátS & gyógyforrás vörhenyuél, eméertésl fa lélegzési szerve* buraijainál kuünő heifau. — vjameciés savanyuvii. f E^ufi ^SSSSít^ * SCHULTES ÁGOST

Next

/
Oldalképek
Tartalom