Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)
1914-04-02 / 77. szám
sasse ———— Stcrkesztésée Kárász-utca 9. Tttdtuszám: 305. Emsí sxáw ára II SlSér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-- félévre . . K 12-negyedévre K 6'— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28— félévre . . K 14.— negyedévre K egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1914. 111. évfolyam 77. szám. Csütörtök, április 2. Kisbirtokos-osztály. A vármegye északi és ikdleti részeim megindult >a nagybirtok iföloszlási Myamata: Károly László gróf harmincezer hdldas dominiuma parcellázás alá került és kisebb részletekben miár át is ment Szentes város, egyes birtokosok és a földművelésügyi miniszter tulajdonába, aki tólepitési célokból vásárolt a birtokból néhány millió korona ára földét. A Károlyi-birtok eredete ama hires szatmári békekötés idejéig nyúlik vissza; a história tanúsága szerint ekkor kapta a család nagyértékü ingatlanait. A csongrádmegyei javak közül ugyan csupán ia hódmezővásárhelyi lés dérekegyháai van a donációs levelekben félemlítve, de nagyon valószínű, hogy ez a negnevezés a most parcellázásra került nagybirtok legnagyobb részét jelölte, figyelembe véve, hogy a hódmezővásárhelyi Károlyi-birtok már jó ideje városi tulajdonba ment át. A szétdarabolt birtoktestet eddig a hitbizoor nyi törvény ereje tartotta össze; hogy most a család akarata mégis át tudta törni a törvény gátjait és alkalmasabb módon kívánja gyümölcsöztetni az ősi földben rejlő értékeket, ez világosan mutatja, hogy még a hitbizományok eldorádójáhan is lehet módokat találni az egészséges birtokpolitika megvalósítására. Csongrád vármegye népe eddig tiszta zsellérnép völt. A rajta fekvő nagybirtokok közüli imost feloszlott egy, de ott maradt még egy tagban a hatvannégyezer holdas mindszent-algyői Pallavioini-hitbizomány >és Szeged város hetvenegyezer holdas birtoka, mint a nép földmivelő elemeinek elhelyezkedését és a birtokososztá'ly kialakulását akadályozó, egyébként lehetetlenségre kárhoztatott, lomha szörnyetegek, melyeknek vagyon készlete a mai közgazdasági viszonyok szerint improduktív módon van garmadába halmozva. Csongrád vármegye népének boldogulása ép olyan mértékben függ a hatalmas hitbizománynak sorsától, mint amilyen mértékben Szeged város lakosságának gazdasági megerősödése el sem képzelhető addig, mig a város immúnis földbirtokainak gyümölcsöztetésévél egészségesebb birtokpolitikára át nem tér. A földtulajdon nagy tömegekiben ma nem egyéb fényűzésnél. Ha pedig ezt a fényűzést egybevetjük a földéhséget szenvedő parasztság keserves tengődésével, akkor azt mondhatjuk, hogy a földnek féltékeny őrzése erkölcstelenség, melyet tálán megengedhet magának egy hagyományok között elsáncolt főúri család arisztokratikus hajlamú jelenkori sarja, de a melyet semmi esetre sem szabad elkövetnie egy erkölcsi testületnek, egy városnák azzal, hogy tisztán kényelmi szempontból a históriai mult által érintetlenül hagyott birtokait az idők változásán át is fentartani és megőrizni .akarja. Möst itt áll a város egy sereg múlhatatlanul szükséges beruházás előtt és rengeteg javainak 'közepette nem tud kivenni belőlük nem milliókat, hanem még szerény százezreket sem, reális kölcsön nem kínálkozik s ideig-óráig saját papírjainak lombardirozása által kénytölen pénzszükségletén segíteni. Micsoda gazdálkodás ez? A tehetetlenség vergődése. Azzal szeretnek előhozakodni a mái rendszer hivei, hogy a város missziót teljesít azáltát, ha ellátja tanyai lakosságát földbérlettel. De imjilyen missziót iteljesitene, tóa örök földhöz juttatná a népet! A bérlő kihasználja a földet és nem igyekszik annak erejét megfelölő gondozás által viszszaadni. A város lakosságának és piacának érdeke, hogy erőteljes kishirtokososztálya alakuljon ki a közvetlen közelében levő tanyavilág területén; önálló, munkás, erős és fajfentartó osztály, möly a tanyai vasút által biztosított könnyű 'ós olcsó közlekedés által mintegy önszántából jelentkező hűbérese lenne a városi társadalomnak. E cél felé azonban csak öntudatos birtokpolitika vezethet öl bennünket, mélyet a hatóságnak kell megindítania és minden kicsinyes akadékoskodással szemben elszántan diadalra vezetnie. A város közéletének szellemi tartalKőzbenjárás a tanárnál. Irta : Zsoldos László. A mértan nehéz tudomány és én, őszintén megvallva, gyűlölöm a nehéz tudományokat. — Ilyen körülmények között azt hiszem, semmi sem volt könnyebb a számomra, minthogy az év vége felé a mértar.ból, ahogy mondani szokás, szekundara álljak. Minthogy azonban ösmertem kedves szüleimnek abbeli ferde Ízlését, 'hogy ők viszont gyűlölettel viseltetnek a szekunda iránt, a vizsga előtt időszerűnek találtam, hogy szeietett édesanyám előtt leplezetlenül föltárjam a helyzetet s 'komolyan ügyeimébe ajánljam, hogyha ezekben a válságos napokban elmulasztja a 'kötelességét és nem beszél komolyan a lelkére a mértantanárnak. akkor magára vessen a következményekért. Szeretett édesanyám megíogadta gyermeki tanácsomat és kijelentette, hogy a legközelebbi vasárnap délelőtt fölkeresi a szóiban forgó tanárt. Szerencsétlenségre azonban közölte kedves atyámmal, aki hirtelenkezü ember létére fogta a nadrágszíját és megvert először azért, mert szekundát akarok kapni, másodszor pedig azért, mivel nem akarok szekundát kapni s e célból föl akarom küldeni szeretett édesanyámat a mértantanárhoz. — Ahoz iaz emberhez? — fordult eme hivatalos hatalommal történt visszaélés után szeretett édesanyámhoz. — De hogy juthat ilyesmi az eszedbe, Erzsike, Ihogy majd te magad mégysz el egy vadidegen és ráadásul még nőtlen emberihez? Mit tudod te, hogy mi lakik benne? Vagy mit gondolhatna felőled akárki, aki becsöngetni látna egy nőtlen tanárnak a lakására. Na 'iszen! Szép kis pletyka lenne abból! Én, aki ezúttal meg nem foghatom, hogy miért kell kedves atyáimnak most szeretett édesanyámért aggódnia, holott nem ő áll szekundára a mértanból, hanem én, jól felfogott jövőm érdekében sirva fakadtam, mondván: — De hát, apuska, akkor ki beszél a tanár úrral, hogy ne buktasson meg? — Majd én! — kiáltott rám szeretett atyám szigorú hangon. — Azaz, hogy az édesanyádról se gondolhassa az a tanár, hogy nem törődik a fia dolgával, hát majd én, meg az édesanyád együtt fogiunk elmenni hozzá, Ugy se láttam még a szinét sem — vagy te talán már láttad? — pislantott gyanakvóan a mamára. (— Én? Azt sem tudom, hogy öreg-e vagy fiatal! — no hát legalább megismerkedünk egymással, — fejezte be zsörtölődve az apus.) Minthogy azonban kedves atyámnak vasárnap délelőtt is ibe 'kellett néznie legalább egy órára a hivataliba, szüleim ugv beszélték meg, hogy szeretett édesanyám egyedül indul el hazulról délelőtt tiz órakor s kedves atyám majd féltizenegykor a Batthyány-téri villamos-megállónál várakozik rája. Onnon már csak egy ugrás a tanárnak a la'kása, ahol is már együtt fognak mégjelenni az érdekemben. Ugy is történt. Szeretett anyám magára Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN a SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK • Csemegeüzletben d U $ § 8 ül S I á t 8 S Ö f 1- 3z UTÁNZATOKTÓL!!