Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1914-04-02 / 77. szám

DÉLMAGY A RORSZÁG 1914. április 2. ma jelentékeny változás előtt áll'. Nem sok remény van ugyan rá, (hogy uj emberek ragadják magukhoz .a közigazgatás vezetését, de az egész vonalon megérzik már is egy más irányú fejlődésnek az előszele. A közvélemény fogja megérlelni a várható változásokat, az fogja rákényszeríteni a vezetőséget, hogy meglevő reális értékekkel számoljon. Egyelőre fontosnak tartjuk, hogy ugy a sajtó, minit a nagyközönség időnkint foglalkozzék a felvetett kérdésekkel. A többi majd jön magátok Lehetetlen, hogy a legnagyobb és összetételére nézve legdemokratább magyiar város sokáig el tudjon zárkózni olyan újítások előtt, melyeknek végrehajtása épen a 'legtisztább demokratizmusnak érdeke. Előbb a homerule. azután választás. Londonból jelentik: Sir Edward Grey tegnapi beszéde a legnagyobb politikai szenzáció. A külügyi államtitkár pártja nevében bejelentette, begy nem húzódozik az általános választások elrendelésétől, de előbb törvényerőre kell emelkednie a homerule-nak. Az unionistáknak nagy terveik vannak. Ha győztesen kerülnek ki, mig a homerule törvény végrehajtási átmeneti időtsizaka tart, be akarják hozni -a plurális szavazati jogot. Ez ujabb küzdelem kezdete, még pediig elkeseredett küzdelemé, mert a konzervatívok jelszava: Egy ember — egy szavazat. — Lord Morley lemondása küszöbön van. ö is, mint Seely hadügyminiszter, aláirta .azt a nyilatkozatot, amelyet Gough tábornak azután kihirdetett a tisztikar előtt ® igy ő is benyújtotta lemondását. Közben megtörtént, liogy a hadügyminiszter a változott viszonyok következtében helyén maradt s lord .Morley tárgytalannak tekintette a sa ját leköszönését. Harc a vallási béke körül. —• Kavarodás egy szabadszellemü előadás miatt. — (Saját tudósít ónktól,) Temesvár /város közgyűlése tegnap foglalkozott azzal az interpellációval, amelyet Fényes Samunak temesvári előadásai dolgában terjesztették elő. Az egész dolognak nagyobb volt a füstje, mint a lángja és közmegelégedésre intéződött el. A közgyűlésen Joanovich Sándor főispán elnökölt. Napirend előtt Geml József polgármester-helyettes bejelentette1, hogy Bodrosy Lajos tanár, bizottsági tag interpellációt terjesztett be. Az interpelláció igy szól: 1. Hir-e tudomással az igen tisztelt helyettes polgármester ur amaz előadások tartalmáról, melyeket városunkban folyó évi február 20-án, :27-én, március 6-án, 13án és 27-én Fényes Samu doktor, az „Úttörő" szerkesztője megtartott és nevezetesen bir-e tudomással arról, hogy ez előadások .a keresztény felekezetek, első sorban a katholikus vallás elleni durva inzultusokat tartalmazta,k, továbbá oly erkölcsi fölfogást hirdettek, mely különösen a jelen volt mindkét nembeli ifjúság lelkére káros hatást gyakorolhatott? 2. Hajlandó-e az (igen tisztelt helyettes polgármester ur oly intézkedéseket kilátásba helyezni, melyek ily inzultusokkal szemben a jövőlien megvédenék városunk felekezeti békéjét és az ifjúság lelkületének erkölcsi integritását? A polgár,mester-helyettes válaszában kijelentette, hogy a négy első előadás tartalmáról nincs közvetetten tudomása, csak az ötödikről, amelyről a főkapitány, miután erre fölszólították, jelentést tett. A beérkezett jelentés szerint ezen az utolsó előadáson a főkapitány helyettese nem hallott olyan kijelentésehet, melyek a büntető törvénykönyvbe ütköző vallásháboritásra izgatnának, továbbá a hallgatóság saraiban sérdüléllen ifjahat vagy leányokat nem látott. — Egyik legfőbb kötelességemnek fogom tartani — felelte továbbá a Ihelyettesp igármester hrucali állásomból kifolyólat a tradicionális társadalmi és vallási békesség; fölött ébren őrködni s szükség esetén a törvény korlátain belül, a politikai intézkedésekkel is odahatni, hogy a városunkban évtizedek óta zavartalanul fönnálló felekezeti békének megóvása érdekében, a bármely vallású városi polgároknak hitbeli .meggyőződése és valláserkölcsi érzülete tiszteletben tartassék. Egyrészt tehát azzal az Ígérettel, hogy a politikai hatóság minderit el fog követni a békesség fönílartására, másrészt a tekintetes törvényhatósági bizottsághoz intézett azzal a kéréssel, Ihogy föladatomat megkönnyíteni (méltóztassék az által, liogy felekezeti vitát ezentúl se engedjen tanácskozási termünkbe férkőzni, kérem válaszomat tudomásul venni. A közgyűlés a választ egyhangúlag tudomásul vette. Találkozik a cár a német császárral. Berlinből jelentik: Diplomáciai részről származó közlés szerint most már biztos, hogy Vilmos császár augusztus első felében találkozik a cárral és nagyon valószínű, hogy ezen a találkozáson Bethmam-Holhveg birodalmi kancellár és Szasszonov orosz 'külügyminiszter is részt vesz. Az utolsó napokban az idevaló orosz nagykövet hosszabb beszélgetést folytatott Jagow külügyi államtitkárral és ezt beszélgetést összefüggésbe hozzák Vilmos császár és a cár találkozásával. Esszad basa lemondott. Athénből jelentik: Az idevaló kormánykörökben a« a hir terjedt el, hogy Esszád basa lemondott, mert sem a fejedelem, sem a kabinet nem fogadta el az epiruszi fölkelés leverésére vonatkozó tervét. A lemondásról a legközelebbi napokban dönteni fog a fejedelem. öltötte a szép, fehér batiszt ruháját, felnüzdelíe a fejére a nagykarimás, remek szalmakalapját, aztán jóakaró csókjával elbúcsúzván tőlem, ellebegett bizonyítványom kijavítása irányában. Alig érhetett a túlsó sarokra, hirtelen vad kíváncsiság fogott el. Vájjon mit végeznek Praczkónál (igy Ihivták a mértantanárt)? Otthon lelik-e? Vagy egyáltalában nem felejtik-e el útközben a házszámot, hogy aztán eredménytelenül térjenek vissza a kirándulásról és kedves atyám majd ezzel a csatakiáltással rontson rám, amint belép a lakásba: — Te gazfickó, hát nem tudtad jobban megmondani az apádnak a házszámot? — s aztán (megráncigálja a fülemet anélkül, hogy kihúztak volna a szekundáfhól. Köszönöm szépen. Ilyen viszontlátásból nem kérek. Hopp, — gondoltam — inkább én is elmegyek a mama után és hogyha majd a Batíihyány-téren látom, hogy csakugyan elfelejtették a házszámot, akkor legalább oda léphetek hozzájuk és megmondhatom nekik a (helyes cimet. Elhatározásomat sólyomszárnyon követte a tett s én benyomván a szalmakalapomat a gondterhelt fejembe, gyors iramban rohantam le a lépcsőn, hogy utolérjem a szeretett édesanyámot. Ez már nem sikerült ugyan, mert a mama ép akkor szállt föl a sarki megállónál a villamoskocsira, a mikor.én kidugtam a fejemet a kapun. Sebaj: elsiettem a csavargőzös állomáshoz a Vigadó-térre s rövid negyedórai várakozás után már vigan szeltem; a Duna hullámait a budai part felé. Ugy számítottam, Ihogy a csavargőzösön való átkeléseim, a gyalogolással meg a várakozással együtt, körülbelül annyi ideig tarthatott, amennyi idő alatt szeretett anyámat is átröpítette a villamos vonat a Batthyány-térre. Helyesen okoskodtam, kiszállván a csavargőzösről a budai partra, már alig voltam harminc lépésnyire a Batthyány-tértől, amikor a megállóhelyhez rcbogó villamosról leugrik könnyű, fehér batiszt ruhájában a mama, egy pillanatig körülnéz, mintha keresne valakit, aztán gyors léptekkel nekiindul a plébánia-templom irányában. — Hohó, — gondoltam magamban, — szeretett anyám bizonyosan apust látja közeledni és annak siet elébe. Még Jóformán be sem fejezhettem ezt a röpke gondolatomat, amikor — nem csekély meglepődésemre — úgyszólván közvetlenül a mama sarkában, lázas sietséggel Praczkó, a mértantanár ugrott le a villamos hágcsójáról s uccu, szintén beiramodott a Batthyány-térre, szeretett édesanyám nyomába. — No. müven nacvszerü. — ujjongtam magamban — itt van Praczkó és kedves atyáméknak eszerint föl sem kell fáradniok a lakására, hanem mindjárt itt, a téren elcsíphetik és a lelkére beszélhetnek. Az isten szabad ege alatt. — Igen ám, — jutott .hirtelen eszembe — csakhogy sem az apus, sem a mama nem ismeri a mértantanárt, aki pedig, ki tudja, talán még nem is megy haza, hanem befordul valami vendéglőbe sörözni. S akkor aztán bottal üthetjük a nyomát. A következő pillanatban már lélekszakadva futottam a Batthyány-tér felé, azzal az eltökélt szándékkal, hogy megfogom a mamát, megfogom az apát és — akármi történik is velem — megfogom Praczkót és ott, nyilt szinen összeismertetem őket gyúrással. Jól fölfogott érdekemben! Alig kanyarodtam be azonban a érre, egyszerre mintha csak a földbe gyökerezett volna a lábam attól a látványtól, a mi elibém tárult. Anyám, mint aki érzi, hogy üluözi valaki, nemes vadként, előreszegzett nyakkal (hasonlót láttam a télen a Műcsarnokban, a „Szarvasbika" cimü olajfestményen, akárcsak a mama!) épen a plébánia-t npIo.ru nagy kapuja előtt haladt el sietve s Praczkó, aki eddig közvetlenül a háta mögö lobogott, itt, az isten házának a bejárati előtt, merész kanyarodással hirtelen elejb . ti t . .. Hl GtLp. első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre fs.