Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-04 / 52. szám

1914. március 4. DSm^yABORSaAG 3, SCHULEK NYILATKOZOTT DEZAVUÁLTA FOERK ERNŐT. A MEGBÁNTOTT TERVEZŐ-MŰVÉSZ. EL KELL DOBNI FOERK TERVEIT. (Saját tudósítónktól.) Végre kipattant a szomorú titok, melyet a Délmagyarország ép határozott, mint komoly művészi meggyőződésből fakadó cikkekben betek óta sürgetően állított oda Szeged város közönségélek közvéleménye elé. Schulek Frigyes épitőtoüvész, a fogadalmi templom gyönyörű tereinek készítője, írásban jelentette ki, hogy Semmiféle felelősséget nem vállalhat azokért a változásokért, amelyeket Foerk Ernő épitész az ő rajzain önhatalmúlag, az eredeti tervező intencióinak teljes félreértésével,' tett. Az a rövid és ép oly udvarias, mint őriztetés levél, melyet az ősz mester a város hatóságához intézett, éles kritikája annak a kapkodásnak, mely a három évtized ota tervezett, monumentális alkotás létesitéSe körül az utóbbi hónapokban megnyilvánít. Csupa ballépés, csupa szerencsétlen öteí, csupa elhamarkodottság vette körül a tetoplomépités ügyét, napfénynél világosában bebizonyítva, Ihogy kisszerüségek között tergödő, szűk látókörű önkormányzati igazolásnak nem szabad erejét meghaladó változásba fognia, mert a kísérletet nyomon. *öveti a fájdalmas kudarc. A fogadalmi tempóm ügyének mai állapota szégyene lesz ena városnak mindaddig, amig csak szemcséden ballépését energikus és gyors eltávozással jóvá nem teszi. Ismeretes, hogy a helyzet mai szomorú 'Sz'tázását milyen körülmények idézték elő. város hatósága kicsinyes és rosszul alkaljjazott takarékosságból megvette Schulek LnSyesnek papiroson levő terveit és Foerk rnő felsőipariskolai tanárt bizta meg azoktok kivitelével. Foerk kedvére átformálta az eáetileg román stílusban megtervezett, tápás terveket, hozzá is fogott azoknak kíeléhez, az ősz folyamán lerakta a templom én'f-0ZAsdí seni a varos' hatóság, sem az ''és felügyeletére kiküldött nagybizottság, 2 11 az annak köréből alakitoít szűkebb bis ság nem vette észre félesztendőnél hosz]e|, b idő alatt, mig az alapozás folyt, hogy f? 1,Srneretlen misztifikáció történt: merít terÜrk Er"ő nem a neki átadott Scbulek-féle a eket, hanem a saját szerencsétlen ötletei taté n rajzolt stiluskonglomerátu'mot akarK°be vésetni. Az ősz rabonbán: Pillich Kálmán vette^ h0gZor észre a skandalumot. Neki fönt fel,' v y a templom tornyainak Foerk-féle tercig e sfeps-ég nélkül való, primitiv süvegZett°r~f°.rmát tiin:et fö1- interpellációt intétái fQa kbzKyüléshez, melynek azonban semsem lett. A rabonbán aggodalma V °an élénlf vicc7li.nnrrrv) Voliatt o caitAW'a" 6'énk visszhangot keltett a sajtókj a , Béhnagyarország egymásután ásta Hyj| közvélemény közönyéből a szakértői státe! 'at°kat s már legelsö cikkében kétleleplezte Foerk Ernő eljárásának tált A V;tros hatósága erre Schulekhez forke,;6 az ősz mester, akit különben is eltctt Inár a terveinek átvételénél v^vánmt kicsinyeskedés, akkor kitért a ^íiy-iiyiivánitás kötelezettsége alól. Egyáltalában nem nyilatkozott semmit. Emiatt a város közgyűlését is el kellett halasztani március hó 4-ikére. Holnap, szerdán kellett volna összeülnie a közgyűlésnek és a nevezetes perdöntő levél még mindig nem volt a város hatóságának birtokában. Erre Bokor Pál helyettes-polgármester kedden felutazott a fővárosba, hogy személyesen vegye át Schulek irásos nyilatkozatát. A levél azonban kedden mégis csak megérkezett. Igy szól: Nagyságos Bokor Pál polgármester-helyettes urnák Szeged. Nagyságos Uram! Becses látogatása után néhány nappal, Ígéretem beváltandó, meglátogattam Foerk Ernő építész-tanár urat, ihogy a fogadalmi templom ujabb rajzait megtekintsem. Az ott nyert benyomásaim általában kedvezőek voltak, főleg, mert láttam, hogy Foerk ur buzgón foglalkozik a szép föladat változataival. Időközben azonban megjelent az Épitő-ipar ciimü hetilap külön lenyomataként egy képes füzet, melyben Foerk ur „saját" terveit oly módon bocsátja a nyilvánosság elé, hogy szembe állítja vele nem az én elfogadott és kiforrott utolsó tervemet, hanem annak krétával rajzolt, a kezdetleges stúdiumot mutató, első vázlatát. A két terv közötti különbségelku ek ily célzatos irányú, sőt megtévesztésre is alkalmas bemutatása személyes ügygyé avatja a kérdést és kizár engemet, mint legközelebb érdekelt felet, az elfogulatlan biráló tisztségéből. Egyébként pedig helyesnek tartanám, ha utódomnak formai nyelvezete kifejtésében szabad kéz engedtetnék. Ezt kívánja nemcsak a mü egyöntetűségének érdeke, hanem a magam érdeke is, aki nem vállalhatok felelősséget az én munkámnak más szellemben való interpretálásáért. Jóleső bizalmát hálásan köszönve, maradok nagyságod tisztelő hive: Schulek Frigyes s. k. Így szól a szenzációs levél, melynek másolatát Schulek elkiildötte Pillich Kálmánnak is, aki érdeklődő soraival hozzá fordult. Schulek figyelmes hangú levelet intézett Pillich Kálmánhoz is és igy történt, hogy mig a városhoz intézett levél — Bokor Pál távolléte miatt — még felbontatlanul hever valamely hivatali asztalon, a nagyközönség Pillich Kálmán szívességéből már most értesül az ügy komoly fordulatáról. Schulek Frigyes levele tisztázza és teljesen áttekinthetővé teszi az ügynek eddigi homályos részleteit. Nom igaz az, hogy Schulek elnagyolva készítek, további fejlesztésre szoruló tervezetet adott volrta el a várő&mk. Volt ugyan egy krétával rajzolt, kezdetleges tervvázlat, de volt egy teljesen kiforrott, a tervezés legutolsó mozzanatát feltüntető rajz is, melyet a város közgyűlése elfogadóit és amelyét kivitelre Foerk Ernőnek átadott. Foerk Ernő nem a Schulek Frigyes legutolsó munkálatát vette tevékenységének alapjául, hanem előkereste a krétával rajzolt, programszerű, első vázlatot és azt cifrázta föl a maga egyéni izlése szerint olasz reneszánsz motívumokból szedett ornamentikával. Hogy Foerk Ernő épitész urnák, nem pápai lovagnak, ez az eljárása miféle epitetont érdemel, annak kitalálását rábízzuk a most már szükségképen elfogulatlanul ítélni tudó olvasóra. Végtelenül elszomorító dolgok ezek. A város rendkivüli mulasztást követett el azáltal, hogy a megkezdett uton nem volt bátorsága tovább haladni. Lázár György dr. polgármesternek azt az érdemét, hogy a fogadalmi templom terveinek elkészítését pá5 lyázaton kivül elsőrangú és világhires terI

vezö kezére juttatja, teljesen lerontotta városi hatóságnak és a közgyűlésnek az a semmivel sem menthető, kicsinyeskedő eljáj rása, hogy nem Schulek Frigyest bizta meg I

" az ő eredetileg gyönyörűen megtervezett gondolatának kivitelével. A város közgyűlése szerdán fog Ítéletet mondani ebben az ügyben. Reményünk van rá, hogy ez az itélet könyörtelenül igazságos és egyben megnyugtató is lesz. Foerk Ernő terveit egyszerűen vissza kell adni mesterüknek. A város pedig építtesse meg a Schulek által tervezett templomot magával Schulekkel, vagy ha ő a történtek után erre nem vállalkoznék, Schulek János építőművésszel, az ősz mester fiával. Csak ez az egy lehetséges mód van rá, hogy Schulek Frigyes állandó érdeklődését és további munkálkodását — habár kerülő uton — a maga részére biztosítsa a város. Pillich Kálmánnak a fogadalmi templom ügyében ma közölt cikke második részét folytatólag itt közöljük: A város tanácsa tehát siet a terméskövek beszerzésével, bár ehez a vállalati feltételek 84,k pontja értelmében a lábazati lemezeik szállításához folyó évi április hónap végéig, a többi kövek elkészítése és szállításához folyó évii szeptember l-ig adatott határidő. Az egyiik érdekelt helybeli régi kőfaragó cégünk ímegfelebbezte a 6334—914. számti tanácsi határozatot, mely födött a városi közgyűlés március 4-én fog dönteni a Foerkféle megváltoztatott terveik él — vagy el nem fogadása felett tó. Tehát a Foedk-lféte kivitedd terv ha ét nem fogadtatik, mi fog történni, esetleg a tanács áltál elfogadott ajánlattal, melytől már a város tanácsának kiimondott birtokon kívüli felebbezés folytán, Kráhl Gyulával szemiben továbbra tó obiigóban marad. Vájjon, hia esetleg a közgyűlés mellőzni fogja a Foerik-féde terv-módositást és ,az ahhoz kidolgozott részlettervek a terméskő szállítására vonatkozólag használhatók nem •lesznék, avagy ha a törvényhatóság a Kráhl féle ajánlatot a kalázi kőre vonatkozólag eldobja, mert hiszen a kalázi kő sokkal roszszabb, gyengébb hordiképeeségü, llyukaosot sabb, s kevésbé fagyálló a spHűi féle mészkőnél: nem tudom, mit fognak mondani az utódok majd a fogadalmi templomunk külső díszéül használt és beépített kövekhez, midőn atéiidők viszontagságai után a diszes épületből, úgyszólván ki fognak rohadni a kaiazi burkolati, páríkánysati ugy a disz**