Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-04 / 52. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 7. ICO templom Jjejjirói ró jall (I-aki v-ezetekbe beópiitett -lukacsos, puha ik-ailári kövek. Hogy a ka-lázi -mészkő <mii yen minőségű, az megtudható a József műegyetemi szakbirálatból. E szerint ily kőnek négyzet centiméter feílülete 534,4 ikgr. h-ordiképességü. A haraszti kőé 1056,9,— az ilkai kőé 820,5,spitJi kőé, melyből ,a szegedi közúti híd felső -korlátai 'készültek, 664,5 kgr. törési határőr télkü, .tehát még a spitli-kő ia körülitód ül ar,/ioo-'val' erősehb hordkép-ességü, miint a tanács általi elfogadott Kráhlnfélie kailá-zá kordképesiséige. Mindenki álltalj mlegiszemiliéllihető a közúti hidunknál használt spitli kő ifellső pár kányzata. Lukacsos; az idő behatásaitól repedezik és szétmálik, mérnökségünk inem győzi a luíkacsiosodást ró repedést káitteLtetui ró m-acséháztatmi és 30 évi idő alatt annyira me, van romolva, hogy a szakértők megállapíthatják, -miszerint a második 30 év után uj kövekkel ki kell cseréim. A -tanács áiltail elfogadott kalázi gyöngébb hordképasiségü és lyukacsosabb ró rendezettebb mészkő, hogy nem fog díszére válni fogadalmi t-emplomiunlknál, azt minden kősízákértőnék ibe Ikell ismernie, a -fenti közölt hivatalos adatok szerint. Hogyan történhetett -meg tehát, h-o-gy Foerk 'Ernő tanár ur ajánlatára mégis a sokkal jobb minőségű haraszti vagy ilkai kő mellőztetett, -csak -azért, mert 138.501 -korona 28 fillér ajánlati összeggel szemben a Králulféle 128.713 korona 63 fillér összeg 9.787 korona 65 fillérrel olcsóbb volit. A vizsgálatom; tárgyává tettem, v-ajjon minő indokok vezethették (Foerk tanár urat azon dicséretre -és -ellragadó kijelentésre, hogy a Kráh-lnféle gyenge mészkő -mellett oly erős állást foglalt, sőt az-t annyira magdics-érte a bizottság előtt, liogy kifejezést, adott véleményéinek, mely szerint a kalázi követ kicsiszolt állapotban még hajlandó lesz elfogadni a templom belső díszítésénél márvány kövek helyett is. (Ez az erős kijelentés vezethette a bizottságot és a 'város tain,ácsát a káros és téres álláspontra; hogy a pályázati kövekből a legrosszabbat, leggyengébb ellenállóképessér güt és erős lyukacsosság ut fogadta el. E szakvélemény folytán kérdést intéztem a inü vezetőséghez, hogy a KráliI által szállítandó llegigyengébb minőségű mészkövek, hol -és imiiily -állapotban ílesznlek használandók. Azt .a hivatalos kijelentést nyertem, miiszer int a mostani kőpá-Iyázattal '.beszerzendő köveik csakis a templom járdájától kezdődő lábazathoz megy a íőpárkányzatig, az ajtók és ablakok szegélyezésekhez 'fognak -beépíttetni. Mindezekhez szükséges kövek közönséges kisimítássá!], vagy kif-aragással lesznek kiállitandók, ezekből egyetlen egy darab kő sem fog márvány szerű kicsi, szolt alakban alka-Dm-aztatni. Megtekintettem a. Kráhl 'által bemutatott körülbelül 15—16 centim-éter négyszöglet felületű kövecskéket. Ebből 2 darab minta kő mind a hat oldala kicsiszolt márvány, egy négyzet alakú mintakőnek 4 legnagyobb lapja szintén kicsiszolt márványszerü kiűzettél van kiállítva. Akiiik csak e márványszerü fényességgel kicsiszolt kalázi kőnek .lapjait tekintették meg, azok Foerk tanár ur kijelentését helyeslőleg fogadhatták él, — ugy látszik, — szerény véleményem, — Foerk tanár urat is ez ejtette tévedésbe, — elleniben, ha a négyzet-alakú minta kő kicsisaolatlan két lapját is megtekintette volna, meggyőződrót -szereabeteitf volna, hegy a kalázi kő, — bár ugy látszik -a minta kövek, nagyon kis méretben lettek tómutatva ás igy a legjobb .minőségűek küldettek tó, — -mégis -azok Lukacsossak, repedezettek s igy figyelembe kelletett volna venni a József műegyetemi hivatalon adatokat a -kőnek minőségére ró herdképességére s csak ezek megfigyelése után lett volna szabad dönteni a beszerzendő mészkövekre nézve. Meg vagyok győződve, lrogy ha eredeti, kidolgozatlan állapotban nagyobb dnrabokba n az építkezést ellenőrző bizottság és Foerk Ernő tanár ur megvizsgálta volna, a leggyöngébb minőségű kalázi mészkövét, mely , a6/xoo-vail rosszabb, lyukacsosabb ró repedez-etteb'b, mint a spitli kő, melyből a közúti hi-d szegélykövei készültek, bizonyára 9.787 korona 65 fillér -olcsóbb ár mellett sem fogadta volna el s igy a monumentális fogadalmi templomunk, -lábazati ró -szegélyzeti -k ö vöket, nem rendelte volna meg. Egyéni meggyőződésem, hogy a csiszolt minta kövek vezették téves útra ugy az építést ellenőrző bizottságot, .mint a tanácsot, — de hát van még idő, hogy ne éktelenitsük el lukacsos, gyenge és az idő viszontagságai által megrongálásnak kitéve lévő kövekkel századakra építendő fogadalmi templomunkat! színház, művészet. Színházi műsor: SZERDA: Az ezredes, vígjáték. Bemutató. Páros 'ACSÜTÖRTÖK: Az ezredes, vígjáték. Páratlan s/a. PÉNTEK: Kramer Teréz vendégfölléptóv-el: Trubadúr, opera. -BérJetszünet. SZOMBAT: Kramer Teréz vendégfölléptóvel Denevér, operett. Bérletszünet. VASÁRNAP délután: Katonadolog, ope nett. VASÁRNAP oste: Az ezredes, vígjáték. Páros •/> A sziiiliáz demokratizálása (Saját tudósítónktól.) Semuoi sem .mulatságosabb annál, mint. mikor valaki egészen komolyan elhatározza magában, hogy meg fogja javítani az erkölcsöket, A színházról például azt tartják, hogy régi irodalmi ambícióit és művészi színvonalát elhagyva, a tisztán könnyű szórakozást nyújtó orfeumok játékrendje fellé közeledik. Ha: már most. egy színházi smokknak fáj .az uj irányzat, összeállít egy terjedelmes programot csupa reg lejátszott, a maga idejében nagy sikert elért darab címéből ró azt hiis-zi, hogy ha aizt a programot egy színház eljátszana, egyszerre meg lenne mentve annak a színháznak a •kulturális hivatása. Vannak ilyen -naiv embereik, mint ahogyan szokás néhol hinni -a spiritizmusban ró az ereklyék csoda-tévő erejében. A színház ró a vele összefüggő kérdések egyáltalában olyanok, hogy a hozzájuk kapcsolódó n-agy nyilvánosság miatt mindenki j.ogot. formál egy kicsit a kritizálásuikhoz. Mintha 'bizony a színház maga-magától haladna a -lejtőn lefelé és- nem szivesebtón elégítené ki az irodalmárok részéről hangoztatott igényeket! A szín ház azért hagyott fel régebbi -irányával, mert erre rákényszeritette a közönsége. A szi-nház régebben egy fejlettebb izlróü, egész összetételében finomabb ró dlsztingváltabb közönséget szolgált, melynek szinte az el nem olvasott könyvtárt pótolta: mindig tud-ott neki valami ujat, nagyot, nemeset nyújtani. Nem is voil-t abban az időben a színház populáris intézmény! Inkább fényűzési jellege volt. mint ahogyan tisztán fényűzés az átlagosnál nagy-obh ró erősehb Ln-telLiegnciák foglalkozása: -az irodalom is, A tőke intenzivebb kihasználása azonban egy igen népes hurzsoazi-d-társadalam kialakulását vonta maga után. A nép mind nagyobb tömegekben vonult be a színházba és nagyobb erővel juttatta kifejezésre saját igényeinek mérsékeltebb színvonalát. A szín 1 iáznak szinte száműznie kellett, az igazi irodalma t, .mert közönsége nélkülözte az irodalmi műveltség elemeit. Csak -nemrég hallottam egy társadalmi pozícióban levő úriembertől, hogy -Sbakesperet nem tudja élvezni a szín- í padon, mert például a Lear király-bem egy tucat gyilkosság történik. Szerinte ez ne® színpadra való. Egy másik, igen jó tanyagi viszonyok között élő emiber -azt állította, hogy miinél bolondabb és butább a darab, ő annál jobb izüen tud rajta szórakozni, Pedig ez » páholyok közönsége. Hol vannak a második emelet varrólányai ró kereskedősegédéi, a harmadik emelet misera plebs-e? Ha arról van szó, hogy a színház irodalmi hagyományainak veszendőbe menését síain-áljuk, ugy h-izonyára mi vagyunk -az elsők, akik igazán sajnáljuk. De -nem erről van s®0Az irányzatot a -literátus emberiek aggódó bánata nem fogja inegáLlitainii soha. A színház vezetőségének ró mindazoknak, akikhez a színház valamiféle vonatkozásban van, tényekkel ikell számoliniok. A színház válságát, ugy hisszük, reformok életbeléptetésének keli követnie. Ilyen reform lenne például a h0" lépődijak olcsóbbá :tétele. A -nézőterét könny®" ben hozzáférhetővé kellene átalakítani. A m-ozgófényképes színházak folytatólagos el0' adásai -lehetővé teszik, hogy a közönség tetszése szerint járkáljon ki ró ibe egyes száinwk után; ezt a könnyedséget a színház sem ®0J' kiílözheti sokáig. A legfontosabb pedig, aminek előbb, vagy később, de feltétlenül el keH érkeznie, az, hogy bizonyos átmeneti idő -teltével a nagy szinházaknák, a nép ró középosztály befogadására alkalmas, több ez01" férőhellyel berendezett -nézőtereknek kell átalakul-n.iok egyszerű mozikká ró orfeumokká az irodalmi színházak pedig vissza fognak vonulni intim helyiségekbe (K-ammerspi0')' ahol hetenkint csiaik egyszer, vagy kétsz0r játszanak, aszerint, a-mint a város in-tell/ tuális -szükséglété a játék anyagi lehetőség011 biztosítja. Hogy az ilyen kis sziuiházákba® természetszerűleg rendszerem tett magas he'f arak mellett .léhet-e a szi-nház fentartásáh0® elegendő anyagi -alapot teremteni, ezt -mind011 egyes esetben külön mellékkörülmények ják meghatározni. Nem lehet tehát megakadályozni azt 9 -folyamatot, mely a színháza,k mai irány®9' tát diktálja. Az előkelő szórakozások sziim0" lye populáris (ró épeu ezért sekélyes) -rau^' ságok arénájává lett. Ez -nem baj. Sőt. / van jól. A népnek joga van a maga mód.!9 szerint való művészethez. De n-em szabad bé az irodalmat erőszakolni erre a színi/ ra ró erre a közönségre. Az intellektus lön társadalmának külön színházra szüksége. Ilyen intézményt e.zonton 0 3 nagyvárosok tudnak eltartani. Olyan séges józanségu, abszolút irodalom®*011^ hely, mint Szeged, belátható i-dőn ibel-ül / is gondolhat rá, hogy tisztultabb -igények/ fellépő és nemesebb művészi óh-ez' t'a>r _ tartozó közönséget nevelhessen. Erre mi / gyon is -kiesi, -nagyon is igénytelen ró kn^1 rálatilan városka vagyunk. (d) * Krammer Teréz vendéfszerep/' A színházi iroda jelenti: Krammer / -n-dk, a nagynevű operaéniokesnőnek pitére tervezett szegedi vendégjátéka irám ^ falános 'az érdeklődés. A bérlők -majd®101" j^vétel -nélkül megtartották jegyüket, tó,/ •ken, a Trubadur előadásán Azucénát fíadó Anna énekli. • Az ezredes. A színházi iroda P® Herczcg Fereno uj vígjátéka, Az ezt mely egyesíti magában az illusztris ffl tó 0 den kvalitását, krózen várja a .szerdai tatét, amely minden ízében sikerrel ^ tet. A támulat fokozott annbieióval 0 miivészi -feladatát, hogy « -magyar geden is a megértő közönség tetszést 1 álkozzék. tá,