Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-19 / 65. szám

D É LM A G Y AR ORSZÁG 1914. március lö. áll, amikor a nemzetiségi kérdésről akar beszólni, mert az ellenzék imia teljesen paradox helyzetben van; (másrészt pedig olyan óriás . az anyag, amellyel számolni kellene, hogy lehetetlen mindent felölelni. Hiszen maga a miniszterelnök nem kevesebb, mint öt nagy beszédet mondott e kérdésben, a nagy jelzőket persze csak a beszédek terjedelmére vonatkoztatja. A föladatnak nemcsak a terjedelme, hanem a nehézsége ás igen nagy. Teljesen fejtetőre van állítva az egész pátriamenti helyzet. A végső eredményről nincsen kétsége: a többség bizalmat fog szavazni a miniszterelnöknek, ha másként nem, akkor a palotaőrség segítségével. Fráter Lóránd: Segit Gerő, ®eigit a húszas. (Egy ujságiró rögtön megkérdezte Fráter Lórándot, hogy mi az a húszas, ami segit? — A tarokkban is a húszas segit, mint a legnagyobb erejű kártya. A kormánynak a tarokk játékában Gerő százados a húszas!) Polónyi Géza lassankint belebocsátkozik a nemzetiségi kérdés történetének tárgyalásába. Szerinte a nemzetiségi kérdés tulajdonképen csak az erdélyi Unió óta merült föl. A szóló régi tagja a Háznak ós emlékezik rá, hogy a nemzetiségi kérdést itt hogyan tárgyalta a Ház. 1881. éta sohasem volt arra eset, hogy a nemzetiségi kérdésben a kormánypárti többség és az ellenzék egymással szemben állott volna, hogy a magyar többség és a magyar ellenzék a nemzetiségi kérdésben két táborra oszlott volna. Jellemző, hogy az előbbi szabadelvű kormányok egész sereg nemzetiségi pört indítottak, ez a kormány pedig mintegy száznegyven ilyen nemzetiségi pört szüntetett meg. Ennek ellenében folytatja a rutének üldözését, miután már 'gondoskodott róla, hogy a lapok naponkint fal ráfessék az orosz rémet, hogy ezzel viszont az újonc- ós költségemelésnek beharangozzanak. Jelzi, hogy a hármas-szövetségről fog még ma hosszabban is szólni. (Derültség.) de már bevezetésül hálát ad a gondviselésnek, amely megérni engedte, hogy az ifjabb függetlenségi generációban a régi tradíciók keltek uj életre és akadt például egy Károlyi gróf. (Éljenzés) akti a hármas-szövetségi evangéliumot meortörte és megmutatta, hogy mi magyarok, nem vagyunk ehez a szövetséghez hozzánőve. (Helyeslés a baloldalon.) Nézzük már most a miliőt, — -folytatta Polónyi — melyben ez a korszak a nemzetiségi kérdéssel itt megjelent. (Közbeszólás, rendreutasitás.) Polónyi Géza: A koalíció kultuszminisztere íratott egy a nemzet tradícióinak megfelelő történelmi kézikönyvet és bevezette az iskolákba. Jött -azonban a munkapárti éra és ezeket a munkákat 'ismét kiselejtezte s ezek most a 'minisztérium padlásán hevernek. (Felkiáltások: Gyalázat! iNagy zaj balfelől.) Tudja, hogy ennek az eljárásnak személyi vonatkozásai is vannak, de ezeket most nem érinti. Fölemlíti, hogy a honvéd ifjakat is olyan történelmi könyvből tanitják, amelyben csak két magyar generális szerepel: Radetzky és Görgey. Farkas Pál: Görgey rendben van. Lesz még idő, midőn (Görgey . . . Polónyi Géza (közbevág): Szimptomája ennek a kornak a 'Görgeyt- rehabilitáló irodalom is. Nem jellemző-©, hogy mikor itt a Házban a nemzetiségi kérdést tárgyalják, ugyanakkor megjelenik -egy munka, amely Rákóczit gyalázza. — Alávalóság! — Piszokság! — Gyalázat! A nagy zajban az elnök Sümegi Vilmost rendreutasítja. Sümegi: Bérenc! Az elnök Sümegit másodszor is rendreutasítja. Fráter Lóránt: (Rákóczit, mint kapcabetyárt állítja oda! Az elnök Fráter Lórántot rendreutasítja. („Utoljára beszélek.") Polónyi Géza: Március 29-én lesz Bukarestben a románok nagygyűlése, amely foglalkozni fog az itt tárgyalt kérdésekkel is és akkor azt fogják mondani, hogy az a nemzet letiporja a mi jogainkat, -amelynek bálványozott hőse közönséges himpellór volt Ilyent nem szabad tűrni, a kormánynak -kötelessége, hogy -a hitvány támadást megtorolja. Lehet, hogy ma utoljára beszélek e Házban, mondotta Polónyi, ezért elmondok egy reminiszcenciát, melynek éle Thallóczy Lajos külügyminiszteri osztályfőnök ellen irányul, aki egyidőben munkatársa volt Thaly Kálmánnak, de Thaly im-ár ekkor aggódott és kérdezte, vájjon nem kígyót melenget-e a keblén. Polónyi ugy van értesülve, hogy a Rákóczit támadó Szegfü-féle munka is Thallóczy közben járására jelent meg. Az elnök kéri a szónokot, hogy ne térjen el a napirendtől. Polónyi Géza ezután rátér -a román kérdésre. Polónyi Géza egy óra után megszakította beszédét, majd délután három órakor folytatta. Mihályi Tivadar beszédével, majd Tisza István gróf beszédeivel polemizált és a miniszterelnök válaszát -neim1 fogadja el. (Interpelláció.) Lovászy Márton terjesztette elő ezután interpellációját a parlamenti őrség kérdésében. Kifogásolja, 'hoigy katonatiszteket ipaloíaőrségi szolgálatra befogadnak. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter azonnal válaszol. Először Rakovszky István mult pénteken előadott interpellációjára tér ki. Megjegyzi, hogv a katonaság igenis hivatva van arra, hogy a rendet fentartsa, hisz a -csendőrség -is ezt teszi. Hogy a tiszteket arannyal csalogatták volna be a parlamenti őrségi szolgálatra, nem felel meg a valóságnak. A testileg gyöngébb szervezetű tiszteket tették át ide, -akik csapatszolgálatra már alig volnának alkalmasak. A katonaság és polgárság közt a viszonyt elvadították, — ugyimon-d a miniszter, — mert egyoldalú jegyzőkönyveket vettek föl. Sajnálja a jó viszony megzavarását, viszont a katonákat belekényszeritették a lehetetlen helyzetbe, mivel nekik etikai kötelességük volt1 és marad is az, hogy feltétlenül elégtételt kapjanak. Kéri válasza tudomásul vételét. A Ház tudomásul vette. Az ellenzék napok óta hirdeti, hogy a parlamenti őrség tisztjeinek visszahelyezése a csapatokhoz küszöbön' áll. Ebből az illúzióból ma kiábrándította őket Hazai Samu honvédelmi miniszter, aki Rakovszky és Lovászy interpellációjára válaszolván, határozottan kijelentette, hogy ilyen intézkedés nem fog történni. Beigazolta a miniszter, hogy oiás állam-okban' is van katonailag szervezett -parlamenti őrség és sehol ezen őrség tisztikarának működését- egyébként katonai szolgálat mögött állónak nem tartják. Nagy nyomaték-kai hangoztatta a miniszter a kaszinói affér kapcsán, hogy a -polgárságot és katonaságot' egymással szembeállítani nem lehet, mert aki ma katona, az holnap polgár lesz és tegnap is polgár volt. A katonaság és polgárság fogalma tehát egy és ugyanaz. Jelenleg sem áll szemben a katonaság és polgárság, hanem ami történik, az csak egyeseknek akciója, amelyről a katonaság nem tehet, mert ha egyik fél akarja a másik felet belesodorni affér-okiba, vajmi könnyű. A miniszter beszédét a többség nagy tetszéssel fogadta. ffutor /állításokat helyben és vidékre, berakározést szára/ raktár helyiségben eszközöl Sorompóban Szeged orvosai az uj kórházért. Ebben az országban aligha akadt eddig a hoz hasonló mozgalom, mint amely Szegeden indult az uj kórházért. Az is igaz, hogy oJy,an megszégyenítő helyzet se akadt, lüint a kórház körül. Már népgyűlést is tartanak az uj kórházért s- u-gyan-ezért a szegedi orvosi kar is fölemeli tiltakozó szavát. Az orvosi kar -össz-esége most tartotta meg gyűlését és egyhangúlag kimondotta, hogy beadványt intéz a Tanácshoz, amelyben a tarthatatlan és a közegészség ellen valóságos merényletet képeső állapot megszüntetését és a kórháznak haladéktalanul való fölépitését kéri. Az orvosi kar -gyűlését Faragó ödön dr'. tiszti főorvos nyitotta meg, Az első felszólaló Hollós József dr. kifejti, hogy a kórház mai állapotában egyáltalán nem felel meg hivatásának, mert -a kórháznak -nem -egyedül a -betegek gyógyítása, hanem a tanítás és 9 tudomány intenzív fejlesztése. 'Ezek közül 9 feladatok közül -a kórház egyiknek sem tud megfelelni. H-ogy GZ ct kórház mai állapotában, szellőzbetetlen, -nedv-es, túlzsúfolt, i®" fekciókat terjesztő állapotában mennyi áldozatot szed, azt ő, -mint bo-ncolófőorvos jobban tudja. De tudja az egész társadalom is, — hiszen ő eléggé hangoztatta ezt — ®s a társadalom eddigelé közömbösen viseli'®* d-ett -ezzel a -nagy, fontos, életszükségletet kívánó kérdéssel szemben. Hiszen vannak a külföldön is régi kórházak — a lyoni kórház a VII. században épült — de ezek régiségük imiellett i,s modernek és a hygiéna követelményeinek megfelelők. A szegedi közkórház csak 60 éves, de -megfelelő sohasem vo-lt, A városnak az árvijz után (fogadalmi kórbá® felépítését kellett volna elhatároznia és 'nem meghagyni ezt a középkori börtönt, amelyé rég el kellett volna pusztit-ani. Indítványoz' za, hogy az orvosi kar összesége határozott állást foglaljon el és annak egy, a tanácshoz benyújtandó memorandumban adjon kifejezést. Ugyanilyen értelmű inditványt Berg©r Mór dr. is terjeszt elő. Boross József dr. kórházi igazgató -orvos nemcsak a legnagyobb mértékben méh tá-nyolja az -orvosok összességének ezt az állásfoglalását, de érte a legmélyebb hálává1 van eltelve. A kórház tarthatatlan állapotá' ra reflektálva, kiemeli, hogy milyen lehetek Jen, -a közegészségre kimondhatatlan kár/ és veszélyes -a ragályikórháznak teljes hm* nya: Ragályos betegeknek elkülönités-ér® mindössze 14 ágy (!) áll a kórház rendelk®' zésére, melyek, ha. -megtelnek, ami egy-k/ tőre beáll — az elkülönítés lehetetlenné v3' lik és a többi betegek — ragályozásának szélyét vonja m-aga után. Elmondja a k°r! házépítés kérdésének generácóját. Az 3,1 kórház felépítésének kérdése 1905-ben fog91!1' zott meg azzal a tervvel, hogy az uj kórbá a régi helye® épüljön -fel a réginek kibővitf sével. Ez a terv azonban a -közegészségi zottságon tul nem juthatott, az teljes©" 0 hibá-zottnak deklarálta és kimondotta, b"£y csak teljes uj kórház felelhet meg feladat3 nak. Azután megindult a helykeresés /tó, munkája, mig végre két év múlva talált3 a kórház felépítésére alkalmas helyet. sze, az egyetem kérdése akkor még nem // aktuális. Az csak a koalíció idejében víl azzá és akkor a város három milliót n zott meg egy uj kórház felépítésére -azzal j határozott kijelentéssel, bogy a kórhá-z 10 építéséi- rés e három milliót megszavazzakintet nélkül arra, hogy kap-e Szeged temet va-gy nem. v Megbízták Kori) Klór is t a kórházi t/tó. elkészítésével 3 millió 800.000 korona ]í\, iségvetéssel, melyben mmden kiadás van értve. A 'belügyminiszter jóváhagyd. terveket és a költségvetést csak az elm©0/^ gek paVillonján kívánt némi lényegtel©110 változtatást. De -nemcsak helybenhagyd- re. nem állami hozzájárulást -is helyezett 19 a tásba. Aiz egyetemet nem Szeged kapd 05 Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz Telefon 34.