Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-19 / 65. szám

1914. március 15. DÉLMAGYARORSZA G 353. szép terv, terv maradt. Később Kovács Jó­zsef dr. azt indítványozta a közgyűlésen, hasson oda a város, hogy ugy, ahogyan az állam Kassán épített állami kórházat, építse föl Szegeden is. Boross már akkor is, kilátás­talannak tartotta ezt a tervet. Mert .iga® ugyan, hogy Kassa kapott állami kórházat, de nem szabad elfelejteni, hogy az felsőma­gyar ország: két legszegényebb megyéje sza­unára készült. Szeged ellenben valósággal körül van blokirozva városi és megyei kór­házakkal. De nem lehet megvádolni szükkeb­lüséggel azt a kormányt sem, amely 'Szege­den bábaképző intézetet, szemkórházait és 'gyermekmenhelyet tart fenn. Kovács dr.-nak fentem!itett indítványára a miniszter dön­tése lejött Szegedhez és abban az áll, hogy nincs abban a helyzetben, hogy állami kór­házát felépíthessen, de kilátásba helyez 200.000 korona hozzájárulást, három egymás­után következő részletben. Azután felsorolja azokat az ellenvetése­ket, amelyekről hallott. Igy pédául a „Friss Újság" olcsóbb kórházat ajánl. Azt is mond­ják, hogy a kórházi tervek luksznsiorusak. 'He hiszen Korb Flóris ugy kapta a megbíza­tást, hogy a felépítendő kórház esetleg egye­temi célokat is szolgálhasson és ha Szeged az egyetemtől elmaradt, az egyetemi célokat •szolgáló részek eliminálhatók legyenek. De meggyőződése szerint ia kórház nem luxusio­rus, hanem modern. Korb tervei szerint 6400 koronába kerülne egy ágy mindenestül. Nagyobb kiadást csak aiz adminisztratív épületek emelése kíván, (az összköltségnek egy harmadát) de ezek nemcsak feltétlenül szükségesek, de olyanok is, hogy idővel akár 1000 ágy céljainak is teljesen megfelelők. A kórház terveivel és költségvetésével foglalkozva, nyugodt lelkiismerettel állithat­ja, hogy Korb Flóris tervei nem a lukszust, hanem a modern követelményeket szolgál­ják. Arra a kérdésre, hogy van-e az építéshez Pénz, Boross rámutat arra, hogy a város költ ségvetésében évenként fel van véve 157.000 korona, mint a 3800000 korona annuitása, Uínely összeg azonban kövezésre fordittatik téndaddig, amig a kórház felépítése el lesz határozva. Ebben az évben ez a feltétel a költségvetésből már ki lett hagyva és most a városnak ki kellene mondani azt, hogy az ismét visszaállittassék. Ennek az összeg­Pék a kövezésre való fordítása szükégtelen célszerűtlen, hiszen ott van a csatornázási t,erve, amelynek megvalósulása a drága kö­vedet és .aszfalt felszaikitását vonja maga Után. Éhez a költségvetéshez felvett évi 157.000 koronához hozzájárul még a uumsz­ter által kilátásba helyezett segélyezés. Ha tóost kezdik meg az építkezést, az most 18%­al olcsóbb lesz, ami körülbelül 300000 koraná tó'Ogtakafitást jelent. De olcsóbbá tenné az cpitkezést az is, hogy a telek feltöltésének költségei is elmaradnának, mert a feltöltés tenné nélkülözhetetlenekké azokat a be­rendezéseket, amelyek a vízszolgáltatás, a Szennyvizek elvezetését, a csatornázást stb. szogálnák. Következő indítványt terjeszti táő: Mondja ki az orvosi kar, hogy 'Boross József korházi igazgató-főorvos alábbi in­dítványát magáévá teszi, azt az orvosi kar jutottén tagjának aláírásával a tanácshoz, il­etve a törvényhatósági bizottsághoz beter­jeszti és azt kinyomatva, a köztörványha­l°ságj biZOtt,sági tagok között kiosztja. A beadvány szövege a következő: Tisztelt Közgyűlés! . Elvitázhatatlan tény, hogy a város kul­tárális fejlettségének mérő foka manapság Kqzegészségi intézményeink fejlettsége. Mi­dőn Szeged városa büszkén nevezi magát az ország második városának s midőn tény­ie£ hivatva volna, mint a legnagyobb váro­p az országnak, a sajátszerű magyar kul­p/a iképviselőéül szerepelni, a közegész­pKügy oltárára tett jelentősebb áldozatok­ról eddigelé nem dicsekedhetik. A végleges vízvezeték és a csatornázás ügye még min­dig nincs megoldva és még mindig áll a vá­ros egészségügyének legnagyobb szégyene, a százesztendős rozoga kórház. A mai kor­ban, midőn ta modern orvosi tudomány a betegek gyógyításában nagyon gyakran; nem nélkülözheti az intézeti gyógykezelést, mi szegedi orvosok napról-napra szomorúan tapasztaljuk, hogy a szegedi közkórház egészségtelen kórtermei, szűkös viszonyai és a modern kórházi berendezések hiánya miatt ennek a követelménynek nem felelhet meg. Nincs elegendő férhélye 'az elkülönitendő ra­gályos betegek elhelyezésére sem és igy a betegségek elleni küzdelem is csak tökélet­len lehet. Érezte ezt a hiányt városunk bölcs hatósága is és ennek köszönhető, hogy az uj modern kórháznak tervei és költségvetése már készen állanak, ki van nyerve a kor­mányhatósági jóváhagyás, a város költség­vetésében gondoskodva van a pénzügyi meg­oldásról és biztosítva van az államsegély. Mindezek alapján most, midőn a közel­múlt évek gazdasági depressziója végre en­gedett és midőn igy a kény szer itő szünet' után a város újból az alkotások terére lép­het, a szegedi orvosi kar összessége el nem mulaszthatja a törvényhatósághoz intézett kérő szavát, hogy immár az utolsó szót ki­mondva, az uj kórház építésének megkezdé­sét még ez évben elrendelje. Az orvosi kar az indítványt egyhangú­lag elfogadta. Dr. K. L. ••••••••••••••• FOERK MEGDOLGOZTA A NAGYBIZOTTSÁGOT. (EGYRE BONYOLÓDIK A FOGADALMI TEMPLOM ÜGYE. — HOL MARADT A „NAGYBIZOTTSÁG" A VÉLEMÉNYÉVEL ? — BIZOTTSÁGI HATÁROZAT, AMELY ELLENKEZIK A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATÁVAL.) (Saját tudósítónktól.) Lapunk vezető he­yén foglalkozunk a fogadalmi templom ügyé­ben bekövetkezett váratlan' fordulattal. Itt csak azt mondjuk el, miként 'folyt le a mai nagy ülés, amelyen. Foerk Ernő leterrorizálta a nagybizottságot, amely ma délben tartot­ta ülését Bokor Pál helyettes-polgármester elnöklete alatt, hogy a közgyűlés Ismert ál­lásfoglalása után ismét megtárgyalja Foerk Ernővel a templom épitésének módoza­tait. Bokor Pál (helyeltties-polgárimester élő­adja, hogy az ülés tárgyát a fogadalmi tem­plom ügyében hozott legutóbbi közgyűlési határozat képezi. Fölkéri Foerk Ernőt, hogy mutassa be a tervek részleteit, mert' szük­séges, hogy a bizottság azokat megismerje, ha pedig ;a részlettervek nem volnának még készen, akkor tegyen előterjesztést arról, hogy mint akarja azokat megvalósitani, ezt kívánja tárgyalni most a nagybizottság és határozatát az épitő-vállalkozó befolyása nélkül hozza meg. Ezután Foerk Ernő tette meg előterjesz­tését. Igen elkeseredett hangon és bizottsá­gi üléséken szokatlan tenorban fejtegette ál­láspontját: — Meglehetősen komikus helyzetben vagyok, — mondotta, — mert nem tudom, hogy a mai bizottság fog-e dönteni ebben az ügybein', vagy pedig az, amely a terveket már egyszer elfogadta. Saját magammal sem vagyok tisztában, mert' az én szerző­désemben ki van mondva, hogy az épités felügyeletével megbízott szükebbkörü bizott­ság, amelynek én annak idején bemutattam a terveket, az van hivatva dönteni és én csak annak tartozom felelősséggel. Ez a bizottság pedig akkor semmiféle kifogást sem tett, nem kifogásolt semmit a mérnökség sem.. Ennek az épitő 'bizottságnak a határozata alapján kezdtem én oneg az alapozást, ennek alapján adtuk ki az egyes munkálatokat és most ott tartunk, hogy a további építkezést nem lehet zavartalanul folytatni A kőfaragó munkálatok is eszerint lettek kiadva és már ennek a hónapnak a végén a vállalkozó meg­kezdi a szállítást. — Tudom, hogy közbejött a közgyűlés határozata és nagyon rosszul esik nekem, hogy ott a sok támogató közül, akik eddig az én változtatásomat hangosan helyeselték, nem akadt senki sem, aki a közgyűlésnek ezt a dolgot megmagyarázta volna és meg­mondta volna, hogy Foerk nem tett semmi rosszat, hanem szerződése szerint járt el. — Én megmondtam, — szólt' közbe ide­gesen Gaál Endre. — Már a pallér-ter veket is megcsinál­tam és március végén föltétlenül meg kell kezdeni a munkát, máskülönbem nem lehet öt év alatt befejezni. Ezeket a kontrasztokat egyes lapok inszcenálták és az egész dolgot fölfujták, csodálja, hogy a közgyűlés ilyen álláspontra helyezkedett. Most olyan áram­lattal állok szemben, amely az én szerzett jogaimat és a szerződésben biztosított jogai­mat kétségbe vonja. Én ennek dacára min­den tekintetben a szerződésemhez tartom magam és az elhangzott óhajoknak akartam loyalitásból eleget tenni, amikor a Schulek­iéle terveken változtatásokat eszközöltem. A főtömegek megtartása mellett nekem sza­bad és kell változtatni, azt Schulek is elis­meri ós minden; technikus, nemcsak Ma­gyarországon, hanem az egész világon <és én ebben az ügyben apellálok az egész vi­lágra. A VÁLTOZTATÁSOK. Ezután elmondja, hogy az épitő bizott­ság, amelynek ő 1913. március 16-án bemu­tatta a részletterveken tett változtatásokat, éhhez teljes mértékben hozzájárult. Igazolja ezt az akkor fölvett jegyzőkönyv. Itt elővette a jegyzőkönyvet és olvasni kezdte, hogy az ülésen Lázár Qyörgy dr. polgármester el­nökölt és a bizottsági tagokon kivül részt vett Foerk Ernő pápai lovag is. — Ez téves, — mondotta Foerk. — A lapok egész viccet csináltak az én lovagsá­gomból, ami nagyon csúnya dolog. — Mással is igy csinálnak, — szólt köz­be Oaál Endre kulturtanácsos a tapasztalt ember rezignáclójával. — Pedig hát én tényleg lovag vagyok. Nem pápai lovag ugyan, mint ezt tévesen el­híresztelték rólam egyesek, hanem a Ferenc József-rend lovagja va'gyok. — Az nem baj, — szólt közbe egy fa­nyar bizottsági tag. — Ezen jegyzőkönyv tanúsága szerint,

Next

/
Oldalképek
Tartalom