Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-19 / 65. szám

1914. március 15. DÉLMAGYARORSZA G 353. szép terv, terv maradt. Később Kovács József dr. azt indítványozta a közgyűlésen, hasson oda a város, hogy ugy, ahogyan az állam Kassán épített állami kórházat, építse föl Szegeden is. Boross már akkor is, kilátástalannak tartotta ezt a tervet. Mert .iga® ugyan, hogy Kassa kapott állami kórházat, de nem szabad elfelejteni, hogy az felsőmagyar ország: két legszegényebb megyéje szaunára készült. Szeged ellenben valósággal körül van blokirozva városi és megyei kórházakkal. De nem lehet megvádolni szükkeblüséggel azt a kormányt sem, amely 'Szegeden bábaképző intézetet, szemkórházait és 'gyermekmenhelyet tart fenn. Kovács dr.-nak fentem!itett indítványára a miniszter döntése lejött Szegedhez és abban az áll, hogy nincs abban a helyzetben, hogy állami kórházát felépíthessen, de kilátásba helyez 200.000 korona hozzájárulást, három egymásután következő részletben. Azután felsorolja azokat az ellenvetéseket, amelyekről hallott. Igy pédául a „Friss Újság" olcsóbb kórházat ajánl. Azt is mondják, hogy a kórházi tervek luksznsiorusak. 'He hiszen Korb Flóris ugy kapta a megbízatást, hogy a felépítendő kórház esetleg egyetemi célokat is szolgálhasson és ha Szeged az egyetemtől elmaradt, az egyetemi célokat •szolgáló részek eliminálhatók legyenek. De meggyőződése szerint ia kórház nem luxusiorus, hanem modern. Korb tervei szerint 6400 koronába kerülne egy ágy mindenestül. Nagyobb kiadást csak aiz adminisztratív épületek emelése kíván, (az összköltségnek egy harmadát) de ezek nemcsak feltétlenül szükségesek, de olyanok is, hogy idővel akár 1000 ágy céljainak is teljesen megfelelők. A kórház terveivel és költségvetésével foglalkozva, nyugodt lelkiismerettel állithatja, hogy Korb Flóris tervei nem a lukszust, hanem a modern követelményeket szolgálják. Arra a kérdésre, hogy van-e az építéshez Pénz, Boross rámutat arra, hogy a város költ ségvetésében évenként fel van véve 157.000 korona, mint a 3800000 korona annuitása, Uínely összeg azonban kövezésre fordittatik téndaddig, amig a kórház felépítése el lesz határozva. Ebben az évben ez a feltétel a költségvetésből már ki lett hagyva és most a városnak ki kellene mondani azt, hogy az ismét visszaállittassék. Ennek az összegPék a kövezésre való fordítása szükégtelen célszerűtlen, hiszen ott van a csatornázási t,erve, amelynek megvalósulása a drága kövedet és .aszfalt felszaikitását vonja maga Után. Éhez a költségvetéshez felvett évi 157.000 koronához hozzájárul még a uumszter által kilátásba helyezett segélyezés. Ha tóost kezdik meg az építkezést, az most 18%al olcsóbb lesz, ami körülbelül 300000 koraná tó'Ogtakafitást jelent. De olcsóbbá tenné az cpitkezést az is, hogy a telek feltöltésének költségei is elmaradnának, mert a feltöltés tenné nélkülözhetetlenekké azokat a berendezéseket, amelyek a vízszolgáltatás, a Szennyvizek elvezetését, a csatornázást stb. szogálnák. Következő indítványt terjeszti táő: Mondja ki az orvosi kar, hogy 'Boross József korházi igazgató-főorvos alábbi indítványát magáévá teszi, azt az orvosi kar jutottén tagjának aláírásával a tanácshoz, iletve a törvényhatósági bizottsághoz beterjeszti és azt kinyomatva, a köztörványhal°ságj biZOtt,sági tagok között kiosztja. A beadvány szövege a következő: Tisztelt Közgyűlés! . Elvitázhatatlan tény, hogy a város kultárális fejlettségének mérő foka manapság Kqzegészségi intézményeink fejlettsége. Midőn Szeged városa büszkén nevezi magát az ország második városának s midőn tényie£ hivatva volna, mint a legnagyobb várop az országnak, a sajátszerű magyar kulp/a iképviselőéül szerepelni, a közegészpKügy oltárára tett jelentősebb áldozatokról eddigelé nem dicsekedhetik. A végleges vízvezeték és a csatornázás ügye még mindig nincs megoldva és még mindig áll a város egészségügyének legnagyobb szégyene, a százesztendős rozoga kórház. A mai korban, midőn ta modern orvosi tudomány a betegek gyógyításában nagyon gyakran; nem nélkülözheti az intézeti gyógykezelést, mi szegedi orvosok napról-napra szomorúan tapasztaljuk, hogy a szegedi közkórház egészségtelen kórtermei, szűkös viszonyai és a modern kórházi berendezések hiánya miatt ennek a követelménynek nem felelhet meg. Nincs elegendő férhélye 'az elkülönitendő ragályos betegek elhelyezésére sem és igy a betegségek elleni küzdelem is csak tökéletlen lehet. Érezte ezt a hiányt városunk bölcs hatósága is és ennek köszönhető, hogy az uj modern kórháznak tervei és költségvetése már készen állanak, ki van nyerve a kormányhatósági jóváhagyás, a város költségvetésében gondoskodva van a pénzügyi megoldásról és biztosítva van az államsegély. Mindezek alapján most, midőn a közelmúlt évek gazdasági depressziója végre engedett és midőn igy a kény szer itő szünet' után a város újból az alkotások terére léphet, a szegedi orvosi kar összessége el nem mulaszthatja a törvényhatósághoz intézett kérő szavát, hogy immár az utolsó szót kimondva, az uj kórház építésének megkezdését még ez évben elrendelje. Az orvosi kar az indítványt egyhangúlag elfogadta. Dr. K. L. ••••••••••••••• FOERK MEGDOLGOZTA A NAGYBIZOTTSÁGOT. (EGYRE BONYOLÓDIK A FOGADALMI TEMPLOM ÜGYE. — HOL MARADT A „NAGYBIZOTTSÁG" A VÉLEMÉNYÉVEL ? — BIZOTTSÁGI HATÁROZAT, AMELY ELLENKEZIK A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATÁVAL.) (Saját tudósítónktól.) Lapunk vezető heyén foglalkozunk a fogadalmi templom ügyében bekövetkezett váratlan' fordulattal. Itt csak azt mondjuk el, miként 'folyt le a mai nagy ülés, amelyen. Foerk Ernő leterrorizálta a nagybizottságot, amely ma délben tartotta ülését Bokor Pál helyettes-polgármester elnöklete alatt, hogy a közgyűlés Ismert állásfoglalása után ismét megtárgyalja Foerk Ernővel a templom épitésének módozatait. Bokor Pál (helyeltties-polgárimester élőadja, hogy az ülés tárgyát a fogadalmi templom ügyében hozott legutóbbi közgyűlési határozat képezi. Fölkéri Foerk Ernőt, hogy mutassa be a tervek részleteit, mert' szükséges, hogy a bizottság azokat megismerje, ha pedig ;a részlettervek nem volnának még készen, akkor tegyen előterjesztést arról, hogy mint akarja azokat megvalósitani, ezt kívánja tárgyalni most a nagybizottság és határozatát az épitő-vállalkozó befolyása nélkül hozza meg. Ezután Foerk Ernő tette meg előterjesztését. Igen elkeseredett hangon és bizottsági üléséken szokatlan tenorban fejtegette álláspontját: — Meglehetősen komikus helyzetben vagyok, — mondotta, — mert nem tudom, hogy a mai bizottság fog-e dönteni ebben az ügybein', vagy pedig az, amely a terveket már egyszer elfogadta. Saját magammal sem vagyok tisztában, mert' az én szerződésemben ki van mondva, hogy az épités felügyeletével megbízott szükebbkörü bizottság, amelynek én annak idején bemutattam a terveket, az van hivatva dönteni és én csak annak tartozom felelősséggel. Ez a bizottság pedig akkor semmiféle kifogást sem tett, nem kifogásolt semmit a mérnökség sem.. Ennek az épitő 'bizottságnak a határozata alapján kezdtem én oneg az alapozást, ennek alapján adtuk ki az egyes munkálatokat és most ott tartunk, hogy a további építkezést nem lehet zavartalanul folytatni A kőfaragó munkálatok is eszerint lettek kiadva és már ennek a hónapnak a végén a vállalkozó megkezdi a szállítást. — Tudom, hogy közbejött a közgyűlés határozata és nagyon rosszul esik nekem, hogy ott a sok támogató közül, akik eddig az én változtatásomat hangosan helyeselték, nem akadt senki sem, aki a közgyűlésnek ezt a dolgot megmagyarázta volna és megmondta volna, hogy Foerk nem tett semmi rosszat, hanem szerződése szerint járt el. — Én megmondtam, — szólt' közbe idegesen Gaál Endre. — Már a pallér-ter veket is megcsináltam és március végén föltétlenül meg kell kezdeni a munkát, máskülönbem nem lehet öt év alatt befejezni. Ezeket a kontrasztokat egyes lapok inszcenálták és az egész dolgot fölfujták, csodálja, hogy a közgyűlés ilyen álláspontra helyezkedett. Most olyan áramlattal állok szemben, amely az én szerzett jogaimat és a szerződésben biztosított jogaimat kétségbe vonja. Én ennek dacára minden tekintetben a szerződésemhez tartom magam és az elhangzott óhajoknak akartam loyalitásból eleget tenni, amikor a Schulekiéle terveken változtatásokat eszközöltem. A főtömegek megtartása mellett nekem szabad és kell változtatni, azt Schulek is elismeri ós minden; technikus, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon <és én ebben az ügyben apellálok az egész világra. A VÁLTOZTATÁSOK. Ezután elmondja, hogy az épitő bizottság, amelynek ő 1913. március 16-án bemutatta a részletterveken tett változtatásokat, éhhez teljes mértékben hozzájárult. Igazolja ezt az akkor fölvett jegyzőkönyv. Itt elővette a jegyzőkönyvet és olvasni kezdte, hogy az ülésen Lázár Qyörgy dr. polgármester elnökölt és a bizottsági tagokon kivül részt vett Foerk Ernő pápai lovag is. — Ez téves, — mondotta Foerk. — A lapok egész viccet csináltak az én lovagságomból, ami nagyon csúnya dolog. — Mással is igy csinálnak, — szólt közbe Oaál Endre kulturtanácsos a tapasztalt ember rezignáclójával. — Pedig hát én tényleg lovag vagyok. Nem pápai lovag ugyan, mint ezt tévesen elhíresztelték rólam egyesek, hanem a Ferenc József-rend lovagja va'gyok. — Az nem baj, — szólt közbe egy fanyar bizottsági tag. — Ezen jegyzőkönyv tanúsága szerint,