Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-08 / 56. szám

1914. március 8. DÉLMAGYARORSZÁG lő érv gyanánt azt 'hozzák föl a progresszivitás ellen, Ihogy az iparosság kebeléhen osztályokat teremt, ami a közösség rovására van és bizonyos érdekellentéteknek a kiélesitésére alkalmas, holott a cél az, hogy az érdekellentéteket összeegyeztessék. Vasárnap délelőtt kilenc órakor folytatják a mult vasárnap abbamaradt közgyűlést, amelyen a két ellentétes álláspont 'fölött foglak most már valószínűleg véglegesen dönteni. Az elöljáróság bemutatja ugyan a progresszivitásra vonatkozó javaslatát, a maga részéről azonban ennek a mellőzését fogja iavasolni. Előterjeszti azután az egyenlő elválás elvén alapuló saját javaslatát. E szer'nt a tagsági dijakat 3 koronáról négyre, iparjog váltása alkalmával pedig a beiratási diiat 10 koronáról husz koronára akarják fölemelni. A szerződési dijakat két koronáró' három koronára, a szabaditási dijakat Pe% négy koronáról hatra kivánja fölemelni a javaslat s végül a munkakönyvek bejefotésénél 20 fillér fizetésére akarja kötelezni az ipartestület tagjait. A holnapi közgyűlés előreláthatólag viharos lesz, mert a közgyűlés többsége már előzőleg is ellene volt az elöljáróság javasának. i '""•••.„„„„„„„„„„„....„maiiiriiHiiii Wesselényi, a volt főispán. Az ellenzéki fook, nyilván Wesselényi Miklós báró kezfiésé t :re közlik azt a beszédet1, mely miatt r ®sselényinek főispán korában összetűzése foadt előbb Khuen gróffal, majd Tiszával, akkori belügyminiszterekkel. Ugyanok közlik azt a beszédet, melyet főispánjától való tfávozásakor mondott Wessef

fo'- Ezáltal a politikai körök kénytelenitfannak újból foglalkozni ezzel a furcsa és Kétségbeesetten és dühösen, asszonyok s. térfia,k össze-vissza lamentáltak, keserű 1( fosedtséggel egymást nézegették, bámészáiiító és tudatlanul, a hevülő csöndben, a főnén? •' már Ke m "V?sS csók) '.' és olgoj t. i nem • „ irt' re igato & tótó az- élet fogamzik, a parlagos szivük Mozdult. Elmondták: Vas ^ Az én szememet kifröcscsentette a V Az én, karomat összezúzta a dara Az emelgetéstől leszakadt a béVa^Most elbánnak velünk, mert öregek JiovtóT Hát kinek szolgáltunk mi? . . Hát fofot a gazda? . . . "Vak a, , a völgyben az odúk előtt, az árí&Ve a feketedő borulásban, amiből ;°n te'm förmáit mutogatva, fönt a lejj'káit ked€tt a hámor. Szikrasöprüket ! Kibont ég felé< a füstölgő lángok, mint rmodtól haj' melyet megíutt a forgószél, & vertóltó ,feje ,fö!ött' együgyü munkáig. fedtek a fürkésző, vaduló gondoA & a gazda? . . . Hol a gazda . . . Parumor lobbant és morgott. £b eSSZemet nézettiedo proletárokkal. ügygyei. Általánosan megállapíthatják, hogy a közölt beszédek semmi ujat nem tartalmaznak, de élesen megvilágítják azon eseményeket, melyek a két beszéd között lejátszódtak, vagyis Wesselényi ismételt menesztését és az ő ismételt felkinálkozását és görcsös ragaszkodását a főipáni állásihoz, amilyenre alig van példa az utolsó évtizedek kormányzati krónikájában. nH»aiai»a>iHmuHH>a»iM>iiMiii>iaMa<isai>ii» Becsületsértési pör az iskolaszék előtt. — Mi történt a móravárosi iskolában? — (Saját tudósítónktól.) A községi iskolaszék szombaton délután négy órakor Faragó Ödön dr. tiszti ifőorvos elnöklésével tartotta szokásos havi ülését. Az ülés megnyitása után jelentette az elnök, ihogy Jánossy Gyula királyi tanfelügyelő kifogást emelt a mult ülés jegyzökönyvének egyik pontja ellen. A kifogásolt pontban az iskolaszéknek arról a határozatáról van szó, amelyben kimondta, ihogy autonóm jogát nem adja föl és három igazgató-tanitói állás szervezését fogja kérni a közgyűléstől. A tanfelügyelő az iskolaszékhez intézett átiratában kijelentette, hogy a rendszeresítést ellenzi s ragaszkodik ahoz a gyakorlathoz, bogy az igazgató-tanitói állásokra az iskolaszék jelöltjeit ezután is ő nevezze ki. A kérdés fölött a közgyűlés fog majd dönteni. Ezután a Móravárosrészi Ifjúsági Egyesületnek Raffner Dezső igazgató-tanítóval történt incidense került az iskolaszéki ülés asztalára. Az ifjúsági egyesület, amelynek elnöke Raffner Dezső, programja szerint minden hazafias ünnepet meg szokott ülni. Hetek óta készülődik a március tizenötödiki ünnepségre is s mintegy nyolc-tiz nappal ezelőtt a szereplők, — nagyobbrészt hivatalnokok, — próbát tartottak a móravárosrészi iskolában. Este volt s a próba nagy hangosan folyt az egyik teremben, nyitott ablakok mellett. A társaság néháiny itagja állítólag ittas állapotban volt s a kurjantások fölkeltették Raffner Dezső igazgató figyelmét, aki éppen arrafelé ment. Bement az iskolába és figyelmeztette a társaságot, hogy ilyen helyre ittas fővel beállítani és Ihangos zene-bonát csapni nem illik. A társaság egyik-másik tagja erre sértő szavakkal illette Raffnert, aki most már erélyesen lépett föl és fölszólította a társaságot, Ihogy az iskolát nyomban hagyja el. A fölszólitás azonban nem használt, mire Raffner rendőrt hozott és karhatalommal kényszeritette a társaságát az épület elhagyására. A heves szóváltásnak, amely az elnök és az egyesület tagjai között támadt, folytdlása lett a járásbíróságnál, ahol Raffner és a tagok kölcsönös becsületsértési pört indítottak. Raffner azonkívül Tóth Antal népiskolai felügyelő utján jelentést tett az iskolaszéknek is, kérve, hogy az ügyet vizsgálják meg és az egyesület kellemetlenkedő tagjait zárják ki a móravárosrészi iskolából. Az iskolaszék nem határozott ebben az ügyben, hanem abban állapodott meg, hogy bevárja a becsületsértési pör eredményét s ahoz képest fog azután intézkedni. Egyben pedig fölhívja majd a tanfelügyelőt, 'hogy az ifjúsági egyesületekkel szemben a jövőben nagyobb felügyeletet és szigorúbb ellenőrzést gyakoroljon, sőt szükség esetén azok feloszlatása iránt is intézkedjék. Juhász Gyula állapota javult. (Saját tudósítónktól.) Szerte az országban mély megdöbbenést és őszinte sajnálkozást keltett Juhász Gyulának, a legfinomabb lelkű magyar 'lírikusnak a tragikus esete. Szerencsére a revolvere, amit hirtelen idegroham közben szegzett a mellének, nem ejtett halálos sebet a költőn, a szivét — ezt a vergődő, csudálatos nagy és termékeny szivet — gondosan kikerülte a kis ólomgolyó s amint az orvosi vizsgálat most már pontosan megállapította, nemesebb szervet nem is érintett. A tüdő fölött fúródott a testébe és megakadt a bordák között. Az eltávolítása is sikerült már, ugy, hogy a beteg az orvosok véleménye szerint néhány hét múlva gyógyultan hagyhatja el a budapesti Rókus-kórházat. írók, költők, miivészek — Julhász Gyula jóbarátai — egymást követik betegágyánál. A poéta valamivel már jobban érzi magát, mint tegnap és halkan beszélget is a látogatóival. Budapesti tudósítónk is meglátogatta Juhász Gyulát, aki azonban csak .keveset beszélt, mert az orvosok kímélni akarják a legcsekélyebb megerőltetéstől is. — Tegnapelőtt délben — mondotta — szinte öntudatlanul bolyongtam Makón s már alig emlékszem azokra a percekre, amikor fölültem a pesti vonatra. Itt Budapesten is, mintegy öntudat nélkül tévedtem 'be abba a kis hotelbe s amikor már nem bírtam tovább a tulfeszült idegességet és a rettenetes agynyomást: előrántottam a revolveremet. Igy fejezte tlie szavait: — 'Ha most fölépülök valahogyan, akkor Ferenezi Sándor doktort keresem föl és megkérem, hogy gyégyitson iki engem az idegbajból. Mert ugy fiallom, hogy Feronczi a legjobb idegspecialista. Az idegbaja Szakolcán hatalmasodott el rajta. Ugy találta, hogy ez a kis város temető, a hová befalazták. El lett vágva a világtól, az élet lüktetésétől s messze esett a kultura országutjától. A lelke sóvárogva vágyott Budapestre. lEz lett a Mekkája, a fétise, ebbe a gondolatba temetkezett bele és nem tudott szabadulni tőle. Mindent megtett, hogy áthelyezzék, de nem sikerült. Idősebb tanárok voltak előtte, akiket nem leheteít megelőznie. Egészen betege lett ennek a tudatnak s gyönge, ingerlékeny természetére deprimálóan hatott a megváltozhatatlan, a lehetetlenség érzése. Amellett életmódját egészen poétái viziói, álmai szerint rendezte be s a poézist különcködéssel át akarta plántálni a valóságba. E miatt többször ellenkezésbe, összeütközésbe került a valósággal, a mi megrázta idegrendszerét. Ezt az örökös ellentétet ezelőtt másfél évvel is revolverlövéssel akarta kiegyenlítetni, de meggyógyult, talpraállt s tovább taposta a száműzött poéták, Ovidiuszok országút ját. Juhász Gyula tragédiája alkalmából, Kosztolányi Dezső, az országos hirü poéta és müforditó, gyönyörű cikkben emlékezik meg a Juhásszal töltött évekről, amikor még mind a ketten az egyetemre jártak. A cikkből közöljük a következőket: Juhász Gyula, a költő ma reggel revolverrel mell belőtte magát egy budapesti szállóban, Délután láttam őt, a Rökus-kórház 19. számú kis sízobajjában,, mozdulatlanul feküdt, a mellén jegestömlő volt, koromfekete szemeit, amelyek most .is ugy égtek, mint a szurokfekete lángok, mereven és közönyösen a padlatra szögezte. .Ez a varázsos poéta, aki a legkülönbek közül való, a szemével mondta el, miért emelte magára a fegyvert. Mindig a szemével beszélt. Aki csak egyszer látta őt, annak a szeme maradt emlékezetében, a gí , . , Kárpitos árfiü Mrtjinett tfokWizctfrrt Is gALOG. wCS) M 11 wSta Dús választék kész diván, ottomán, matracok, kárpítOS-Üzlct garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze- ** H rűen és olcsón eszközöltetnek. kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám