Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-07 / 55. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 1. járul az is, hogy a kölni lap közlése eltalálta a közhangulatot, szót adott a mindnyájunkban lappangó gondolatnak és érzésnek. ! Érezzük, hogy Oroszország nagy dologra készül, hogy hatalmas erőforrásait ezúttal európai háború indítására tartogatja. Berlinben már arról beszélnek, hogy Szasszonov helyére az orosz külügyek élére Hartmg belgrádi követ kerül. Lehet, hogy ez is csak rémlátás, szimptómája a közvélemény hőemelkedésének. De azzal mindenki tisztában van, hogy ez a német renegát, aki gyűlöli önönvéreit, a háborút hozná kezében. Ez az ember fűtötte alattunk a poklot Belgrádban, ennek köszönhetjük javarészt mindazt a megalázást, amely Magyarországot és Ausztriát a kis Szerbia részéről érte. Ha Hartwig lesz Oroszország külügyminisztere, akkor nyilvánvaló, hogy ott csakugyan készül valami ellenünk, Németország ellen, a világ békéje ellen. Maga a próbamozgósitás nem győz meg eléggé bennünket Oroszország harcias szándékairól. Csak a köteles figyelemre int. Mert ha a cári birodalom valóban ütni készül, akkor itt nemcsak Németországról lesz szó, hanem rólunk is. A mentelmi bizottság uj elnöke. A képviselőház mentelmi bizottsága ma délben ülést' tartott. Az ülésnek egyetlen tárgya az volt, hogy a főrenddé kinevezett Plósz Sándor helyére uj elnököt válasszanak. Az uj elnök Beöthy László volt kereskedelmi miniszter lesz, akit tegnap választottak meg a bizottság 'tagjává. tapadtak. Azoktól várt fölvilágosítást. Olt, a függönyök mögött, ott rejtőzik biztosan az az idegen, aki megfejthetné neki a 'talányt. A függönyökre keskeny árny rajzolódott, mely ide-oda mozog. Mi történnék, ha még közelebb menne és fölmászna az ablakig? Mig följutott, testét véresre horzsolta a sima falon. A párkányza'iba erősen belekapaszkodott mindkét kezével és az üveghez szorította égő arcát'. A vér fejébe tódult, erei kidagadtak és szive hevesen lüktetett. És mert nem talált szilárd támpontot, izmai a végletekig megfeszültek, hogy karjain fentarthassa magát. De nem ernyedt és vad tekintettel kémlelt az ablakon befelé az ismeretlen dolgozószobába. Háttal az ablaknak ben't egy öreg ur ült az Íróasztalnál, kinek baja halántékán már őszbe vegyült. Szivarozva újságot olvasott. A fiu fénylő szemei tágra nyiltak. Torkát kimondhatatlan öröm fojtogatta. Hogy észrevegyék kopogni akart, de nem volt képes, mert hiába, egy karon nem bírta magát fentartani. Minden erő cserben hagyta őt és érezte, hogy a következő pillanatban le fog zuhanni. Még egy hosszú tekintettel bámult a szobába. Es mialatt eleresztette a párkányt, sírástól félig elfojtott ihangon, ez a fölkiáltás hagyta el ajkait: — Apám! . . . Nagy közgyűlési vita a rendőrség körül. — Leszavazták a tanács javaslatát. A főkapitány és a főjegyző harca. — (Saját tudósitónktól.) A pénteken délután tartott folytatólagos közgyűlésnek legnagyobb érdeklődést keltett ügye a rendőrségi államsegély felosztása volt. Két ellentétes álláspont került szembe egymással: Somogyi Szilveszter dr. főkapitányé és ;a tanácsé. A főkapitány a rendőrség fejlesztésére adott 64,000 koronát kizárólag a rendőrség fejlesztésére akarta fordítani, mig a tanács tizennyolc ezer koronát le akart ütni az államsegélyből. Az elvi harc erősen kiélesedett a főkapitány és a tanács előadója, Taschler Endre főjegyző között, mindketten az érveknek egész tömegét állították csatasorba, hogy a közgyűlést ki-ki a maga tárgyi igazságának elfogadására kapacitálja. Tagadhatatlan, hogy két igen erős ellenfél állt egymással szemben. A főkapitány a rendőrség fejlesztéséről, mig Taschler Endre a városfejlesztés föladairól adott meg szivlelésre érdemes programot, amelynek a megvalósítása bizony nagyon kívánatos, volna. Az elveknek ebben az érdekes harcában végül is a főkapitány győzött, mert a közgyűlés ugy találta, hogy amit az állam a rendőrség fejlesztésére adott, azt más célokra elvonni nem szabad. Aminthogy a zenepalota államsegélyét is a tanács bizonyára nem az uj kórtház fölépítésére fogja fordítani. A városatyák kedélyes aparecu-kkel élénkítették a különben hosszadalmas vitát, amely után apróbb ügyek elintézése következett s hat órára be is fejezték a februári közgyűlést. A 64,000 korlonás rendőrségi államsegély felosztása ügyében Taschler Endre főjegyző terjesztette elő a tanács 'ismeretes javaslatát. E szerint a 64.000 koronából csak annyit fordítson a közgyűlés a rendőrség céljaira, amennyire a szervezeti szabályok kötelezik a várost. Mivel pedig 1909-ben a közgyűlés a rendőrlegénység részére a köteles száz koronán felül még száz korona lakbérsegélyt szavazott meg, a tanács most a száz koronák, egy összegben körülbelül tizennyolc ezer korona visszatérítését javasolja szemben Somogyi Szilveszter dr. főkapitány kívánságával, aki azt a pénzt is a rendőrség fejlesztésére, még pedig kézbesítői állások szervezésére akarja fordítani. (Kezdődik a vita.) Kószó István dr. szólt elsőnek a tárgyhoz. A tanács előterjesztését csak részben fogadja el. A tanács javaslata nem födi sem a szervező bizottság álláspontját, sem a főkapitány előterjesztését.. Ugy véli, hogy a főkapitány tudja azt megállapítani legjobban, mire kell fordítani a rendőrség fejlesztésére kiiutalt hatvannégyezer koronát, ö is javasolja, hogy a harmadosztályú rendőrök fizetését 700 koronáról nyolcszáz koronára emeljék föl, javasolja továbbá, hogy a lakbérsegély cimén megszavazott száz (koronákat a jövőben is kapják a rendőrlegények. Szükségesnek tartja a rendőrségi kézbesítőik létszámának a fölemelését annál .is inkább, mert a rendőrlegénység létszáma amúgy is kevés, nem Jehet tehát a rendőröket még k®•besitésre is fölhasználni. Kéri a közgyül«®' ihogy a tanács javaslatlát (ilyen kiegészítősekkel fogadja el. Hoffer Jenő azt látja a tanács javaslatából, hogy a rendőrség államsegélyéből 1800° koronát el akarnak vonni azért, hogy ennyivel könnyítsenek a város terhén. Hangsúly02' za, hogy az államsegély a miniszter intenciója szerint is határozottan a rendőrség fej le®' tésére .fordítandó, abból tehát más célokra nem szabad elvonni egy fillért sem. Megtörténhetik, hogy ha 18000 koronát a város «'• vonja az államsegélyből, a 'belügyminiszter a jövőben kevesebb államsegélyt fog juttatni a rendőrségnek, pedig — amint a lappból értesült — maga a főkapitány is kijelenj tette, hogy a szegedi rendőrség még sokirányú fejlesztésre szorul. Fölkiáltások: De mennyire! Nézzék meg a külvárosok közbiztonságát! Dobay Gyula dr.: Vagy emlékezzünk a cigánybetörésekre! Hoffer Jenő: Éppen ezért az államsegélyt teljes összegében a belügyminiszter kívánta rendeltetésére kell fordítani s indítványozza, hogy a tanács javaslatát csal olyan értelemben fogadják el, hogy a tize")' nyolcezer korona is a rendőrség fejlesztésére fordítandó. Fölkiáltások: Halljuk a főkapitányt! Kormányos Benő dr,: Majd megvédi ö 11 rendőrséget! (A főkapitány beszéde.) Ezután Somogyi Szilveszter dr. főkflP1' tány szólalt fel. Azt hiszi, hogy az alikaré' zott .felszólalások .után fölösleges .bővebb ré® Jetekbe bocsátkozni A belügyminiszteri o'"' delet kifejezetten azt mondja, hogy az & kun segély a rendőrség fejlesztésére fordítré' dó. Ha már most a város a 64000 koronád hirtelen elvon 18000 koronát, akkor a i®' lad niszter azt fogja hinni, hogy itt már ® szükség a rendőrség olyan arányú fejt^TL sére, mint más városokban s Szegednek vesebb államsegélyt fog juttatni a jövőbe^ Pediiig: a szegedi rendőrség nagyon, de ^ gyon rászorult a fejlesztésre. Fölkiáltások: Ugy van! Halljuk! Somogyi Szilveszter dr.: De nem is t"*. tányos a tanács javaslata, mert 1909-b®®• mikor a rendőrlegénység lakbérét tették, a közgyűlés ezt direkt a város 'tata ség vetésének a terhére tette, mert az ál*3 } nos fizetésrendezés során .belátta, iiogy: rendőr legénységinek 100 korona lakbér ,.j, vés. A rendőrlegénység, de különösen a ^ területi lovasrendőr legénység létszámá® szaporítása hamarosan szükségessé válik- . fcen őriz csak bennünket — mondotta, — 'Lj, a külterületen borzalmas dolgok nem ténnek. Taschler Endre: Ó, ó! ^ Somogyi Szilveszter dr.: De maga a ^ ros is jobb és tökéletesebb közbiztonságra e rul. Egész sereg rendőrlaktanyát km építeni. Alsóvároson úgyszólván nii®3 j rendőrlaktanya. Hamarosan legalább 27 őrrel kell szaporítani a városi rendőrié!)1' ^ ség létszámát. .Miből fedezzék mindezt., ^ már most elvonnak 18000 koronát az ^ v segélyből! Tisztelt Közgyűlés! Miután ^ báJyzatunik értelmében később aligha „ ^ tek abban a helyzetben, hogy a főjegyré -i replikájára majd válaszolhassak, már \ t foglalkozom az ő válaszával. {DerÜltséŰ-' , főjegyző ur bizonyára azt fogja mondán1 Gaál Endre dr.: Ne legyen próféta- ^ Taschler Endre: Honnan tudja, egyáltalán beszélni fogok? ,mrí Somogyi Szilveszter dr.: Ha Jr hogy nem fog beszélni, akkor ón se m RT első kézből, nagy választékban csakis az ===== ||||| iflUIMllfáPálian Nnoilllll Tisza-Lajos körút 19. szám p kaphatók, esetleg részletfizetési* 1914. 1 (Élénk °gja majd Szóéira ad1 Pa adott seg ttk adott sc Palota építés kta épitésér rendőrség f< tó* más céh 0rtög fejlés; fve ,az ies2 fmositami f ot" hallok á nem történt jövőben t0?ági ibizot ®miszter al töey a 1800 H Kérem 1 tevaslatáva] ^f* fogadja fd°tt államé Résére h; ... Fökiáltt Ltegy zaj, .. Aíintihog 'elnö,k a toÜéktált a ^tödére. ft 2 Milyen >dására 2tek.tus.sal tó előadás feövel pol "Hja, ko)g >ág dön S beáll rétsági í. n'e szave Jtött. Az °tmányoss; £ alkotni. ír1-* a re Saát a f kS\íon] W,hanei tosikAron w-: A V í a , teeg ne: tj^ások; a f' tói ^táál £ rend i k\JttSchIe Ktr a 'né tótótóy tó tó a fcüi tó J töesó ©a ^rh,tó mi Ctó. ab S^fny, Oavá «*az f