Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-05 / 53. szám

1914. március 4. BELMAGYARORSZAG 1914 rium hajós szakosztályának sem, mert ezeknél az uraknál mindig csak kiváló szaktudást tapasztalt. Bizonyos abban, hogy ezek az urak a szerződés megkötésénél is a legnagyobb lelkiismeretességgel jártak el. Tiltakozik az ellen, ihogy a javaslat szerkesztésénél az osztály szemfényvesztést űzött volna. A szerződésnek az 1901-íki szerződéssel való összehasonlítása helytelen dolog, mert az 1901-iki szerződést már többször megnosszabbitották és.e meghosszabbi tások alkalmával változtatások is történtek. A szerződést már előbb meg kellett volna újítani, de ez lehetetlen volt, mert a Ház tanácskozási rendje meg volt zavarva. A kormány ezen a bajon ugy segített, hogy a költ ségvetés keretébe vette föl a hajózási segit ség fölemelését. Ugyanígy járt el az ellenzék köréből alakult koalíciós kormány is, amely az 1908-ikí költségvetésben emelte a szubvenciókat. Ha az állam eddig segítségben részesítette a hajóstársulatokat, amelyek a kezdet nehézségeivel küzdöttek, nem lehet tőlük a segítséget megvonni most, amikor munkálkodásuknak és befektetéseiknek gyümölcsét már élveik. Ha közgazdaságunk a fejlettebb 'hajózásnak előnyeit élvezte, akkor nem teheti meg a kormány azt, hogy a hajóstársulatokkal minden tárgyalást megszakítva, követelje a régi szerződés további föntartását. (Elfogadták a javaslatot.) Harkányi János miniszter tovább beszél a javaslatról és hangsúlyozza, bogy ebbe a kérdésbe igazán nem lehet pártpolitikát bemagyarázni és a szerint elbirádiii, itt a magyar tengerhajózás kérdéséről van szó. A magyar tengerpart igen fontos ügy volt mindig Mlamóletünkben, nem szabad tehát mtnak a fontosságát szemedéi téveszteni. Ké rí a javaslat elfogadását. A Ház többsége általánosságban /aieg'szavazta a javaslatot. Következett a. részletes tárgyalás. Délután félnégy órakor nyitotta meg az táuŐk az ülést. Az eflső négy szakaszt félszótoíás nélkül elfogadták. Rakovszky István az 5ák szakasznál felált és beszélni kezd. Polemizál a kereskefitáemügyi miniszterrel 'és törölni ilcórii az szakaszt Majd megkérdi, hogy joga M-e többször tó felszólalni, az egyes szakaiknál? Tisza István gróf: A házszabályok vffllá®°sa.n intézkednek. A javaslat részletes tárgyalásánál valaki csupán egyszer szólalhat H viszont, jogában áll akár ihusz módosítást benyújtani. Rakovszky István: Konstatálom, hogy ez táíeukezik a házelnök felfogásával, illetve nyilatkozatával. Az elnök: Nem ellenkezik, mert hisz az etaök főfogása ugyanaz lehet, amit a ház^3'báiyck előirnak. Másirányu nyilatkozasoha nem tettem. Haller István tiltakozóik a kereskedelemminiszter kereskedelmi politiikája élté1' ®mely megengedi, hogy ilyen javaslat18 törvény lehessen. ^ Sáringer Ferenc rendszertelennek monda Javaslatot s iazt nem fogadja el. A Ház részletekben is megszaixizta a ja* tot. (Napirend és interpellációk.) n<s Az elnök ezután a holnapi napirendre iav e teszi ,meg előterjesztését. A hajózási Űenlat harmadszori olvasását tüzek ki minIetelőtt. el^^olyi Mihály gráf nem fogadja el az térji javaslatot, hanem indítványozza, hogy °<% át a miniszterelnöknek a román urti ügyében adott válaszára. "Vút többsége elveti Károlyi inditvás az elnöki napirendet 'fogadja el. Rakovszky István interpellációjára került a sor és előterjeszti, hogy a palotaőrség szereplésére nézve akkor tegye meg interpellációját, amikor a honvédelmi miniszter ismerni fogja az ügyet s arra érdemben válaszol is. A Ház tudomásul vette az előterjesztést. Beszkid Antal a rutbén-perrel 'kapcsolatban interpellál. Kiemeli, hogy Bobrinszki gróf kihallgatásával kapcsolatban megvesztegetett képviselőről beszélt. Kérdezi, hogy a miniszterelnök érdeklödött-e e nyilatkozat mibenléte Iránt. A földmivelésügyi minisztertől pedig azt kérdezi, hogy ihajlandó-e valamit tenni a ruthén nép mezőgazdasági viszonyainak javítására? Tisza István azonnal válaszol a maga és a földmivelésügyi miniszter nevében. Bobrinszki a megvesztegetett képviselőről viszszavonta a vádját, igy elesett az előbbi nyilatkozata is. A földmivelésügyi miniszter pedig javaslatot dolgoz ki a ruthén nép mezőgazdasági kérdésében. A Ház tudomásul vette a miniszterelnök nyilatkozatát. Az ülés negyeílhét órakor végződött. Mi lesz a fogadalmi templommal? Csütörtökön dönt a közgyűlés. Nem kell szakbizottság. Lázár polgármester nyilatkozata. (Saját tudósítónktól.) Széles 'körben feltűnést 'keltett ma Schulek Frigyes levele, melyben a közte és Foerk Ernő műépítész 'között a fogadalmi templom tervei dolgában felmerült nézeteltérést éles szavakkal juttatta 'kifejezésre. A levelet a Délmagyarország 'közlése nyomán mindenfelé a legnagyobb érdeklődéssel kommentálták. Szerdán délelőtt rendkívüli tanácsülésben foglalkozott vele a város hatósága is és megállapodott a formában, a melyben az ügyet a közgyűlés elé vinni kívánja. A megoldást, melyet a város hatósága némi fejtörés után kigondolt, egyáltalában nem tartjuk szerencsésnek. Azt javasolja a tanács, hogy a közgyűlés küldjön ki egy helyi szakbizottságot, melynek föladata az lenne, hogy megállapítsa a kétféle tervezés között levő különbséget. A megoldásnak ezt a módját állitóíag Schulek javasolta volna Bokor Pál polgármester-helyettesnek, mikor a hatóság megbízottja nála járt és a felmerült bajok orvoslása iránt vele tanácskozott. Állítólag, — ugy mondjuk, mert nincs módunkban meggyőződést szerezni arról, hogy a fogadalmi templom terveinek dolgában eddig is Foeik-párti polgármester-helyettes miféle okfejtéssel tette plauzibilissé Schulek Frigyes előtt, hogy az összehívni tervezett szakbizottság ebben a kérdésben egyáltalában képes lesz megnyugtató eredményhez eljutni. A tény az, hogy ez a szakbizottság egy izben már összeült tanácskozni teljesen ugyanezen tartalmú kérdés fölött. A bizottság akkor sem állapított meg semmit. Egyetlen tagja volt csak, Tóbiás ' ászló, ismert kitűnő építőművész, aki erőteljesen hangoztatta annak az álláspontnak a jogosultságát, hogy a Foerkféle templomtervek alapos kifogás alá esnek és kivitelre nem alkalmasak. Tóbiás teljesen magára maradt álláspontjával és ha az ő igazságait magáévá nem teszi a sajtó és elsősorban a Délmagyarország, akkor a nagyszerűen kifőzött művészeti botrány ma nem adna tápot a közvélemény megütközésének. A szakbizottság már ítéletet és véleményt mondott, a véleménye nem ért egy ütőt taplót, ettől a szakbizottságtól tehát aligha lehet várni, hogy igazságot tegyen olyan dolgokban, melyeknek hordereje az ő Ítélőképességét | meghaladja. Ezért teljességgel céltalan az újból való bizottságosdi-játék. A tervek között levő különbségeket már nem kell megállapítani, mert azok teljesen tisztán állanak a közvélemény előtt egyrészt Schulek Frigyes levele, másrészt az igen részletesen ismertető hírlapi cikkek nyomán. A közönség ítéletét kell csak egyszerűen hivatalos formába, közgyűlési határozatba foglalni. Ez az Ítélet pedig nem lehet más, mint hogy mentse föl a közgyűlés Foerk Ernőt a további tevékenység alól s adjon neki eddigi munkásságáért megfelelő díjazást, de utasittassék egyúttal a város tanácsa, hogy haladéktalanul lépjen érintkezésbe Schulek Frigyessel .és nyerje meg őt nagyszerű terveinek kivitelére. Hivatkozunk itt Lázár György dr. polgármesternek alább ismertetett nyilatkozatára, melyből kitűnik, hogy a város hatóságának művészi érzékű első tisztviselője nagyon is tisztában volt Schulek megbízatásának fontosságával és nem rajta mult, hogy az .események később zátonyra juttatták a fogadalmi templom ügyét. Lázár György lelkes mtivészetszeretetének lehetett köszönni, hogy annak idején rendkívüli erőfeszítéssel és körültekintő gondoskodással keresztül tudta vinni Schulek megbízatását, a városnak tehát nem szabad a harmadfél milliós, monumentális alkotás kivitelénél a megkezdésben megnyilvánult szerencsés iránytól eltérnie. Több, mint valószínű, hogy Schulek csak hosszas 'kapacitálásra fog engedni és akkor is maga helyett fiát, Schulek János építőművészt fogja a kivitellel való megbízatásra ajánlani. De hiszen épen ez az a mód, ahogyan a megállapodásokat már eredetileg is létesiteni kellett és lehetett volna. Schulek János ismert, megbízható művészember és a szoros családi kapcsolat, melyben nagvnevü atyjával áll, elég garanciát nyújt abban a tekintetben, hogy a fogadalmi templom építésének irányitója mégis csak Schulek Frigyes lesz. Ez az egyetlen lehetséges megoldás és nagy hibát követne el a város közgyűlése, ha a .radikális megoldás helyett ismét huzavonát idézne elő a tanács által javasalt szakbizottság kiküldésévél. Reméljük, hogy a közgyűlés le fogja szavazni a tanácsnak ily értelmű indítványát, a mi a fogadalmi templom ügyének végle-