Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-05 / 53. szám

1 DÉLMAGYARORSZAá 1914. máicitíS 1 ciójában ugy változtatják meg a terepet, hogy azon edzett, erősen és jól fölfegy­verzett sereg álljon munkára készen a vá­rosért. A bajok orvoslásának ez az egye­düli utja, a város háztartását esak igy lehet megmeríteni ezrek fölösleges kidobá­sától, intézményeit kiegészíteni és kikere­kíteni reális, erős időtálló, egységes és egészséges szervezetté. A képviselőház ülése. (A hajózás segítése. — Harkányi minisz­ter beszéde. — A románokkal folytatott tárgyalások.) (Saját tudósitónktól.) A képviselőház ma folytatta a hajóstársulatok állami segítésé­ről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Az ülés elején Szmrecsányi György mondott nagyobb méretű beszédet, amelyben az ed­digi vita után természetesen már csak kevés uj dolgot (mondhatott. Beszéde után az általános vita véget ért és Harkányi János báró kereskedelmi mi­niszter mondott nagyobb beszédet, amely­ben az ellenzéki szónokok beszédeire reflek­tált. Harkányi János miniszter többek közt ezeket mondotta: Kijelentem a magam ré­széről, Ihogy vállalom a felelősséget a most beterjesztett törvényjavaslatért, bár annak szerkesztésébe nem folytaim be. A javaslat elbírálásánál az ellenzéki szónokok az 1901. évi törvényből indultak ki, holott ennek -a szerződésnek -az elbírálásakor csak a jelen állapot lehet az irányadó, mert időközben évről-évre köttették a hajóstársaságokkal szerződések, amelyek csak Olyanformán ke­rülhettek a törvényhozás elé, hogy a budget tárgyalása közben ,a felemelt tételek szava­zás alá bocsáttattak. Ennek az oka az volt, hogy a parlamentnek a munkaképessége nem volt biztosítva és leghelyesebbnek talál­ta a szubvenció-kérdésnek a budget utján való rendezését. Igy járt el a koalíciós kor­mány is. A koalició roncsairól megmenekült mai ellenzék természetesen (furcsán érezte ma­gát a kereskedelmi miniszter leleplezése után. Hiszen most az ellen „'harcolnak", a mit már egyszer ők is követtek. » A mai ülésről ez a tudósításunk szá­mol be: i Beöthy Pál féltizenegy órakor nyitja meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után az elnök Huszár Károlyt, aki tegnap egy oly sértő kifejezést használt, amit az elnök nem vett észre, utólag rendreutasítja. A Ház folytatja a hajóstársulatok álla­mi segítéséről szóló 'törvényjavaslat tárgya­lását. (Szmrecsányi beszéde.) Szmrecsányi György azzal: kezdli beszé­déit, hogy a mai kormány az ország gazda­sági érdekeibe ,mélyen belevágó törvényeket egyszerűen belelopja a törvénykönyv te. Az elnök e kifejezésért a szónokot rend­reutasítja. Szmrecsányi György: Csak a mai kor­mány honosította mag azt az eljárást, hogy a legfontosabb törvényjavaslatokat az érde­kelt körök 'meghallgatása nélkül készítsék él. Minden alkotmányos államban szokás a fon­tos törvény javaslatokat előbb a közvélemény Ítélete elé vinini és esiak azután szokás a par­lament elé -terjeszteni. Nagy szakiismeretet igénylő törvényjavaslatok tárgyalását any­nyira siettetik, bogy az ellenzéknek miinics ideje arra, ihogy komoly kritikára készülhes­sen. i Közbeszólás jobbról: Hiszen elég alapo­san vitatják meg! Szmrecsányi György: Igen, .de tessék ezért a kalapot levenni előttünk. (Zaj.) A.ny­mylra mennek, hogy még a kormánypártból is csak a megbízható ©kmmikkel közlik előre a törvényjavaslatokat. Az elnök e gyanúsításért' a szónokot rend reutasitja. Polónyi Géza: Ezeknek az araknak fo­galmak sines a javaslatról. (Zaj.) Szmrecsányi György: Nem a vitatkozás kedvéért vesz részt az ellenzék a javaslat tárgyalásában, hanem csiak azért, hogy a a drága ajándékokat, melyeket szerelmesé­nek hozott, mohón beszélni kezdtem. — Édes élet, amely elhozott nekem, tel­ve vagyok a dicsőségeddel. Szólj, ismered-e az életet? Avagy beszéljek neked róla? Be­széljek-e a parányok szerelméről? A szeret­kező virágokról beszéljek-e, vagy a lepkék és méhek mohó szerelméről? Beszéljek-e az állatokról, vagy az emberekről? Az egész­ségről, vagy a nyavalyákról? Beszéljek talán a vizekről, vagy a földről, — a porról, mely cipődre tapad? Beszéljek az aranyról, ame­lyet lógó nyelvvel táncolunk körül? Avagy drága ékkövekről beszéljek? A vörösekről, a melyek nemesebbek, mint a királynők vére és félelmesebbek, mint a gyilkosok elvete­mül tsége. A zöldekről, amelyek túlhaladják a kikelet báját és bánatosabbak, mint a szép álmok, melyeket fölébredve elfeledtünk. A sárgákról beszéljek talán, amelyek fájdal­masak, mint stz elhallgatott vallomások? Be­széljek az állatokról ... a könyvekről . . . avagy a képekről? És ha akarod, beszélek a legszebb szobrokról és épületekről. Legvégül pedig a zenéről ... Az élet hangjairól! Be­szélek üde, erős, fiatal hangokról. Olyanok­ról. amelyek egymás karjába futnak és olya­nokról, amelyek menekülnek egymás elől. Hangokról, amelyek sohasem halnak meg, mert szinné, vonallá, formává változnak ben­nünk. Beszélhetek olyan hangokról, amelyek meggörnyednek a szenvedéstől és olyanok­ról, melyeket az életösztön és egészség csó­kolt pirosra. Mondd, miről beszéljek? . . . Mert te vagy az első nő. akinek minden tit­komat el akarom mondani ... te vagy az egyetlen, aki sejti — vagy tán már tudja is, — hogy mi minden ragyog a lelkemben . . . Szeretsz-e, s ugy-e ezért szeretsz? Te nem vagy olyan, mint a többi s ah, én is különb vagyok mindenkinél! . . . Elhallgattam s a sötét szobából kinéztem a mélyen kék égre. Távol fekete felhők ját­szottak, mit ikomor hegyek és fürge villá­mok gyermekek módjára kergették rajtok egymást. Fölrohantak a felhő csúcsára, majd ismét a völgybe siklottak. Az éjszaka beára­dó rejtelmes hangjaiba belezakatolt a szivem. Az asszony pedig forrón megcsókolta a szá­mat, aztán halkan mondta: — Mikor elébem jöttél, meglökött egy huszárhadnagy és bocsánatot kért tőled. Ak­kor ugy, de ugy imponáltál nekem . . . nemzet ügyeimét fölhívják arra, bogy da törvényeket alkot a kormány az uj kü szabályok ás a palotaőrök védelme allatt. K®" száz millió koronát dobnak most oda az uR}'3' tufbizlaűt hajóstársaságoknak, amikor «z °r" száj? elemii szükségleteire uiiinicseni pénze a kormányinak. <A szónok ezután részletesen kezdi iri­gy almi az Adria-társaság szerződését. Össze­hasomlitja a német hajóstársaságok szubven­cióit az Adria állami segítségével. A német vállalatok a földgömb másik fa)®0 sokkal ©sekélyebb összegért tartanak fö0" rendes járatokat, például a délatfriikai földi vomalnak az évi szubvenciója össze®11 csak tízezer márka. Már Rakovszky is kiírt tette beszédében; bogy ezeket a szubnenc*,í szerződéseket nem a kereskedelmi minisfk rium készítette. Rakovszkyniak ehez a fű®0" gásához szóló is hozzájárul Ezeket a jav®0' latokat semmiesetre sem kellett volna íri" gyaltatni ilyenkor, amikor a 'kormány P^ és az ellenzék között még a társndlailimn ériri kezés is megszűnt. Nem tehet róla, de kell gondolnia, bogy az ily javaslatokhoz 8 pártkasszának is köze van. A sószerzödésbe111 is bírói ítélet Igazolta ... Az elnök: Kérem ez nem tartozók ide. Méltóztassék fejtegetéseinek ezt a résff* abbahagyni. (Zaj.) Szmrecsányi György: A legtkomolyré ban föltételezi azt, hogy e szerződések éli011' szolgáltatása már benn van a pártkasiszáb8"1' Hieronymi Károly kereskedelmi uiiinisztó1" sége után Lukács László volt ideiglenesen a kereskedelmi miniszter. Bartos János: Ezzel meg van 'magyaré2' va minden! Szmrecsányi György: Az ideiglenes nt" niszterek mindig eaaik a ifolyé ügyek intéré sére szoktak vállalkozni. Lukács László ella"' ben akkor, amikor erre semmi szükség 1111(1111 volt, jónak látta, hogy ezeket a szerződés6' ket megcsinálja lalhban a formában, ami" most a Ház előtt vannalk. Miért nem térj08®] tette be ezeket a javaslatokat Beöthy Lás^ kereskedelmi miniszter? A tegnapi ülé®'1 Huszár Károly két izben is megkérdezte miniszterelnököt, tnd'ják-e garantálná, horé a szerződés megkötésekor se a m.iinászteriu" inok, se a miniszternek semmiféle hivatal'11' sem a munkapárt bizalmi embere nem kri és nem kapott-e ellenszolgáltatást? Varé nem kapott-e ilyen ellenszolgáltatásra iréj retet arra az időre, almikor e szerződés^y a törvényhozás jóváhagyja? A miniszteré' nök erre azt a kissé homályos ifeilleletet a^0' hogy „semmiféle támpont sínes" arra métf*' hogy ellenszolgáltatást adtak vagy kiköt0/ tek volna. A szólót nem érdekli, hogy a 101 niszitenelnöknek van-e támpontja vagy niá03' hanem kapott-e vagy fog-e kapni a pártkcsK sza pénzt vagy nem? Ezt a kérdést tisztáz'-1 'kell és ezért ujabb egyenles és nyáit vál3®®. kér a miniszterelnöktől. A javaslatát fogadja eL Az elnök a vitát berekeszti. (Harkányi válaszd.) Harkányi János báró kereskedelmi ré1' niszter arra hivatkozik, hogy a javaslat^ csatolt megokolás bővebben tájékoztatja « Házat a szerződések tartalmáról és i2y most csak a vádakra fog reflektálni. Polónyi Géza: Kritikák azok és ne® ya' dak! ifitt­Harkányi János 'báró: Mindenekél0 Rakovszkynak arra az állítására válasz0' hogy ő mentesiti a felelősség alól a ikeré5 kedelmi minisztert. Ezzel a fölmontéssej ^ szóló élni nem kiván, mert a iwdsldtöf., terjesztétte be és a felelősséget érte em'ta, ja. Nincs szüksége a fölmentésre a mi®^ ­19 luuuuuuyuii uu uuupuuyuu IUVUII umuuyilll első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám al^ 9 kaphatók, esetleg részletfizetésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom