Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-05 / 53. szám

1 DÉLMAGYARORSZAá 1914. máicitíS 1 ciójában ugy változtatják meg a terepet, hogy azon edzett, erősen és jól fölfegyverzett sereg álljon munkára készen a városért. A bajok orvoslásának ez az egyedüli utja, a város háztartását esak igy lehet megmeríteni ezrek fölösleges kidobásától, intézményeit kiegészíteni és kikerekíteni reális, erős időtálló, egységes és egészséges szervezetté. A képviselőház ülése. (A hajózás segítése. — Harkányi miniszter beszéde. — A románokkal folytatott tárgyalások.) (Saját tudósitónktól.) A képviselőház ma folytatta a hajóstársulatok állami segítéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Az ülés elején Szmrecsányi György mondott nagyobb méretű beszédet, amelyben az eddigi vita után természetesen már csak kevés uj dolgot (mondhatott. Beszéde után az általános vita véget ért és Harkányi János báró kereskedelmi miniszter mondott nagyobb beszédet, amelyben az ellenzéki szónokok beszédeire reflektált. Harkányi János miniszter többek közt ezeket mondotta: Kijelentem a magam részéről, Ihogy vállalom a felelősséget a most beterjesztett törvényjavaslatért, bár annak szerkesztésébe nem folytaim be. A javaslat elbírálásánál az ellenzéki szónokok az 1901. évi törvényből indultak ki, holott ennek -a szerződésnek -az elbírálásakor csak a jelen állapot lehet az irányadó, mert időközben évről-évre köttették a hajóstársaságokkal szerződések, amelyek csak Olyanformán kerülhettek a törvényhozás elé, hogy a budget tárgyalása közben ,a felemelt tételek szavazás alá bocsáttattak. Ennek az oka az volt, hogy a parlamentnek a munkaképessége nem volt biztosítva és leghelyesebbnek találta a szubvenció-kérdésnek a budget utján való rendezését. Igy járt el a koalíciós kormány is. A koalició roncsairól megmenekült mai ellenzék természetesen (furcsán érezte magát a kereskedelmi miniszter leleplezése után. Hiszen most az ellen „'harcolnak", a mit már egyszer ők is követtek. » A mai ülésről ez a tudósításunk számol be: i Beöthy Pál féltizenegy órakor nyitja meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után az elnök Huszár Károlyt, aki tegnap egy oly sértő kifejezést használt, amit az elnök nem vett észre, utólag rendreutasítja. A Ház folytatja a hajóstársulatok állami segítéséről szóló 'törvényjavaslat tárgyalását. (Szmrecsányi beszéde.) Szmrecsányi György azzal: kezdli beszédéit, hogy a mai kormány az ország gazdasági érdekeibe ,mélyen belevágó törvényeket egyszerűen belelopja a törvénykönyv te. Az elnök e kifejezésért a szónokot rendreutasítja. Szmrecsányi György: Csak a mai kormány honosította mag azt az eljárást, hogy a legfontosabb törvényjavaslatokat az érdekelt körök 'meghallgatása nélkül készítsék él. Minden alkotmányos államban szokás a fontos törvény javaslatokat előbb a közvélemény Ítélete elé vinini és esiak azután szokás a parlament elé -terjeszteni. Nagy szakiismeretet igénylő törvényjavaslatok tárgyalását anynyira siettetik, bogy az ellenzéknek miinics ideje arra, ihogy komoly kritikára készülhessen. i Közbeszólás jobbról: Hiszen elég alaposan vitatják meg! Szmrecsányi György: Igen, .de tessék ezért a kalapot levenni előttünk. (Zaj.) A.nymylra mennek, hogy még a kormánypártból is csak a megbízható ©kmmikkel közlik előre a törvényjavaslatokat. Az elnök e gyanúsításért' a szónokot rend reutasitja. Polónyi Géza: Ezeknek az araknak fogalmak sines a javaslatról. (Zaj.) Szmrecsányi György: Nem a vitatkozás kedvéért vesz részt az ellenzék a javaslat tárgyalásában, hanem csiak azért, hogy a a drága ajándékokat, melyeket szerelmesének hozott, mohón beszélni kezdtem. — Édes élet, amely elhozott nekem, telve vagyok a dicsőségeddel. Szólj, ismered-e az életet? Avagy beszéljek neked róla? Beszéljek-e a parányok szerelméről? A szeretkező virágokról beszéljek-e, vagy a lepkék és méhek mohó szerelméről? Beszéljek-e az állatokról, vagy az emberekről? Az egészségről, vagy a nyavalyákról? Beszéljek talán a vizekről, vagy a földről, — a porról, mely cipődre tapad? Beszéljek az aranyról, amelyet lógó nyelvvel táncolunk körül? Avagy drága ékkövekről beszéljek? A vörösekről, a melyek nemesebbek, mint a királynők vére és félelmesebbek, mint a gyilkosok elvetemül tsége. A zöldekről, amelyek túlhaladják a kikelet báját és bánatosabbak, mint a szép álmok, melyeket fölébredve elfeledtünk. A sárgákról beszéljek talán, amelyek fájdalmasak, mint stz elhallgatott vallomások? Beszéljek az állatokról ... a könyvekről . . . avagy a képekről? És ha akarod, beszélek a legszebb szobrokról és épületekről. Legvégül pedig a zenéről ... Az élet hangjairól! Beszélek üde, erős, fiatal hangokról. Olyanokról. amelyek egymás karjába futnak és olyanokról, amelyek menekülnek egymás elől. Hangokról, amelyek sohasem halnak meg, mert szinné, vonallá, formává változnak bennünk. Beszélhetek olyan hangokról, amelyek meggörnyednek a szenvedéstől és olyanokról, melyeket az életösztön és egészség csókolt pirosra. Mondd, miről beszéljek? . . . Mert te vagy az első nő. akinek minden titkomat el akarom mondani ... te vagy az egyetlen, aki sejti — vagy tán már tudja is, — hogy mi minden ragyog a lelkemben . . . Szeretsz-e, s ugy-e ezért szeretsz? Te nem vagy olyan, mint a többi s ah, én is különb vagyok mindenkinél! . . . Elhallgattam s a sötét szobából kinéztem a mélyen kék égre. Távol fekete felhők játszottak, mit ikomor hegyek és fürge villámok gyermekek módjára kergették rajtok egymást. Fölrohantak a felhő csúcsára, majd ismét a völgybe siklottak. Az éjszaka beáradó rejtelmes hangjaiba belezakatolt a szivem. Az asszony pedig forrón megcsókolta a számat, aztán halkan mondta: — Mikor elébem jöttél, meglökött egy huszárhadnagy és bocsánatot kért tőled. Akkor ugy, de ugy imponáltál nekem . . . nemzet ügyeimét fölhívják arra, bogy da törvényeket alkot a kormány az uj kü szabályok ás a palotaőrök védelme allatt. K®" száz millió koronát dobnak most oda az uR}'3' tufbizlaűt hajóstársaságoknak, amikor «z °r" száj? elemii szükségleteire uiiinicseni pénze a kormányinak. <A szónok ezután részletesen kezdi irigy almi az Adria-társaság szerződését. Összehasomlitja a német hajóstársaságok szubvencióit az Adria állami segítségével. A német vállalatok a földgömb másik fa)®0 sokkal ©sekélyebb összegért tartanak fö0" rendes járatokat, például a délatfriikai földi vomalnak az évi szubvenciója össze®11 csak tízezer márka. Már Rakovszky is kiírt tette beszédében; bogy ezeket a szubnenc*,í szerződéseket nem a kereskedelmi minisfk rium készítette. Rakovszkyniak ehez a fű®0" gásához szóló is hozzájárul Ezeket a jav®0' latokat semmiesetre sem kellett volna íri" gyaltatni ilyenkor, amikor a 'kormány P^ és az ellenzék között még a társndlailimn ériri kezés is megszűnt. Nem tehet róla, de kell gondolnia, bogy az ily javaslatokhoz 8 pártkasszának is köze van. A sószerzödésbe111 is bírói ítélet Igazolta ... Az elnök: Kérem ez nem tartozók ide. Méltóztassék fejtegetéseinek ezt a résff* abbahagyni. (Zaj.) Szmrecsányi György: A legtkomolyré ban föltételezi azt, hogy e szerződések éli011' szolgáltatása már benn van a pártkasiszáb8"1' Hieronymi Károly kereskedelmi uiiinisztó1" sége után Lukács László volt ideiglenesen a kereskedelmi miniszter. Bartos János: Ezzel meg van 'magyaré2' va minden! Szmrecsányi György: Az ideiglenes nt" niszterek mindig eaaik a ifolyé ügyek intéré sére szoktak vállalkozni. Lukács László ella"' ben akkor, amikor erre semmi szükség 1111(1111 volt, jónak látta, hogy ezeket a szerződés6' ket megcsinálja lalhban a formában, ami" most a Ház előtt vannalk. Miért nem térj08®] tette be ezeket a javaslatokat Beöthy Lás^ kereskedelmi miniszter? A tegnapi ülé®'1 Huszár Károly két izben is megkérdezte miniszterelnököt, tnd'ják-e garantálná, horé a szerződés megkötésekor se a m.iinászteriu" inok, se a miniszternek semmiféle hivatal'11' sem a munkapárt bizalmi embere nem kri és nem kapott-e ellenszolgáltatást? Varé nem kapott-e ilyen ellenszolgáltatásra iréj retet arra az időre, almikor e szerződés^y a törvényhozás jóváhagyja? A miniszteré' nök erre azt a kissé homályos ifeilleletet a^0' hogy „semmiféle támpont sínes" arra métf*' hogy ellenszolgáltatást adtak vagy kiköt0/ tek volna. A szólót nem érdekli, hogy a 101 niszitenelnöknek van-e támpontja vagy niá03' hanem kapott-e vagy fog-e kapni a pártkcsK sza pénzt vagy nem? Ezt a kérdést tisztáz'-1 'kell és ezért ujabb egyenles és nyáit vál3®®. kér a miniszterelnöktől. A javaslatát fogadja eL Az elnök a vitát berekeszti. (Harkányi válaszd.) Harkányi János báró kereskedelmi ré1' niszter arra hivatkozik, hogy a javaslat^ csatolt megokolás bővebben tájékoztatja « Házat a szerződések tartalmáról és i2y most csak a vádakra fog reflektálni. Polónyi Géza: Kritikák azok és ne® ya' dak! ifittHarkányi János 'báró: Mindenekél0 Rakovszkynak arra az állítására válasz0' hogy ő mentesiti a felelősség alól a ikeré5 kedelmi minisztert. Ezzel a fölmontéssej ^ szóló élni nem kiván, mert a iwdsldtöf., terjesztétte be és a felelősséget érte em'ta, ja. Nincs szüksége a fölmentésre a mi®^ 19 luuuuuuyuii uu uuupuuyuu IUVUII umuuyilll első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám al^ 9 kaphatók, esetleg részletfizetésre