Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-31 / 75. szám

LÁ Saerkesztöség Kárász-utca 9. Tddwuián: 335. Eiycs «zá« ára Wfflfc Szeged, 1914. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-- félévre . . K 12— negyedévre K 6-— egyhónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28— félévre . . K 14.negyedévre K 7— egyhónapra K 240 ill. évfolyam 75. szám. Kedd, március 31. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 19 fillér. Az iparos párt. Vasárnap a kereskedelmi és iparkamara közgyűlési termében uj közigazgatási párt alakult meg. Az ilyen mozgalmaikat és alakulásokat mindig nagyfokú bizalmatlansággal és (kétkedéssel nézzük. Köztudomásu, hogy a városi ügyekkel való foglalkozás céljából ez ideig számos egyesülés jött létre, köztük a legtöbb jövővel és a legnagyobb népszerűséggel a városi párt alakult meg. A Városi párt állandóan életjelt ad ugyan magáról, de ez is csak olyan, mint mikor a nagybeteg egyet-egyet nyög. Tessék elmenni a párt üléseire, amelyeket hónaponként a közgyűlések előtt szokott tartani. A vezetők minden buzgalma ellenére alig jön össze tiz-tizenöt ember és az ilyen ülést már népesnek kell nevezni. Az idő és a hely — mert a városi pártnál ma még ez is fontos •— korlátai között megbeszélik a közgyűlés egyes ügyeit, de itt az általános érdekek mellett nincsenek olyan, a város életérdekeibe mélyen belecvánfó ds ez ideig sajnosan nélkülözött nézőpontok, a melyek mellett a közigazgatásnak uj irányt lehetne adni. Olyat, amely a tanács és a közgyűlés eddigi működése mellett teljesen elcsenevészesedett. Erre a szerepre van hivatva és ezzel a programmal is alakult meg vasárnap az uj párt, az iparos-párt. Nem akarunk most bűnöket fölhánytorgatni, nem akarunk panaszkodni és reménytelenkedni. Hiszen épen azért, mert javíthatatlanok vagyunk a bizakodásban, uj reményeket ébreszt bennünk az iparos-párt megalakulása. Hisszük, hogy agilis munkássággal bele tudja vinni a köztudatba, hogy szinte törvény ereje van annak az igazságnak, a mely szerint az iparos jólétével, a kereskedő boldogulásával, a gyárak szaporodásával és növekedésével terjeszkedhetik és erősödhetik ez a város. Bizunk abban, hogy nemcsak a tanács, hanem a közgyűlés nagy többségével is el tudja fogadtatni az egészséges iparpolitikát. És várjuk tőle, hogy szakavatott és lelkes munkássága nyomán szaporodni fognak szégyenteljesen csekély számú munkás jóléti intézményeink, amelyek az egészséges és céltudatos iparfejlesztési politikának ma már legfőbb eszközei közé tartoznak. Anélkül, hogy a jogos kritika erős hangját ütnök meg, leszögezhetjük a következőket: Szegeden gyár évek óta nem alakult, ipara alig fejlődik, kereskedelme visszafejlődött. Ennek a helyzetnek felidézésében nagy része van a hatóságnak, amely soha még bizonyságot nem tett arról, hogy iparprogramja is van és amely egyes aktuális esetek kapcsán is legtöbbször megfeledkezett arról, hogy a város egészséges fejlődését semmi eszközzel se fogja biztosítani tudni, ha összes erőinket gálatába. Ez a helyzet megrajzolja azoknem állítja az ipar és kereskedelem szolnak a nagy föladatoknak prespektiváját, amelyek realizálását várják az iparospárttól. A szorosan vett iparfejlesztési program megvalósítása mellett céljai elérésére közvetett eszközök is rendelkezésére állnak az iparos-pártnak. Ezek között legnagyobb fontosságú a helyes utakon járó szociálpolitika, amelyről egész Szegeden sokan sajátságos nézeteket vallanak, vagy pedig nem vallanak róla semmiféle nézetet. Ép a kórház ügyének a legutóbbi közgyűlésen való tárgyalásakor bizonyosodott be, 'hogy embereknek, akik közéleti kérdésekhez hozzászólnak, az önkormányzati munkakör bizonyos nagy irányairól csak ikevés sejtésük van. Bizunk benne, hogy az iparos-párt fel fogja ismerni azt a nagy előnyt, amit a helyes szociálpolitika a munkás-osztály helyzetének javításával az iparra jelent és a közigazgatási életnek uj megerősödését és kifinomodását hozza el ennek a munkakörnek is programjába való fölvételével. Zene. Irta: Szommer Endre. Mi a zene? A zene az a művészet, melyet sokan kedvtelésből művelnek, .hogy vele emberbarátaiknak kedvűket vegyék. Kétféle zenét ismerünk: jqt és rosszat. A zene keletkezésének idejét az édenkertbe helyezhetjük. Már Ádám apánk és Éva anyánk az első szer-ellimi duettnek a megteremtői. Életük nem a legboldogabb lehetett, amit bizonyít, hogy amtikor az édes •otthonukat elhagyták, az ifjú házaspár között a harmonikus egység felbomlott és diszszonáns hangok vegyültek házi zenéjükbe. Noé apánk idejében már fejlettebb volt a zeneélet. Az öreg ur kedvenc dalai — mint a szentírás hamisítatlan szem és fültanúi is jegyzik — bordalai híresek levének. Figyelembe vehető egyben az, hogy imég az időben. hamis borokat nem ittak az emberek. A nagy sémita nemzet zeneművészei köziM Dá vid király nagy hírrel birt. Hárfajátékával, nem egy csinos hölgynek hóditá meg szivét, bzegeny Dayid királynak csak egyszer volt • rtteA írfcZauközben -mellé pörgetett, ez ha lgatojat Sault, annyira kihozta flegmájából, hogy kardját rántotta , vlfe,FrtUSbk,ná!1 divatban' volt a fuvoféSn6 ha'nfszej\ük lévén, Cleopatra udvyarfan,eze/./avoás volt alkalmazva. E hangszerkezeiák utódaival a mai korban sűrűn lehet találkozni és szegény flótások neve alatt ismeretesek. A görögöknél kifejlett zeneélet volt. Minden törzs külön-külön hangnemmel rendelkezett s ebből nagy baj származott, összevesztek és hangnemek szerint döngették egymást. A Földközi-tenger partján lakó föníciaiak már húros hangszerekkel, a hegedűvel is foglalkoztak. Minden, zenéhez két kellék kívánatos: a hangszer és a hangjegy. A hangjegy-rendszert valami Arezzo Guidó barát reformálta, de meg is keserülték utódai. Leó pápának annyit muzsikáltak az utódai, hogy most ő reformálta a. barátokat. A legolcsóbb s a világon nagyon elterjedt zene: a fütyülés, pénzbe nem kerül. A magyar zene eredetéről 'már sokan óhajtottak irni. Gróf Zichy Jenő, a bátor kutató, 'keleti ékszpediciója alkalmával, a magyar faj rokonságát keresve, a magyar zene kutforrásait nem kutathatta, az ekszpediciciból zenészt kifelejtettek és Így homályban marad még egy ideig a magyar zenének ősi eredete. Azonban annyi bizonyos, hogy derék kurucaink szép nótákat énekel tek s a természet 'törvényei szerint ugy is kellett lennie, különben nem Írhatta volna •meg Kdldy Gyula a kurucnótákat. Egy Lehel nevü tiszteletre .méltó verséről is beszél a krónika, aki kürtös vált'. Kürtje jó helyen van letétbe helyezve, Jászberény ősvárosában. A kürtöt csak bizonyos nagy nemzeti ünnepélyek .alkalmával akarják és nem bírják megfújni, bizonyságul, hogy a zene tudománya visszafelé fejlődhetett . . . Az emberiség fejlődésével a zene rohamosan fejlődött, — iha eltekintünk a Lehelkürttől, amely elvégre megrepedt. Keletkeztek a zenei formák és műfajok. Egyik régi formája a dal, de különösen a népdal. A népdal ősidők óta ismeretes és két csoportra oszlik: éjfélelőtti és éjfélutánira, mely utóbbit azonban rendesen rendőri kísérettel szoktak befejezni. A .műformák hatalmas alapítója: Bach Sebestyén. Leginkább fugával foglalkozott. Mint a fuga hires kezelőjét a jó ég sok gyermekkel áldotta meg. Ma is sokan fugát komponálnak, az öreg Bach rovására. A jelen korban szokás, hogy az invenció nélküli muzsikusok fugákat irnak. A klasszikus zenét előszeretettel a dilettánsok müvelik. A klasszikus zenét, aki hosszú éveken át sikeresen műveli, legnagyobb elismerésül és kitüntetésül! az udvari zenész cimet nyeri. Parnasszusa a zenei műfajoknak a kamarazene, miután csak kamarában élvezhető, nem sok hallgatója, akad. Az operazenének egyik legelőkelőbb műfaja. Különösen sokba kerülnek a primadonnák, nemcsak az államnak és városoknak, de privát embereknek is, ha pénzük van. Operának különben azt nevezzük, melyben so'k muzsikus és énekes egy bizonytalan kezdettől egy még