Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-31 / 75. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 29. A német császár Bécsben. Irta: Tisza István. Felséges urunknak .hü szövetségese, a magyar nemzetnék régi igaz barátja, Vilmos német császár újból útiba ejtette Bécset. Látogatása ujabb bizonyítéka annak, hogy a két nagyhatalom között közel 40 esztendővel ezelőtt kötött szövetség ma is rendületlenül fennáll. Kapóra jött ez épen most, a midőn hol itt, hol ott mutatkoznak .nyugtalanító fellegek az európai láthatáron. Az elmúlt esztendő 'háborús eseményeinek nyoma ott él még a népek lelkében'. Sajognak az egymáson ütött sebek; ki-kitörnek az indulatok és szenvedélyek; egymást váltják fel a kisebb-nagyabb összeütközések és bonyodalmak, megannyi veszélyei gyanánt az európai békének, fia valaha, mostan, életkérdés tehát egész világrészünk nyugalmára és 'boldogulására nézve, Ihogy zavartalanul álljon fenn az a hármas-szövetség, amelyik Németország, Ausztria-Magyarország s Olaszország összes erejét: Európa közepén egy összefüggő területen lakó 150 millió ember egész súlyát egyesíti a béke szolgálatában. Nagy áldás volt ez a szövetség már megalakulásakor is. Nagyobb szükség van rá ima, mint 'bármikor azelőtt, mert hiszen az európai török birodalom leveretése után szaporodtak azok a tünetek és törekvések, amelyek igen könnyen lángba borítanák az egész világot, ha a hármas-szövetség reménytelenné nem tenne minden ilyen kísérletet. Németország népessége s ezzel kapcsolatban katonáinak száma évrőli-évre emelkedik, Franciaország lakossága ellenben 'körülbelül változatlanul marad. 1870-ben a bizonytalanabb végig három-négy órán keresztül kínozzák a hallgató közönséget. Apitz irta az első operát, azóta sokan, de sokan írtak operát és még mennyien fognak irni. Az operának vannak válfajai, ugymind: nagy, kicsi, rossz, megbukott és elő nem adható operák. Egy nagy zeneiró azt mondta: Minden jóravaló komponistának az asztal, fiókjába rejtve operát keM tartani. Sokan ugy vélekednek, inkább az asztalfiókban maradjanak ezen remekművek, mint a közönség színe élé kerüljenek. Az operette könnyebb műfaj, mellyel különösen a vidéki színházak énekesei vannak hadilábon. A színigazgatók szeretettel ápolják. Az operette írók a legjobb emberek a világon, közös dallamaik által rokonságban vannak s nem haragszanak egymásra. A modern mesterek a program zenének hódolnak. A program zene: — zenei cim, szin és rangfestés. Debussy, Strauss, Bartók, Reger és Goldschmidt a programokról is híresek. E zene alatt különben a hallgató közönség az irott sorokból olvassa, hogy voltaképen a zenének a szöveghez semmi köze. A muzsikusok a föld lakói között kiváltságos szerepet játszanak. Egymás között nyakra-főre dicsérik egymást. Legjobban .mégis azokat szeretik, akilk a zenéhez nem értenek. i nagy német-francia háború idejében alig volt Németországnak nagyobb népessége, mint Franiaországnak s e háborúit követő első időkben Németországnak jóformán egész katonai erejére szüksége lett volna, hogy egy francia boszu-hadjáratnak sikerrel ellenállhasson. Azóta a helyzet évtizedről-évtizedre javul Németországra nézve. Ma mintegy 65 millió német áll 38 millió franciával szemben s emberi számítás szerint hovatovább mindjobban tul fogja Németország régi ellenfelét népességben és katonai erőben szárnyalni. Mi következik ebből? Ma már Németország lakosságának, teihát katonaságának mintegy háromötödrésze elég arra, hogy a francia haderőt ellensúlyozza. A német hadsereg /minltegy .kétötödrésze rendelkezésre áll arra a célra, hogy egy nagy világháború esetében Európa keleti -részén léphessen sorompóba. Bizonyára felesleges munkát végeznénk, ha bizonyítgatni akarnánk, milyen, fontos ez a mi érdekeinkre nézve. Németország éppen olyan kevéssé akar terjeszkedni, .mint az osztrák-magyar monarchia; szándékai éppen olyan, békések, mint a mieink; hatalmának gyarapítása senkit nem fenyeget', mert csak a béke ügyét szolgálja. A békét .biztosítjuk tehát, Iha Németországéval egyesitjük a magunk erejét. A mi szövetségünk biztosiltja Németországot a francia és orosz birodalom kettős támadása ellen, viszont bennünket is biztosit afelől, hogy ha netalán egyszer az orosz birodalom nagyravágyása fenyegetne bennünket, ebben a harcban a német hadsereg majdnem telének segítségére számíthatunk. Egyaránt érdekünkben ál!l te'hát ez :a szövetség mindkettőnknek és valóban érthetetlen, hogy akadnak magyar embereik, akik épen most ócsárolják azt, amikor az európai .békének s a magyar nemzetnek nagyobb szolgálatot fesz, mint valaha. Igaz, az ellenzék komolyabb, képzetteb vezérei: Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf a hármasszövetség barátainak mutatkoznak ma is. Az ő beszédeik ékesen szóló védelmét adják ennek ,a politikának. Annál különösebb, ihogy akadnak az ellenzék sorában olyanok, akik ennek homlokegyenest az ellenkezőjét hirdetik. Bizony-bizony nagyon furcsa következtetésre jut az ember, ha fontolóra veszi ezeket a jelenségeket. JHogy lehet az, hogy minden lépten-nyomon — hol a külügyi, hol a nemzetiségi kérdésben — azt a visszásságot látjuk, hogy helyes, okos, mérsékelt, a kormányéhoz nagyon közel á'lló fanokat' hirdetnek az ellenzék vezérei, de szabad pórázra bocsátják pártjuknak egyes tagjait, hogy a meghasonlás konkolyát és a .gyűlölködés üszkét vessék a nemzet közéletébe? Érthetetlen volna .ez bizonyára, ha egy őrizetlen pillanatban, be nem vallották volna, hogy az ő céljuk kárt és alkalmatlanságot okozni a kormánynak. .Ezt a munkát kell az ellenzék kisebbrendü tagjainak elvégezni; maguk a vezérek megmaradnak a bölcs mérsékelt államférfiúi magaslatán. Ne csodálkozzanak, ha az ilyen kétkulacsosság végre felnyitja a nemzet szemét, ha ilyen kétféle elveket1 hirdető párt iránt elveszti 'bizalmát s vele azokat ajándékozza meg, akik — ha kéli — a keserű orvosságot is beadják a betegnek, de mindig tiszta bort öntenek a pohárba. '••^•••••••••••••••••••••••^••^••••••••••••••ésa* Egyesülés a szegedi ipar védelmére. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt a szegedi törvényhatósági bizottság iparos és gyáros tagjai alakuló gyűlést tartottak a kereskedelmi és iparkamarában. Az alakulás célja az, hogy amikor ia váras parlamentjében ipari kérdésekről van szó, a szegedi ipar érdekeit megvédjék. A szegedi iparosságot erre az alakulásra egy a legutóbb tartott közgyűlésen hozott, határozat késztette, amely több szegedi nagyiparos érdekeit sértette meg s éppen az ellenkezője annak, amit iparpártolásnak nevezünk. iA város ugyanis a feltöltendő Buvár-tó területén több szegedi iparosnak olcsón1 különböző nagyságú telket engedett át gyáralapitás céljaira. Ez két év előtt történt s .most, hogy a tanács nem tud pénzt teremteni a Buvártó feltöltésére, azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az előbbi határozatát helyezze hatályon kivül és ismét' biztosítsa magának a Buvártó fölött való tulajdonjogát. A tanács javaslatát — kevés többséggel ugyan — elfogadták s ez adott impulzus; arra, hogy a szegedi iparosok az eféle tanácsi javaslatok ellen a tömörülésben keressenek védőimet. Az alakuló gyűlésre Bózsó János ipartestületi titkár, Kecskeméli Antal. Knrmendv Mátyás, Pálfy Dániél, Szakáll József és Wimmer Fülöp Ihivták össze a törvényhatósági bizottságnak azokat a tagjait, akik iparosok és gyárosok, vagy általában, a szegedi ipar érdekeltségéhez tartoznak. Mintegy ötven városatya jelent meg az alakuló gyűlésen, amelyen Wimmer Fülöp üdvözölte a .megjelenteket, azután a gyűlést megnyitotta és fölkérte Szakáll József előadót az alakulás céljának rövid .ismertetésére. Szakáll József elmondta, hogy a törvényhatósági bizottságban az eddiginél hathatósa,bban ikell biztosítani a szegedi iparosság érdekeinek a védelmét s az alakulással azt akarják elérni, hogy a szegedi .ipar ne legyen mostoha gyermeke a városnak a törvényhatósági bizottságban sem. Ezután a tisztikar ímegalakitását proponálta az előadó. A gyűlés elnökké egyhangúlag Wimmer Fülöpöt választotta meg, társelnökökké Kecskeméti Antalt, Körmendy Mátyást és Pálfy Dánielt, titkárokká pedig Bózsó Jánost, Szabó Gyulát és Tonelli Sándort, aki ugyan — mint az előadó megjegyezte — még nem tagja a törvényhatósági bizottságnak, de abban a reményben vonták bele az egyesülésbe, hogy hamarosan ő is tagja lesz. Ezután Wimmer Fülöp köszönetet mondott a bizalomért, amellyel kitüntették és kijelentette, hogy a maga részéről mindent el fog követni a törvényhatósági bizottságban is az iparosok jogos érdekeinek a megvédésére és ugyanerre kérte az egyesülés többi tagjait is. Hangsúlyozta, hogy nem pártalaikitásról van, azért Ikerülték az alakulás pártelnevezését is. fontos csupán az. hogy az első kézből, nagy választékban csakis az fláltálian (tonnnflnn Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre i*