Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-31 / 75. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1914. március 29. A német császár Bécsben. Irta: Tisza István. Felséges urunknak .hü szövetségese, a magyar nemzetnék régi igaz barátja, Vil­mos német császár újból útiba ejtette Bécset. Látogatása ujabb bizonyítéka annak, hogy a két nagyhatalom között közel 40 esztendő­vel ezelőtt kötött szövetség ma is rendület­lenül fennáll. Kapóra jött ez épen most, a midőn hol itt, hol ott mutatkoznak .nyugta­lanító fellegek az európai láthatáron. Az elmúlt esztendő 'háborús eseményei­nek nyoma ott él még a népek lelkében'. Sa­jognak az egymáson ütött sebek; ki-kitörnek az indulatok és szenvedélyek; egymást vált­ják fel a kisebb-nagyabb összeütközések és bonyodalmak, megannyi veszélyei gyanánt az európai békének, fia valaha, mostan, élet­kérdés tehát egész világrészünk nyugalmá­ra és 'boldogulására nézve, Ihogy zavartala­nul álljon fenn az a hármas-szövetség, ame­lyik Németország, Ausztria-Magyarország s Olaszország összes erejét: Európa közepén egy összefüggő területen lakó 150 millió em­ber egész súlyát egyesíti a béke szolgálatá­ban. Nagy áldás volt ez a szövetség már meg­alakulásakor is. Nagyobb szükség van rá ima, mint 'bármikor azelőtt, mert hiszen az európai török birodalom leveretése után sza­porodtak azok a tünetek és törekvések, ame­lyek igen könnyen lángba borítanák az egész világot, ha a hármas-szövetség reménytelen­né nem tenne minden ilyen kísérletet. Németország népessége s ezzel kapcso­latban katonáinak száma évrőli-évre emel­kedik, Franciaország lakossága ellenben 'kö­rülbelül változatlanul marad. 1870-ben a bizonytalanabb végig három-négy órán ke­resztül kínozzák a hallgató közönséget. Apitz irta az első operát, azóta sokan, de sokan írtak operát és még mennyien fognak irni. Az operának vannak válfajai, ugymind: nagy, kicsi, rossz, megbukott és elő nem adható operák. Egy nagy zeneiró azt mondta: Min­den jóravaló komponistának az asztal, fiók­jába rejtve operát keM tartani. Sokan ugy vélekednek, inkább az asztalfiókban marad­janak ezen remekművek, mint a közönség színe élé kerüljenek. Az operette könnyebb műfaj, mellyel különösen a vidéki színházak énekesei vannak hadilábon. A színigazgatók szeretettel ápolják. Az operette írók a leg­jobb emberek a világon, közös dallamaik ál­tal rokonságban vannak s nem haragsza­nak egymásra. A modern mesterek a program zené­nek hódolnak. A program zene: — zenei cim, szin és rangfestés. Debussy, Strauss, Bar­tók, Reger és Goldschmidt a programokról is híresek. E zene alatt különben a hallgató közönség az irott sorokból olvassa, hogy voltaképen a zenének a szöveghez semmi köze. A muzsikusok a föld lakói között kivált­ságos szerepet játszanak. Egymás között nyakra-főre dicsérik egymást. Legjobban .mégis azokat szeretik, akilk a zenéhez nem értenek. i nagy német-francia háború idejében alig volt Németországnak nagyobb népessége, mint Franiaországnak s e háborúit követő el­ső időkben Németországnak jóformán egész katonai erejére szüksége lett volna, hogy egy francia boszu-hadjáratnak sikerrel ellenáll­hasson. Azóta a helyzet évtizedről-évtized­re javul Németországra nézve. Ma mintegy 65 millió német áll 38 millió franciával szem­ben s emberi számítás szerint hovatovább mindjobban tul fogja Németország régi el­lenfelét népességben és katonai erőben szár­nyalni. Mi következik ebből? Ma már Német­ország lakosságának, teihát katonaságának mintegy háromötödrésze elég arra, hogy a francia haderőt ellensúlyozza. A német had­sereg /minltegy .kétötödrésze rendelkezésre áll arra a célra, hogy egy nagy világháború esetében Európa keleti -részén léphessen so­rompóba. Bizonyára felesleges munkát végez­nénk, ha bizonyítgatni akarnánk, milyen, fon­tos ez a mi érdekeinkre nézve. Németország éppen olyan kevéssé akar terjeszkedni, .mint az osztrák-magyar monarchia; szándékai éppen olyan, békések, mint a mieink; hatal­mának gyarapítása senkit nem fenyeget', mert csak a béke ügyét szolgálja. A békét .biztosítjuk tehát, Iha Németországéval egye­sitjük a magunk erejét. A mi szövetségünk biztosiltja Németor­szágot a francia és orosz birodalom kettős támadása ellen, viszont bennünket is bizto­sit afelől, hogy ha netalán egyszer az orosz birodalom nagyravágyása fenyegetne ben­nünket, ebben a harcban a német hadsereg majdnem telének segítségére számíthatunk. Egyaránt érdekünkben ál!l te'hát ez :a szövetség mindkettőnknek és valóban érthe­tetlen, hogy akadnak magyar embereik, akik épen most ócsárolják azt, amikor az európai .békének s a magyar nemzetnek nagyobb szolgálatot fesz, mint valaha. Igaz, az ellen­zék komolyabb, képzetteb vezérei: Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf a hármas­szövetség barátainak mutatkoznak ma is. Az ő beszédeik ékesen szóló védelmét adják en­nek ,a politikának. Annál különösebb, ihogy akadnak az ellenzék sorában olyanok, akik ennek homlokegyenest az ellenkezőjét hirde­tik. Bizony-bizony nagyon furcsa következ­tetésre jut az ember, ha fontolóra veszi eze­ket a jelenségeket. JHogy lehet az, hogy min­den lépten-nyomon — hol a külügyi, hol a nemzetiségi kérdésben — azt a visszásságot látjuk, hogy helyes, okos, mérsékelt, a kor­mányéhoz nagyon közel á'lló fanokat' hirdet­nek az ellenzék vezérei, de szabad pórázra bocsátják pártjuknak egyes tagjait, hogy a meghasonlás konkolyát és a .gyűlölködés üszkét vessék a nemzet közéletébe? Érthe­tetlen volna .ez bizonyára, ha egy őrizetlen pillanatban, be nem vallották volna, hogy az ő céljuk kárt és alkalmatlanságot okozni a kormánynak. .Ezt a munkát kell az ellenzék kisebbrendü tagjainak elvégezni; maguk a vezérek megmaradnak a bölcs mérsékelt ál­lamférfiúi magaslatán. Ne csodálkozzanak, ha az ilyen kétku­lacsosság végre felnyitja a nemzet szemét, ha ilyen kétféle elveket1 hirdető párt iránt elveszti 'bizalmát s vele azokat ajándékozza meg, akik — ha kéli — a keserű orvosságot is beadják a betegnek, de mindig tiszta bort öntenek a pohárba. '••^•••••••••••••••••••••••^••^••••••••••••••ésa* Egyesülés a szegedi ipar védelmére. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt a szegedi törvényhatósági bizottság iparos és gyáros tagjai alakuló gyűlést tartottak a kereskedelmi és iparkamarában. Az alaku­lás célja az, hogy amikor ia váras parla­mentjében ipari kérdésekről van szó, a sze­gedi ipar érdekeit megvédjék. A szegedi ipa­rosságot erre az alakulásra egy a legutóbb tartott közgyűlésen hozott, határozat kész­tette, amely több szegedi nagyiparos érdekeit sértette meg s éppen az ellenkezője annak, amit iparpártolásnak nevezünk. iA város ugyanis a feltöltendő Buvár-tó területén több szegedi iparosnak olcsón1 különböző nagyságú telket engedett át gyáralapitás céljaira. Ez két év előtt történt s .most, hogy a tanács nem tud pénzt teremteni a Buvár­tó feltöltésére, azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az előbbi határozatát helyezze hatályon kivül és ismét' biztosítsa magának a Buvár­tó fölött való tulajdonjogát. A tanács javas­latát — kevés többséggel ugyan — elfogad­ták s ez adott impulzus; arra, hogy a sze­gedi iparosok az eféle tanácsi javaslatok el­len a tömörülésben keressenek védőimet. Az alakuló gyűlésre Bózsó János ipar­testületi titkár, Kecskeméli Antal. Knrmendv Mátyás, Pálfy Dániél, Szakáll József és Wimmer Fülöp Ihivták össze a törvényható­sági bizottságnak azokat a tagjait, akik ipa­rosok és gyárosok, vagy általában, a szegedi ipar érdekeltségéhez tartoznak. Mintegy öt­ven városatya jelent meg az alakuló gyűlé­sen, amelyen Wimmer Fülöp üdvözölte a .megjelenteket, azután a gyűlést megnyitot­ta és fölkérte Szakáll József előadót az ala­kulás céljának rövid .ismertetésére. Szakáll József elmondta, hogy a tör­vényhatósági bizottságban az eddiginél hat­hatósa,bban ikell biztosítani a szegedi iparos­ság érdekeinek a védelmét s az alakulással azt akarják elérni, hogy a szegedi .ipar ne legyen mostoha gyermeke a városnak a tör­vényhatósági bizottságban sem. Ezután a tisztikar ímegalakitását proponálta az előadó. A gyűlés elnökké egyhangúlag Wimmer Fü­löpöt választotta meg, társelnökökké Kecs­keméti Antalt, Körmendy Mátyást és Pálfy Dánielt, titkárokká pedig Bózsó Jánost, Sza­bó Gyulát és Tonelli Sándort, aki ugyan — mint az előadó megjegyezte — még nem tagja a törvényhatósági bizottságnak, de ab­ban a reményben vonták bele az egyesülés­be, hogy hamarosan ő is tagja lesz. Ezután Wimmer Fülöp köszönetet mon­dott a bizalomért, amellyel kitüntették és ki­jelentette, hogy a maga részéről mindent el fog követni a törvényhatósági bizottságban is az iparosok jogos érdekeinek a megvédé­sére és ugyanerre kérte az egyesülés többi tagjait is. Hangsúlyozta, hogy nem pártala­ikitásról van, azért Ikerülték az alakulás párt­elnevezését is. fontos csupán az. hogy az első kézből, nagy választékban csakis az fláltálian (tonnnflnn Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre i*

Next

/
Oldalképek
Tartalom