Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-28 / 73. szám

1914. március '25. DÉLMAGYARORSZÁG f. merné, ihogy Szegednek az uj kórházra haladéktalanul szüksége van! (Ugy vau-!) Indítványozza, mondja ki (a közgyűlés, hogy fölír a miniszterhez, akitől1 fix másfél millió korona államsegélyt kér, amit azzal indokolna meg, hogy két és fél millió korona már rendelkezésére áll, de, hogy a kórházat fölépíthesse a város, még másfélmillióra van szüksége. Ez konkrét kérés és majdnem bizonyos, hogy a miniszter teljesíteni is fogja a kérést. Ajánlja indítványa elfogadását. (Éljenzés és taps.) Magyar József azt mondja, tekintettel kell lenni a város egyéb szükségleteire is, ö tehát Becsey indítványát fogadja el. Elnök ezután a vitát berekeszti. Gaál Endre dr. előadó reflektált -most az elhangzott észrevételekre. Kijelenti, hogy hozzájárul Boross József dr. inditványának ahoz a részéhez, amely két millió államsegély iránt fölirat menesztését javasolja. Rá akar térni ezután bizonyos vádakra. Fölkiáltások: Elég már! Ne beszéljen! Hagyjuk a vádakat ! Gaál Endre dr.: Rövid leszek kérem. Kormányos Benő dr.: Látszik! Gaál 'Endre dr. visszautasítja azt a vádat, mintha a tanács a kórház ügyét el akarná sibolni. Legutóbb azért került le a kórház ügye a napirendről, mert fölterjesztést intézett a város állami kórház létesítése iránt. Erre várták a választ1. Boross dr. inditványával foglalkozik ezután s azt mondja, hogy közte és a tanács javaslata között lényeges eltérés nincs. i Fölkiáltások: Dehogy nincs! Solk ,is! Gaál Endre a tanács javaslatát -ajánlja elfogadásra. Boross József dr. élt végül a zárszó jogával. Kijelenti Balassa megjegyzésére, hogy a kétmilliós kórház tervét -nem Korb Flóris nyújtotta be. Ezek a tervek teljesen, elavultak és a középkorba v-alók. A közgyűlés jóvá hagyott tervekkel áll szemben, itt tehát viszszafelé -haladni nem lehet. Kéri a közgyűlést, hogy fogadja el 'indítványát. Fölkiáltások: Szavazzunk! -Halljuk az elnököt. (A határozat.) Elnök: A (kérdést imost (már szavazás utján döntjük el. A tanács és- Boross bizottsági tag ur javaslata között csak egy ütköző pont van, még pedig, hogy Boross dr. ur ugy fogadja el! a Korb Flóris terveit, amint1 a miniszter kívánta. Ezzel szemben a tanács javaslata az . . . (Halljuk! Nagy zaj.), hogy a Korb Plóris-féle tervek a miniszter észrevételeinak és egyéb szükséges körülményeknek a figyelembe vételével alakittassanak á-t és az igy módosított tervek a fedezet kérdésére v-onafkozó -tanácsi javaslattal, a juin-iusi közgyűlés -elé terjesztessenek. \{ tehát méltóztatnak látni, elvi eltérés nács és Boross dr. bizottsági tag ur javr között nincs. Boross József dr. kijelenti, .hogy a szavazást' lénycgt-elem dolgok mii alt komplikálja, indítványát visszavonja, miután lényegileg összeegyeztette az előadó a tanácsi javaslattal. A közgyűlés tehát egyhangú határozatot hozott a kórház-kérdésben és pedig kimondta azt, hogy a terveket a szükséghez képest és a miniséter kívánságai szerint módosítani kell, -a pénzügyi részét -illetőleg pedig elhatározta, hogy B-oross dr. indítványa értelmében fölirat utján két millió korona államsegélyt fog kérni a kormánytól. Ezzel az elnök a közgyűlést berekesztette és a folytatását' szombat délután négy órára halasztotta. Készült-e Caillauxné a gyilkosságra? — Izgalmas részletek. — (Saját tudósitónktól.) Tegnap isimét megjelent Madame Caillaux Boucard vizsgálóbiró szobájában-. Vele volt védője, Labori két titkárjával. Ez vo-fti Caillauxnénak -legizgalmasabb délutánja az igazságügyi palotában-. Még csak félkettő v-olt, amikor három detektív kíséretében a palotába érkezett és hát óra volt, amikor visszatért a börtönbe. Csaknem hat órán keresztül vallatta a vizsgálóbíró, -aki arról igyekezett meggyőződni, készült-e Caillauxné a merényletre, vagy pedig hirtelen szánta el magát, ami az i télét nézőpontjából bűnének mérlegelésekor igen jelentősen esik latba. Órákon keresztül faggatta a vizsgálóbiró Caillauxnét ar-ra nézve, 'hogy mit ''cisinált azon. a hétfői napon, amikor Calmette Gasztont megölte? Erről a napról már részletes tudósítást közöltünk mi iis, Caiillauxné vallomása -azonban néhány -oly fontos és érdekes ujabb adatot tartalmaz, amely nélkül lehetetlen ímegérten-i a tragédiát. Elmondotta Caillauxné az emlékezetes hétifői nap délelőttiének a történetét, amelynek legkiemelkedőbb epizódja Monier törvényszéki elnöknek a látogatása volt. Erről a látogatásról -azt mondotta Caillauxné, hogy öt végképen elkeserítette, mert a törvényszéki eln-ök szavainak az volt az értelme, hogy bir ói uton hasztalanul keresne igazságot, sőt ezen az uton ujabb veszedelemnek és szégyennek tenné ki magát és a férjét. Ekkor -azonban- még nem érlelődött meg benne az a szándék, hogy fölkeresi a Figaro szerkesztőjét. Előbb még férjéhez sietett a sz-enátusba, ahonnan együtt tértek vissza palotájukba. Útközben elmesélte férjének Monier elnök látogatását és az abból fakadt tanulságot. Caillaux ékkor igen fölháborodott és dühösen mondotta: — Ha tehát nem lehét bir ói uton eljárni ellene, akkor szétzúzom annak az embernek a fejéi. Ezt a kijelentést Caillauxné igen komolymák vette, mert ismerte férjét, aki u-em szokott ilyen hangon beszélni. Félt, hogy a két férfi között ő miatta tettleges összetűzés támad is ezt mindenáron meg akarta gátolni. De még ekkor s-em támadt az a gondolata, hogy rálő Calmett-are. Az -automobil palotájukba vitte őket, ahol ebédhez ültek. Mind a ketten igen rosszkedvűek voltak. Az asszony egy falatot s-em evett, Caillaux pedig evett ugyan, de nagyon rossznak találta az ebédet, amelynek a vége az lett, hogy a szakácsnőt rögtön elbocsátották. Ezért történt, hogy Caillauxné mielőtt a Figaro házába ment volna, előbb helyszerzöhöz sietett, akinél uj szakácsnőt keresett. Nem völt eddig ismeretes -az a. részlet sem, hogy Caillauxné ugyanezen a napon Gaillard nevü fogorvosánál Is járt! -akinek megígérte, hogy másnap i-s fölkeresi. Mindennek végeztév-el -ment a fegyverkereskedésbe, -ahol a gyilkos Browningot megvásárolta. Érdekes részlet, hogy Caillauxné a fegyvert mindjáét a kereskedésben ki is próbá.ta. Hat golyót lőtt ki a pisztolyból egy célpontra s csak -amikor meggyőződött róla, hogy a fegyver jól működik, vásárolta -meg. A kereskedő, miután Caillauxné mind a hat töltést kilőtte, ismét megtöltötte -a pisztolyt. Erre 'vonatkozóan Caiillauxné ezt a .kijelentést tette: — Láttam, hogy a -kereskedő hat töltést akar beletenni a Browningba. Arra a célra, amire nekem Ik-ellett a fegyver, elég lett volna egy vagy két töltés is. De nem -mertem ,-megzavarni, mert attól féltem, hovv kérdést intéz hozzám és hogy ettől zavarba jövök. Ugyanis előzőeni azzal okoltam meg a revolvervásárlást, hogy -a közeledő képviselőválasztás alkalmával nagy utakat akarok tenni egyedül, automobilon. Valamennyi újság megírta annak idején, hogy Caillauxné rendkivül elegánsan, szinte parádésan öltözötten ment gyilkolni. Ennek is magyarázatát adta Caillauxné. Aznap hivatalos volt egy délutáni1 teára, azonban, idegessége miatt, épp ugy, mint az olasz nagyköveti ebédjéről, -erről -a teáról is le akart mo-ndan-i. Később erőt 'vett magán és elhatározta, hogy mégis -csak elmegy abba az előkelő szállóba, -ahol teára várta rendes társasága. Ezért öltözött föl, öly elegánsan, Boucard vizsgálóbiró véghetetlen alapossággal hallgatta ki Caillauxnét, aki azokban minden kérdésre kielégítő magyarázatot adott. Nemcsak Caillauxnét illetően., de egyébként is -kezd izgalmassá válni Calmette meggyilkolásának az ügye. Minden jel arra mutat, hogy a dologból országos zavar Támad, hasonló a Dreyfus-afférhoz. Caiillauxné teljes mértékben- érezheti cselekedetének a súlyát, amit bizonyít az, hogy álig tiz nap a-latt, mióta fogságban van, a szó teljes értelmében, megöregedett. Szép, kerek arca megsoványodott, vonásai kiélesedtek és nem-csak az arcán-, de jslz egész megjelenésén is nagy fáradtságnak, lelki kimerültségnek és rengeteg sirásnak a jelei mutatkoznak. Szécsi István dr. temetése. — Ehrlich professzor részvéte. — (Saját tudósitónktól.) -Ma délután félháromkor volt Szécsi István dr.-nak, a fiatalon elhunyt, híres, Szegedről elszármazott orvosnak a temetése. Szécsi István dr. a mult hét szombatján halt meg váratlanul San-iRemóban. A megrendítő hir vétele után szülei ravatalos ágyához utaztak, mert látni akarták mégegyszer fiukat, aki mint fiatalember vidáman és erősen hagyta el a szülői liázat, hogy magasba szökkenő karrierjének minden fényét, ki sugározza vissza és aki távol a hazájától, távol a hozzátartozók szeretetének a melegétől (elhunyt álmai megvalósulásának kezdetén. Szegény szülei, talán nem is akartak hinni a kegyetlen hirnek, talán kételkedtek a sors rettenetes csapásában és lelkük mélyén talán egy kis optimizmust vittek magukkal. De a hir való volt. A szülők tegnap tértek vissz-a, sirva kisérve szeretett gyermekük koporsóját. A koporsót kivitették az állomásról ,a zsidó temető cinntermében és onnan helyezték örök nyugovóra ma délután Szécsi Istvánt. A gyászszertartást Löwinger Adolf zsidó rabbi végezte. Nemes páthosszal elmondott megható gyászbeszéd keretében búcsúztatta el a halottat szüleitől, rokonaitól és barátaitól. Meleg szeretettel emlékezett meg Széesi István kiváló egyéniségéről, talentumáról és szorgalmáról, amely tula j donságok előbbutóbb céljainak elérésére vezettek volna és tudva ezt, a csapás, amit halála okozott, még súlyosabb. A -gyászbeszéd mély hatást tett a hallgatóságra. A szegedi orvosok nevében Berger -Mór dr. tartott búcsúztató beszédet. Szomorú meghatottsággal emlékezik meg a halottról, akinek korai elmúlása nemcsak szüleinek, hanem az orvos tudománynak is nagy vesztesége. Aki olyan ambícióval és annyi -önfeláldozással vetette oda magát annak a véget solva nem érő munkálkodásnak, amely az emberiség jólétét tűzte ki végcélul, annak halála, fiatalan való elmúlása a legtragikusabb sors-irónia. Aki másokat akar éltetni, aki küzd mások egészségért és nem törődik a saját halálos bajaival, az nemcsak tudós, nemcsak hős, hanem mártír is. A gyászszertartás elvégzése után az egybegyűlt, nagyszámú és előkelő résztvevő kő-