Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-28 / 73. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24*— félévre . . K 12-— negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-- félévre , . K 14.­negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Szerkesztőség Kárász-utca 9. Trtcfomzám: 305. Egyes sx&m ira 10 fillér. Szeged, 1914. Vilmos császár ésTisza István Vilmos német császár bécsi tartóz­kodása alkalmával külön: audiencián fo­gadta Tisza István gróf magyar minisz­terelnököt. Erről a tényről a magyar la­pok alig foglalkoztak. Éperi, hogy néhány sorban konstatálták, vagy egyik-másik el­lenzéki orgánum megjegyzéseket fűzött hozzá, természetesen e megjegyzések gú­nyosak akartak lenni. A magyar lapok helyett azonban a külföldi lapok -annál inkább észrevették a magyar miniszterelnök fogadását. Például Európa egyik legelső organuma, a Frank­furter Zeitung legutóbbi számú foglalko­zik Tisza István grófnak Vilmös császár­nál -tört-ént fogadásával és az audiencia le­ifolyására nézve kiadott hivatalos közle­ménnyel. Ez a közlemény a .német lap szerint nem cáfolta azt, hogy a beszélge­tés a román kérdést is érintette, [hanem vonatkozott a magyar lapok kombinációi­ra, amélyek szerint Vilmos császár a ma­gyar ellenzéki politikusok hármas-szövet­ségellenes nyilatkozatairól beszélt Tisza gróffal. Ez bizonyára inem igaz, mert Vil­mos császár nagyon jól van értesülve ar­ról, hogy a hármas-szövetség elleneseinek beszédei jelentéktelenek és csak arra va­lók, hogy a kormánynak kellemetlenked­jenek. Nériti érzékenységet is nyilváníta­nak it-erm-észetesen azért, hogy Tisza gróf egy idegen uralkodó előtt egyáltalán be­lli. évfolyam 73. szám. szélt a magyarországi románokkal való bánásmódról, tehát belpolitikai kérdésről és azt mondják, hogy amint Ferenc József nem beszélt volna a inémet kancellárral a poroszországi lengyelekkel való bánásmód­ról, mélyet Ausztria és Magyarországon néha szintén kellemofilenül érez,nek és a mely a nemzetközi politikára nézve szin­tén nem jelentéktelen, ép o-ly kevéssé kö­vetelhet Vilmos császár a magyarországi román kérdésiről felvilágosítást. Ezt a dol­got azonban már a két uralkodó különböző egyénisége miatt sem lehet egymássál -ösz­szehasonlitami. Mert ha Ferenc József po­litikai ügyről nyilatkozik, -akkor ez mindig állami aktus, ha Vilmos császár az ö sza­bad mozgékonyságában valamely ügyben információkat keres-, akkor -ez asztalközi társalgás (Din-ergespraech). De Tisza gróf lenne az utolsó is, aki idegen beavatkozást itürine belső ügyekbe. Nem is volt 'neki szüksége idegen behatásra, hogy a román kérdést azzal az egész komolysággal tár­gyalja, melyet megkövetel. Tisza határo­zottan megjavította a mérsékelt románok és a magyarok közt való viszonyt. A túl­zók követeléseit, kiket 'kívülről izgatnak azzal a határozott szándékkal, hogy Ro­mániát a hármas-szövetséggel ellenséges viszonyba hozzák, egyáltalán nem lehet teljesíteni mindaddig, arnig Magyarország egységes állam akar maradni. Ezt nagyon jól tudják Berliniben -és a német birodalom doplimáciai képviseletében is. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 flllér. Szombat, március 28. A Leipziger Neueste Nachrichten Budapestről arról értesül, hogy -ott Tisza audienciáját Vilmos császárfal politikai meglepetésnek tartogatták és csak kerülő uton tudták meg, hogy Vilmos császár külön kihallgatáson fogadta Tiszát. Poli­tikai körökben tudni akarják, hogy a né­met császár már korábban kifejezte azt a kívánságát, hogy Tisza grófot személye­sen meg akarja ismerni. Tudni vélik azt is, hogy az audiencián szóba került számos belső politikai természetű kérdés is, mely azonban bizonyos összefüggésben van: a 'külső politikával. A Neue Preussische (Kreuz-) Zeitung a hét külpolitikai eseményeiről szóló re­ferádájában ir a német császár bécsi és a román trónörökösi berlini látogatásáról. Ezzel összefüggésben regisztrálja (a ma­gyar miniszterelnök egy programszerű nyilatkozatát, aki megállapította, hogy a magyarországi ellenzék is pártkülönbség nélkül hive a hármas-szövetségnek é& aki emellett Romániának a hármas-szövetség­hez való csatlakozásának szükségességé­ről beszélt. Ez a nyilatkozat a lap szerint annál figyelemreméltóbb, minthogy sür­gősen szükséges előfeltétele, hogy a ma­gyar-román viszony Magyarországon be­lül az eddiginél kedvezőbb alakot öltsön. Tiszában meg van a jóakarat, hogy ezt előidézze és mi üdvözöljük, úgymond, hogy alkal-m-at vett a hármas-szövetség­ről szóló ilyen nyilatkozatra, a balkáni Páris utcáin. Irta: Mme de Crétet. Páris, március 23. (Saját levelezőnktől.) Az elmúlt hét a szenzációk h-e t-e volt. Alig mult' óra, 'hogy ujabb esemény ne feledtette volna el az előb­bit. Caillauxné merénylete, elfogatása; Cail­laux és Manis lemondása, Fabre vallomása, Calmette temetése és az utána való zavar­gások, Gaiillaiuxné a fogházban; aztán a Bou­levard des Italiens nagy építkezési szeren­csétlensége sóik sebesüléssel, a Reine des Rei­nes megválasztása, megtiszteltetése, a Mi Caréme .nyomon követték egymást, ugy, hogy a figyelmes újságolvasó Parist mintegy a szenzációk kohójának nézte, melyben foly­ton forr és izzik minden. Valójában pedig & vérbéli párisit a nagy események csak futó­lag érdeklik, a Mi Caréme pezsgő élete őt jobban vonzza, annak előre örül és maga Pá­ris mindennapi életében sokkal érdekesebb s tanulságosabb, mint nagy szenzációk lezaj­lásakor. A Mi Caréme, Parisnak ezen legsajáto­sabb ünnepélye, mely a demokrácia legna­gyobb megtiszteltetése, egyben fényében fe­lülmúlhatatlan, olyan sokszor lett nálunk ké­pekben bemutatva és leírva, hogy azt' eléggé ismerni- véljük, de ami előttünk teljesen is­meretleni, az, milyen1 örömünnep a Mi Ca­réme Parisban, milyen' örömmámort vált ki mindenkiben. A meseszép felvonulásiban résztvesz egész Páris közönsége tout Páris, az elnöktől a szénihordó munkásig. Az idei •felvonulás fényéből az egész napon át szaka­dó zápor sokat levont, de nem vonhatott le semmit az előttünk uj és bámulatos ötletes­ségből és 'kedélyből, mellyel ezen utcai mu­latság -rendeződik, a rendezés nyoma nél­kül és a kicsapongó, Maradó kedvből, mely­nél csak bámulatosabb az a fegyelmezett­ség, mellyel a közönség vis-elikedik. Itt a rendőri teendő csupán látszólagos, inkább a disz kedvéért van. és nem egyszer a rend őre -kedélyes konfetti dobá-lásban részesült, amely-et aztán egész eréllyel viszonzott, kü­lönösen, ha valami szép leány részéről jött a támadás. Eredeti szindus és groteszk .maskarák raja v-onul végig -déltől majd egész éjjel a bou l-e var dokon- és a Gra-nde -Opera előtt, a mely tündéri világításban várja a Bal Mas­qué (Janne et R-ouge) sárga és piros domi­nót. Kedves látvány a változatos kosztümök­ben felöltöztetett gyerekek sokasága, kik a nagyokkal, dacára a szakadó esőnek, késő estig kitartanak. A -ba-rok, kávéházak, haver­nek, imák .lépten-nyomon kínálkoznak, zsúfo­lásig telve, mindenütt zene, vig 'társaság; nyüzsög, zson-g, zpg az embertömeg, a- szi­porkázó élcektől, a nevetéstől hangos az ut­ca, van, aki egy óriási baltával (papirmasé­-ból) sujt feléd s .mjko-r ijedten megfordulsz, konfetti özön- 'pépül' rád, amelyet egy másik papirseprővel akar lesöpörni, szádba, nya­kadba nyúlva vele. -Ha csinos nő jön, körbe fogják, "táncolnak körülötte, nem- engedik to­vább. -Minden elképzelhető hangszeren .sí­polnak, -fújnak, dúdolnak, énekéinek, egy hangkaoszba vegyülünk, orkánnak vagy csa­takiáltásnák véljük. S valóságos konfetti­csatát vívnak a járókelők, a sokszínű löve­gekben térdig gázolunk, még napok multán se szabandulnak a konfetti maradványoktól ruhadarabjaink. Egy helyen egy előkélő ház elsőemeleti balkonjáról konfetti özön- ömlik a kávéházi terrasz vendégei nyakába, mig a níemezis a másodikemeleti lakók képében ugyanazt az özönt zuditja a balkon lakói­ra, mindaddig, míg visszavonulásra készteti őket. Mindenki nevet, zajong és senki se haragszik meg! ! És a csók! Soha Ámor ilyen dus ara­tást nem' látott! Szüntelen csattan a csók, lévén „szabad a csók", a legteljesebb, de a legveszedelmesebb liberté! Észre se vesszük, honnan jön a csók, lévén ekkor „szabad a csók", 'belekapaszkodnak karunkba, min­denki bizalmas, szabad. És e sok csók közt mennyi szeretem szövődik, mennyinek az édessége száll a sziv-be, azt Ámor és Hy-men tudná megmondani csak. akinek ott bizo­nyára a jövő M.i Ca-rémig akad1 dolga él-ég. Mind-amel-lett az óriási tolongásban sehol rendbontás, sehol zavar, sernnti ünnepron­tás, vagy ami diszharmónia volna! Amely •nép igy tud örülni és örömében is magát és

Next

/
Oldalképek
Tartalom