Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-14 / 61. szám

13. 1&14. március 13. DíÉLMA GY ARORSZÁG Az őszinteség egyetlenegy diplomáciának sem az erénye, mert a diplomácia lényege kizárja az őszinteséget. Az őszinteség teljes hiányával pedig mindenek fölött az orosz diplomácia exce'llált ugy a távolabbi, mint a közelebbi múltban. Csak természetes, hogy nem tagadja meg magát a jelenben sem. Az az interjú, melyet Szasszonov az egyik fővárosi estilapnak leadott, semmiféle komolyságra nem tarthat igényt, a mint az ilyen külügyminiszteri interjúknak egyáltalán nincs is semmi értelmük vagy értékük. Csak nem képzeli el senki sem annak a lehetőségét, hogy Szasszonov, az orosz külügyminiszter odaáll és igy szó! az őt interjuholó magyar újságíróhoz: — Igenis, kedves fiatal barátom, mi azért emeljük hadseregünk békelétszámát, hogy magukat Németországostul megtanítsuk keztyübe dudálni. Ezt a fényűzést igazán nem engedheti meg magának még a hatalmas Oroszország külügyminisztere sem. Az osztrák obstrukció. Bécsből jelentik: A képviselőház ma délelőtt tizenegy órakor ugyanugy ült össze, ahogy (tegnap délután szétoszlott. A cseh agráriusok elhatározták, hogy ma is megakadályozzák a napirend első pontját, vawis a véderőjavaslatnak első olvasását. Pár perccel tizenegy óra előtt csak néhány képviselő volt még az ülésteremben. A parlament képe olyan, mintha nem is volna ülés. Tizenegy órakor kezdődött meg az ülés, A cseh radikálisok és a cseh agráriusok rögtön az ülés elején föliratkoztak szólásra és a jegyzőkönyv ténybeli helyreigazítása címén beszéltek. Az elnök mindegyiket szólni engedte, de időről-időre félbeszakította őket és általában nagyon szigorúan kezelte az ügyrendet. Annyi szónok volt föliratkozva, hogy délután három óráig 'kihúzhatták volna az ülést. Közben azonban több cseh radikális képviselő töröltette nevét a szólásra jelentkezettek közül, ugv, hogy az elnök tizenkét órakor félbeszakította az ülést, hogy a szónokok föliratkozhassanak a következő tárgyhoz, a. védőerő törvényjavaslathoz. Most még nem lehet tudni, hogy mit jelent ez a fordulat. Megszüntették-e a csehek az ob~ strukciót, vagy pedig az elnök csak kísérletet akar tenni, Ihogy parlamentáris utón tárgyalják le a véderőtörvényt. Minden attól függ, ihogy a cseh radikálisak és a cseh agráriusok megobstruálják-e a védőerő törvényt is. Ha igen, akkor az elnök azonnal be fogja rekeszteni az ülést. A Ház elnapolását azonbam egyelőre nem mondják ki. ha az urakháza előbb elintézne néhány törvényt, elsősorban a tanítók szolgálati pragmatikájáról szóló törvényt. BBaaBaBBaaaBBBaaaaBBBaBBaaaaBaaBeaaaaaaaaaaaauaBBaa A négyszázalékos kamatláb várható hatásáról* Elmondta: Ullmann Adolf, főrendiházi tag, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója. — A mostani kamatlábleszállitás szankcionálása a már hosszabb ideje tartó javuló pénzpiaci viszonyoknak. A magánkamatláb néhány hét óta a hivatalos bankkamatláb alatt volt, sőt a legutóbbi időben igen lényeges differencia mutatkozott a két 'kamatiáb között. A két kamatláb között fönnálló nagy ekart okozta az, hogy a külföldről állandóan pénzkínálat érkezett. Az uj magyar államkölcsön fényes elhelyezési sikerét is egyrészt az alacsony kamatlábviszonyok mozdították ele. — A kamiatl á'ble száIlitáshoz nagyban hozzájárult az, hogy az uj államkölcsön révén igen tekintélyes külföldi pénz özönlött be .hozzánk, mert a kölcsön nagyrésze — igen örvendetesen — külföldi piacokon nyert elhelyezést. A gazdasági élet szempontjából ugyancsak igen örvendetes körülmény, hogy a külföldi pénzajánlatok ismét fölkeresnek bennünket, mert — tudvalevőleg — épen az idegen tőkéxnek a kivonulása bénította meg nálunk a gazdasági fejlődést. A négyszázalékos kamatláb visszatérés ahoz az alaphoz, amely mellett a gazdasági tényezők nálunk a legtöbbet képesek alkotni, mert gazdasági életünk egészséges és egyenletes fejlődése a négyszázalékos kamatlábra van bazirozva. — A gazdasági válság állandóan a magas kamatláb fenntartását tette szükségessé. A drága pénz, a befektetési töke magas ára az ipari és kereskedelmi konjunktura hanyatlásához vezetett. A háborús időben a fogyasztás lényegesen csökkent s a rossz konjunktúrát ebben a kritikus időben a drága pénzen kívül ez is igen kedvezőtlenül érintette. A konjunktura hanyatlása még nemért véget, az ipar és kereskedelem pang s ezért különösen fontos, hogy a mai kamatlábleszállitás, amellyel visszatértünk a régi alacsony ráta idejéhez, meg fogja-e javitani a konjunktúrát s erőteljesebb ipari és -gazdasági élet fog-e kialakulni. — A kamatlábleszállitástól elsősorban az építőipar fellendülése remélhető. Tudjuk, hogy ez az utolsó két-három évben teljesen pangott, kevés munkaerőt igényelt s amellett anyagot sem fogyasztott. Kézenfekvő, hogy az alacsony kamatláb jóleső hatással lesz egy erőteljesebb épitkezési mozgalom kialakulására s az alacsony kamatláb mellett a záloglevél-piac szintén meg fog élénkülni, amely okvetlenül a konjunktura megjavulását fogja eredményezni. — Él bennünk a hit, hogy a mai kamatlábleszállitás az általános gazdasági viszonyokra igen jó hatással lesz s minden vonalon éreztetni fogja hatását. A tőzsdei forgalom, amely most igen minimális keretek között mozog, a jobb pénzpiaci viszonyok mellett valószínűleg meg fog élénkülni s az egyes értékek — különösen a járadék- és a fi*' kamatozású papirosok — árfolyámai remélhetőleg automatikusan javulni fognak. AJ egyes értékek ugyanis olyan alacsony árfolyamon állanak, hogy sok igen megbízhatój papir több, mint ötszázalékos kamatot ho£ s a magas hozadék azokat, akik befektetésre vásárolják az értékeket, e papirok vásárlására fogja serkenteni, mert az értékek nagyobb kamatozást biztosítanak, mint amilyefl kamatot hoznak a takarékkönyvre elhölye' zett betétek. szerzői jutalom fejében 48 pf 25 négyötöd xr-t vett föl Szigligeti, amiről ez az írás tanúskodik : Szigligeti ur „Aba" cimü drámája másodszori adása alkalmával két ötödrész szerzői jutalom fejében 48 pf 254/o xr valóban kifizettetett. Költ Pesten január 18-ikán 1839. Nyáry Felvettem Szigligeti. A Ronltó Pál eláő előadásának azért .nagy sikere is volt. Bartha szinésznek jutalmul 547 pf 56 xr-t fizettek ki és sokat költöttek az előadásra is. A magyar szinészet történetéhez itartozik a kiadási jegyzék, amely szószer int a következő: pf xr Kéményseprő — 30 1 káplár, 12 legény 3 30 3 font gyertye 2 — 2 itoe spiritusz 1 36 likopodium V- font ....... 2 30 1 lovaskatona szerszáma — 30 9 oláh sapka, 10 bunda 4 30 2 hordó behozatala — 24 8 kurta szárú pipa . . — 32 1 font só — 11 sajt . . . ... — 15 4 csomó dohány — 24 1 tajiga 1 — verbunkos ruhákért 1 zártszék ... 1 — zöld ágakért (1 földszinti szék) ... 1 — Conto No 1, 2, 3, 4, 5, 6 ... . . . 26 29 4 segéd a színpadon, próba ós előadás 3 20 1 prof ont — 10 2 segéd egész napra 2 — tr.ian.gel 2 próba, előadás 3 30 statisztákért 2 30 muzsika . j. 8 20 Ezenkívül még a zenéért, illetve a hangjegyekért is kifizettek közel hatvan forintot, ugy, hogy a Rontó Pál előadása száz forintnál itöbbe került. Hallatlanul nagy pénz volt ez abban az időben, amikor minden hónapban több száz forint deficitje volt a színháznak. Valószínűleg ez is egyik oka volt, hogy a színház választmánya leleget tett Szigligeti kérésének és nem adta töibbszö1 3 darabot. Pedig nagyon látványos kom/' lehetett. Hiszen csak a likopodium 2 páP/. forint és 30 krajcárba került, ezt a sz& használták akkoriban azokhoz a fényes adásokhoz, amelyekben nagy szerepe volt ^ görögtüznek. Három font gyertya kell©1" polmerhez és — a paródia mély fájdalom1 mégis megbukott. 3 Szigligeti azért nem esett ikétséghe bukás miatt és ujabb alkotásaiént másfél tendere a Rontó Pál katasztrófája után m a Magyar Tudományos Akadémia válasz1 ^ ta tagjai sorába, 1840. szeptember ő-ikén. esztendős korában kerülit a magyar Halna1 ^ lanok közé a magyar népszinmüirodn mestere, aki három esztendővel anakk®1 3 12 forint ihópénzzel kezdte el működésé' Nemzeti Színháznál, de hogy ezt m/1,^se, kénytelen volt apja ősi nevét ujja' cserélni, ment a derék váradi fiskális nayaft röstelte, hogy a fia, akit ő mérnöknek 9 kitaníttatni, komédiás lett. első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám ^ ly kaphatók, esetleg részletfizetési*