Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-14 / 61. szám

1914. március 14. DÉLMAGYARORSZAG Készülődés a tisztújításra. — Betöltik a szegedi főispánságot. — (Saját tudósitónktól.) Pénteken délelőtt Cicatricis Lajos dr.-t, Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely főispánját vendégül látta Szeged. Tizenegy órakor érkezett meg Cicatricis Lajos dr. s legelőször Lázár György dr. polgármestert kereste föl, majd a városházán a főtisztviselőknél tett látogatást. A főispán látogatását a közelgő tisztújítás tette aktuálissá. Pontosan: április huszonhatodikán lesz a tisztujitó közgyűlés, amelyen a törvény rendelkezései értelmében a főispánnak kell elnökölnie. Minthogy Lázár György dr. polgármester és főispán-helyettes maga is választás alá kerül, épp a napokban — amint megírtuk — fölterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy a tiszitujitás ialkalmára a főispáni hatáskör helyreállításáról gondoskodjék. A fölterjesztésre válasz ezideig nem érkezett, Cicatricis Lajos dr. mai látogatása" azonban kétségtelenül ezzel van összefüggésben. Az uj főispán kinevezésének kérdése a legrövidebb időn belül és — amint a Délmagyarország már hónapokkal ezelőtt megírta — bizonyosság gyanánt emlegetik, hogy a kombinációk előterében Cicatricis Lajos dr. áll. A szegedi főispánság körül ez most a helyzet, mert a tegnapelőtt Szentesről érkezett azit a hirt, hogy Cicatricis Lajos dr.-t Szeged főispánjává kinevezték, hivatalosan még nem erősítették roeg. ! , ; : ; Erre vonatkozólag egyébként Cicatricis Lajos dr. a városházán a következő kijei öntéseket tette munkatársunk előtt: — A kineveztetésem ügyében nyilatkozatot nem teheték, mert most csupán a tisztujitó közgyűlés miati előzetes információk céljából jöttem Szegedre. Arra vonatkozólag tehát nem adhatok határozott fölvilágosítást, hogy a tisztujitó közgyiifös vezetésével való megbízatásom egySzersmind főispánná történt kineveztetésem<A is jelenti-e. Arra a kérdésre,-hogy vájjon nem tert'hátó-e inkompatibilisnek az, hogy Cicatricis Lajos dr., mint Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely főispánja egyben Szeged főispánja is legyen, azt válaszolta Cicatricis Lajos dr., hogy ebben infohipatibilitást fölfedezni nem lehet, mert a föispánság olyan megbízatás a király [észéről, hogy azt a megbizott a legteljesebb objektivitásai tartozik teljesíteni. A városházáról való eltávozása után Cicatricis Lajos dr. még két látogatást ett- Az egyiket Rósa Izsó dr.-nál, a sze£edi nemzeti munkapárt elnökénél, a mádkat Jászai Géza címzetes püspöknél, ejután két órakor pedig a város politia' és társadalmi vezetőinek a társaságában feketézett a főispán s estefelé utazott vissza Szentesre. Cicatricis Lajos dr. javakorabeli, lebilincselő modorú úriember, most ötvenhárom esztendős. A 'karrierjét Csongrádmegyében kezdte, a közigazgatásban, a melynek nemcsak hogy alapos ismerője, de vasenergiáju, pedáns irányitója is. Előbb aljegyző, majd főjegyző volt. Nemsokára alispánná választották s ebben az állásában évekig működött. Csathó Zsigmond dr. után nevezte ki a király a megye főispánjává. Nagy agilitással és páratlan buzgalommal látta el a megye közigazgatási életének irányítását s a közigazgatásban váló jártasságát és nagy tudását méltányolták akkor, amikor pár évvel később Hódmezővásárhely főispánjává kinevezték. A kettős 'főispánság csak növelte munkakedvét és fokozott energiával dolgozott a megyéje és Hódmezővásárhely érdekében. Most, hogy Szegedhez is közvetlen kapcsolatok füzi'k majd, csak bizalommal és várakozásteljesen nézhetünk a működése elé. A képviselőház ülése. — Tisza nagy beszéde. — (Saját tudósitónktól.) A nemzetiségi kérdés vitájának kimagasló eseménye volt ma Tisza István1 gróf 'miniszterelnök nagyszabású beszéde. A kormányelnök felszólalása felölelte annak a vitának gazdag anyagát, a melyet a legutóbbi napok parlamenti beszédei nyújtották. Tisza gróf Bethlen Istvánt és Désy Zoltánt fetjegetéseiknek minden részletébe követte és minden ellenvetésüket megvilágította. Igyekezett aggodalmaikat eloszlatni és a fölvilágositás fegyvereivel meggyőzni a hallgatóságot. Kimutatta, hogyha Bethlen gróf történet-filozófiai fejtegetéseinek során azt bizonyította-, hogy a románoknak nemzetellenes programja százados történeti fejlődés eredménye, ugy ebből az következnék, hogy tehát velük 'béke nem lehet, aminek végső következménye az volna, hogy őket kiirtani, megsemmisíteni volna szükséges. Ezt a megállapítást azonban a kormányelnök nem fogadta el és végső konzekvenciája, arniit' bizonyára Bethlen is elfogad, mutatja, hogy ez az ellenzéki beállítás egyoldalú. Désyyel szemben nagy erővel vitatta a kormányelnök, hogy a nemzetiségi törvény végrehajtását, amelynek szükségét tegnap Désy hangoztatta, lehetetlen elfogadni magyar nemzeti szempontból. Nagy nyomatékkal fejtette ki a 'kormányelnök, hogy az erdélyi magyarságot az ő politikájától ne féltse senki, mert ennek az erdélyi magyarságnak érdekeit nálánál jobban senki szivén nem viselheti. A kormányelnök fejtegetései mély hatást gyakoroltak a Ház minden oldalán és hozzájárultak ahoz, hogy ennek a most folyó vitának jelentőségét és súlyát növeljék. A kormányelnökön kivül Károlyi Mihály szólt hozzá ma a nemzetiségi kérdéshez s teljes (tárgyilagossággal meg lehet állapítani, hogy fejtegetései ugy hozzáértés, mint objektivitás szempontjából Apponyi Albert, Désy Zoltán és Bethlen István gróf fejtegetései mögött messze elmaradtak. Károlyi gróf támadásra használta föl a kormányelnök ellen, hogy legutolsó beszédében Tisza István gróf a nemzeti cimer angyalkáiról emlékezett meg az iskolai-politikánkkal kapcsolatban'. A miniszterelnök ma megállapította, hogy Désy és Bethlen gróf méltóságukon alulinak találták ebből a miniszterelnök érzése ellen vádat kovácsolni. Egyébként az egész kérdést egy fél mondattal intézte el ma Tisza István annak a rövid és határozott knelentéséviel, hogy látván szavai félremagyarázását, valóban sajnálja, hogy ezen szó 'kicsúszott a száján. El lehet mondani, hogy ez a férfias nyíltság minden oldalon imponált. Nagy figyelemmel hallgatták az ülés első szónokát, a szász 'nemzetiségű Schulert, aki rámutatott arra, hogy a szászok semmi kárát1 sem vallották annak, hogy a magyar nemzeti kormány kereteibe beleilleszkedtek. Az ülésről ez a tudósitás szól: (Az ülés.) Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy órakor megnyitja az ülést. Az elnök jelenti a Háznak, hogy Rakovszky István sürgős interpellációra kért és kapott engedelmet a palotaőrség ügyében. Rakovszky az interpellációját félhat órakor fogja előterjeszteni. Napirenden van a miniszterelnök válasza a románokkal folytatott tárgyalás ügyében. Schuler Rezső szászl nemzetiségi képviselő az első (szónok, aki azt fejtegeti, hogy a nemzetiségi kérdés alapja a faji érzés, amely a nemzetiségekben ép ugy meg van, mint a magyarokiban. Elhiszi, hogy a magyarságra nézve nagyon előnyös volna, ha valamennyi nemzetiségit egy csapásra ki lehetne cserélni fajmagyarokkal, de mintán ez nem lehetséges, a nemzetiségi kérdésben a reálpolitika útjára kell lépni. Az oly intézkedéseket, amelyek az egységes állam helyett a föderatív állameszmét szolgálnák, a maga részéről mindenesetre helytelenítené. (Helyeslés a jobboldalon.) (Károlyi Mihály gróf.) Károlyi Mihály gróf: A miniszterelnök a minap főrendiházi beszédében azt mondotta, hogy ő nem ismerte el a külön nemzetiségi pártot, mint ahogy az ilyen pártalakulást hivatalosan elismerni sehol nem is szokás. •Ezzel szemben a szónok felolvassa a román nemzetiségi komiténak a tárgyalások befejezte után kiadott nyilatkozatát, amelyben a komité konstatálja, hogy a miniszterelnök a román nemzetiségi párt létjogosultságát elismerte. Mindenkinek az az érzése, bogy a miniszterelnök és a bukaresti követ nyilatkozatai után az egyik félnek okvetetlenül el kellett volna hagynia a helyét. Akárhogy akarta a miniszterelnök a dolgot kimagyaVgndéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN s SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK 0 Csemegeüzletben dupSailialátaSÖrf. ^Z UTÁNZATOKTÓL!