Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-11 / 58. szám

1. 1934. március 11. DÉLMAGYARORSZÁG 3. 4efoal* t< Sürgetik a kormánynál a kereskedelmi kikötőt. — Ankét a városházán. — Elkészültek a tervek. — Három millióba kerülnek a földmunkák. — „Tűrhetetlen rakpart-viszonyok." — (Saját tudósítónktól.) Kedden délután 4 órakor a városháza bizottsági termében ankét volt a téli, illetve kereskedelmi kikötő ügyében. Az ankétet a tanács hivta össze, hogy az érdekelt kereskedelmi testületek véleményét meghallgassa, mielőtt a téli kikötő kérdésében, amely a magyar államvasutak Szegeden tervezett beruházásai kapcsán került az aktuálitás homlokterébe, határozna. Az értekezleten Bokor Pál elnökölt, a város részéről Balogh Károly pénzügyi tanácsos, a szegedi magyar 'királyi folyammérnökség részéről pedig Nagy Gyula főmérnök volt az ügy előadója. Résztvettek továbbá az értekezletem: Kilényi Páli a budapesti Országos Raktárházak igazgatója, Kozma Hugó, ,a Raktárházak szegedi exponense, Szarvady Lajos, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke, Tonelli Sándor, az iparkamara titkára, Back Bernát, Biedl Samu, Csernovics Agenor, Kiss Arnold, Millió Ferenc és Weiner Miksa. Bokor Pál az értekezlet megnyitása után üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy Kelemen Béla dr. országgyűlési képviselő levélben mentette ki távolmaradását. Azután röviden ismertette az értekezlet tárgyát és fölkérte Balogh Károly előadót az ügy fázisának ismertetésére. A kikötő ügye — kezdte Balogh Károly — augusztus 14-én, foglalkoztatta a város hatóságát; amikor is a (kereskedelmi miniszter kiküldöttje tájékoztatta a várost a megoldás módozatai ífelől. A miniszter nevében H hold terület átengedését1 kérte azzal, hogy később a téli kikötőt kereskedelmi kikötővé fogják fejlesztem. A máv. beruházásai aztán sürgősen aktuálissá tették a té'lii kikötő ügyét, s ekkor kérte a tanács a kereskedelmi minisztert, hogy az állam vasúti beruházások terveivel kapcsolatban készitse el a 'téli, illetve kereskedelmi kikötő terveit. Közben a magyar királyi folyaimmérnökség is megbízatást kapott a kereskedelmi minisztériumtól, hogy a téli kikötő létesítésére irányuló fölvételi munkálatokat kezdje meg. Ez 1911. évben történt s azóta, bár a tanács félévenként sürgette az ügyet, nem történt semmi. Amikor legutóbb ujabb föliratot intézett a tanács a kereskedelmi kormányhoz, hogy általános gazdasági és kereskedelmi érdekekből dolgoztassa ki a téli, illetve kereskedelmi kikötő 'tervét, egyben .elhatározta, hogy a kereskedelmi' és ipari testületeket' ankétra hivja egybe. Bokor Pál helyettes-polgármester arra hivja föl az értekezlet figyelmét, hogy itt kereskedelmi, ipari és közgazdasági érdekekről van szó, amely abban az esetben érinti a város bevételeit is, ha nem pusztán a téli, hanem kereskedelmi kikötőt akarnak. A téli kikötő eminens államérdek, mig a kereskedelmi kikötő a város érdeke is. Nagy Gyula királyi főmérnök elsősorban a téli kikötő létesítését tartja fontosnak, azután megleheti a város a második lépést a kereskedelmi kikötőért. Véleménye szerint a téli kikötő nemcsak az állam érdeke, hanem a városé is, épp ugy, mint ahogy érdeke piacok létesítése, vagy rakodópartok és utak építése. Balogh Károly szerint lényeges különbség van a Héli és a kereskedelmi kikötő között, mert amig a kereskedelmi kikötő magában foglalja a téli kikötőt is, addig a téli kikötő csakis téli időben pusztán, a hajók befogadására szolgál s abból a városnak egyetlen fillér haszna sincs. A téli kikötőnek semmi összeköttetése nincs a vasutakkal, a kereskedelmi kikötő azonban- a vasúti forgalomnak kiegészítő része lesz. A város tehát, ha kér, ne téli, hanem kereskedelmi kikötőt kérjen. Csernovics Agenor azt mondja, hogy Bogláros pantallér Lódinggal az vállamon Lódinggal az vállamon, Bévalló szavadat Dehogy is nem vállalom Dehogy is nem vállalom, De nem szólsz csellagom, Az móringos legénynek Az móringos legénynek, Ki-töszöm hát hasamat; A szép verőfénynek A szép verőfénynek. . A borotvált arcú, lesimított hajú, ábrán/san nyúlánk szerkesztő, aki régi pesti jóurrtia létére nem átallotta angol perverzre f/zani magáit; lenéző (mosollyal fogadta "Zt; ... — Nem kell, mondta. — A Modernség A0ze kell. Hajnal! Hajnal! 'Uj/müvészet kell! ?szavakkal kéjesen játszani! Verlaine! Wilv.e! Arno Holz! Menjen és fürödjék meg a °-óernség Hűvös Lángjában-! Ls ebédelni ment ő is. ' IV. n , A költő igazat adott neki is. -Sőt csak a7' adott igazat. Érezte, hogv haladni kell Hemal s modernnek kell lenni. S mivel — t,/ győzöm eléggé ismételni — érvényesiiifoar-t, leborotváltatta a bajuszát, olajjal lesimította a -haját, Bemard Slhaw-ról álmodott, Léon- 'Dierx-el, Arthur Rimbaud-val és Maeterlinek Mórral foglalkozott. Ezek után pedig újra átalakította a verset, igy: Néma vágyak . . . ö nem szól üdv-keltő hangon. .Mámorhintámat nem löki, S én lógok . . . 'Néma vágyak . . . Kiejtett1 szók tüz-oltó hűvössége — N-em borul régi lángom — üszk-e-vesz-ett (hevére. Es én se szólok . . . Lelkemnek fojtott füstje Szóra nyitott számon el nem illan. Itt -egy kicsid- habozott a költő. Nagyon belehevült és ezt akarta odáirni: Kussol-ok . . . D-e erősnek találta. Odairta tehát: Néma vagyok. Szivem halk moszat — A zugó tenger fenekén . . . Ezt a verset hozzám hozta. És ez volt a szerencséje. Mert én kiadtam, irne, nemcsak ezt, -hanem a többit is. És ebédelni mentem én is. előbb téli kikötőre van szükség ahoz, hogy kereskedelmi kikötőt létesíthessenek. A munkarend is igy kiivánja, mert előbb a földásásokat -kell elvégezni és ha -ezek készen vannak, akkor lehet -csak a téli kikötőt kereskedelmi kikötővé tovább fejlesztem. Ha nagyon követeli a város a kereskedelmi kikötőt, nem fog kapni semmit, a téli kikötő azonban a kiindulási alap a kereskedelmi kikötő megszerzéséhez. Weiner Miksa emlékszik arra, h-ogy a -kereskedelmi kormány már régebben is nem téli, hanem kereskedelmi kikötő létesítésére mutatkozott hajlandónak s ilyen alapon foglalkoztak a minisztériuimban a tervek kidolgozásával is. Amikor Tallián Béla lett a íöldmivelésügyi miniszter, határozott Ígéretet is kapott a város, hogy kereskedelmi 'kikötője lesza.. de pénzügyi akadályok gördültek a terv megvalósítása -elé. -Ezután a gyakorlati megoldás módozatait tárgyalta az értekezlet. Nagy Gyula főmérnök ismertette a folyam-mérnökség kidolgozta terv-éket, amelyek szerint a kéli kikötőnek a Rendező-pályaudvar alatt, a mostani utászgyakorlótér egyik sarkában kell épülnie. A folyammérnökség tekintettel: volt a tervezésnél arra; hogy az államvaslutak igazgatósága- a -Rendező-pályaudvar nagyarányú kibővítését- vette kombinációba. A terveket tehát a folyammérnökség ugy dolgozta ki, hogy a téli kikötőt később a vasúti forgalommal összekapcsolhassák, ki- és berakodásra használhassák s általában alkalmassá tegyék a kereskedelmi forgalom érdekeinek kielégítésére. A kikötő partjait- rézsútosan tervezt-e a folyammérnökség, mert a meredek part könnyebben bedől, amint -erre már volt példa 'Szegeden. A téli kikötő földmunkálatai közel három millió koronába kerülnének. Ha a város az államtól évi négy^ ötszázezer korona- segélyt tudna kieszközöh n-i, a munkálatok három év alatt befejezést nyerhetnének. . , Bokor Pá-1: A ministzterhez fölterjesztette már a folyaimmérnökség a terveket? Nagy Gyula azt válaszolja, hogy igen, de pénzügyi okok miatt- visszaküldték, hogy további intézkedésig őrizzék meg. Azt javasolta ezután az élőadó, hogy a város a szükséges terület birtokbavétel iránt intézkedjék. Balogh Károly: Majd ha a kereskedelmi kormány véglegesen, elfogadta a tervekeit- és leküldi a városhoz. Kilényi Pál azt hangoztatja, hogy a város már most eszközölje ki a kereskedelmi minisztertől a tervek jóváhagyását, nehogy az államvasutak igazgatóságával esetleges komplikációk támadjanak. Bokor Pál szerint előbb a földmivelésügyii- minisztériumban kell a -terveknek keresztül menniök, azután kerülhetnek csak a kereskedelmi miniszter elé. Kilényi Pál a város érdékében- valónak tartaná, ha már most érintkezésbe lépne a hatóság az államvasutak igazgatóságával. Ez azért is fontos, nehogy a kikötő pusztán téli kikötő és az államvasutaknak is csupán primitív berakodó helye legyen. Weiner Miksa és Kilényi -Pál azt ajánlják, irjon- föl a város mind a kereskedelmi, mind a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a téli, illetve -kereskedelmi kikötő kérdését napirenden tartsa. Az értekezlet kimondotta, hogy ilyen értelemben. átirdtot intéz a város tanácsához. Biedl Samu az egész téli kikötő ügyét a jövő zenéjének tartja és .nem hiszi, hogy hamarosan- a megvalósulás stádiumába jut. w^MWtWdMáfiii BALOG •Mii ICSlfi BjCbÍN Dús választék kész díván, ottomán, matracok, .. kárnÍto<?-ÍÍ7lpt zVl — Telefon 1203. sz. Dús választék kész díván, ottomán, matracok, .. kárnitnc HtI^í garnitúrák stb. - Javítások jótállással szakszc- " |mu&-U41Cl :: :: rüen és olcsón eszközöltetnek. :: KoSSUt LajoS-SUgáfUt 6. SZám< =13