Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-06 / 30. szám

4. mlmáöyáeország (914. február 5. és a közmunkák nem lesznek ímegkezdlhetők. Erre való tekintettel kell vezetni1 a kölcsön ügyében való tárgyalásókat. icHc«sKaaananBasaaaaiiauHBBaaaiia>esaaaBiE»aic»iiuaa«a színház, művészet. Színházi műsor: PÉNTEK: 1913. Történelmi sziínimü. Pá­tos 3/3. SZOMBAT: 1913. Történelmi sziranü. Pá­ratlan i/a. VASÁRNAP este: János vitéz, daljáték. Bertetezünet. 1913. — Biró IMJOS színdarabjának bemutatója. — Különös és nyugtalanító szám az, me­lyet ide irtunk. Titokzatos és kabal iszitikus értelme van anég a nem babonás emberek ©lőtt Hogy mennyire meg tud zavarni egészein tiszta, egyébként jó logikájú fejeiket, annak legfényesebb bizonysága ez a darab, •a Biró .Lajos darabja, melynél: zavarosabb, le* hangoilább vergődés-sorozatot, az Ízlésnek tö­kéletesebb eltévelyedését ós bizonyos fokban a szinpiaiclirói vakmerőséginck könnyelműbb kijáíezátsát régen, nem láttuk szinpadioni. Hamarjában meg sem tudjuk mondani, hogy mi izgat föl bennünket jobbam: az iró bámulatos naivitása, vagy határtalan elbiza­kodottságra valló könnyelműsége? Az eset ez. Megjeten az ujsiágokban egy kínos rész­leteiben, visszataszító kémkedési ügynek a pontos riportja, az áruló Redl ezredesnek tragikus végű közismert afférje. A vezér­eikkiró Biró Lajos, aki abban az időben so-1 ka.t eliméilkedett a verni fölött egy esetleges orosz 'háború tehetőségeiről, ,kapja magát és egy hét alatt, talán osaik három szabad estén, színdarabbá dolgozza föl a riportot. Ponto­san, hajszálnyira ugy, amint az újságokban meg volt irva. Az áruló tiszt élé töltött fegy­vert helyeznék, azután magára hagyják egy teremben. Igen, Agy jó. Ez tesz a darabnak a kilója, a befejezése, a tragikuma. Lehető­leg hatásra kell dolgozni, hogy a közönség falnak menjen az izgalomtól, a kortánák resz­kessenek, a zsuffiták széthasadjanak. Kön.y­nyü az, csak menni kell. A színpadon min-i doni tetet. De kérdjük, ha már hatásos szmda rab-témáról van. szó, miért nem választotta a tehetséges szemző a dánosi rablógyilkossá­got, hiszen az bizonyos tekintetben frappán­sabb fordulatokat nyújthatott voillna! Tessék elképzelni Balog Tutát füstölgő revolverrel rá vértől csepegő rongyokban, amint bele­vágja fehér fogát a .vonagló asszonyi váltba . . . Kezdek vacogni és egyben örülni, hogy ezt a 'kitűnő helyzetet Biró Lajos még r.ern vitte színpadra. Alkalomadtán majd kezdünk v . 'o valamit . . . Ncs, az évszámos darab egyelőre elviszi a pálmát a drámai féldolgozásu napi riportok elő!. Van ebben a darabban egy ördöngös fel­találó, akiinek a találmánya titkáért ötmilliót kiinál az osztrák-magyar hadvezetőség. A feltaláló azonban kevesli a pénzt, (mit is kezdjen az ember azzal a rongyos pár .millió­val?) és átszökik a Dunán, hogy eladja tit­kát az orosz hadvezetőségnek. Vele szökik szerelmese, az altábornagy leánya, aki hol szereti a feltalálót, hol nem szereti, 8 szerint, amint a feltaláló hol osztrák-magyar haza­finak érzi magát, hol pénzkereső hazátlan bi­tangnak. Igy szállong a szeretem nívója és belső értéke föl s alá, mialatt körösikörül a kéniek egész ármádiája fejti ki hadművele­teit, MinotenJki gyaauö, a színpadon mo­zog, esiaik talán az öreg altábornagy nem ; ő tökéletes jámbor .embernek van lefestve, aki báromig sem 'tud számolni. Vérfagyasztó ai­fcöttKwáBiak és lövöldözések, izgaAmas fenye­getések, könnyen él dobált nagy szavak: ezek assok a trükkök, melyek az egyes jeleneitek hotástikereső fordulatait irányítják. Rendkívüli naivitás keltett ennek a té­mának ilyen módon való feldolgozásához. Mikor megindult a darab, aat hittük, hogy az ésszel kigondolt, előre pontosain kiszámí­tott jelenetsoriozatoik valami művészi kapcso­lódásban fognak bármiféle lehetséges saóp­ségformához vezetni. Hiszem tehet egy drá­mai eseményt ímegjeliemefezni belső tartalom nélkül is, tisztán a beállítás formai teljessé­ge kedvéért. De Biró Lajos imég a forrna .szép­ségét sem ambicionálta. Egyszerűen csak da­rabot akart írni, ama lehetőleg jó keményen beledoi-onigoljon a karzati közönség culkor­spárga-iclegzetébe és biztosítson némi kézzel­fogható szerzői sikereket. A szerző elérte a célt, de Biró Lajos;, a finom anodoru, disz­tingvált eszközü, értékes gondolatokat ter­melő novelilairó tért vesaitett Darabjában egyetlen jellem ininesein, egyetlen nemes for­rásból fakadó érzés nem akad, jelenetei eset­legesen perdülnek egymás sarkába és még párbeszédeiben is hiányzik a szellemes for-i dulíatosság. Taláin tulságios ügyeimet pazarolunk er­re a mindenképen szerencsétlen irói elitévé­lyedéspe. lAzért tesszük ezt, mert van a da­rabban néhány jelenet, mely után önkény,te­temül forró tapsra verődnek össze a tenye­rek. Ilyen különösein a második felvonás vé­ge, mely után, hosszú tapsvihar suhog el a nézőtéren és azt a látszatot kelti, mintha a darabnak némi sikere tehetne. Tévedés. Az elismerés egy kiváló színésznek szól, alkit egyébkent csak sajnálni lehet ezért a szere­péért, Baróti József egy testi defektusokban szenvedő, sötét/lelkű ikis emberkét ábrázol, a kit a nyilf színpadon szivgörcs fog el, sziv­,görcs, mint deus ex maehina, .mely a halált kívánatos-jó sziméíben tünteti föl. A kis em­ber ki akar rohanni a fegyveres őrök közé, akik agyon fogják lőni s ezáltal a kis ikreiéin majd megmenti társait. De az ajtónál meg­gondolja a dolgot, reszketni kezd, féli a ha­láltól . . . Azután 'mégis kirohan . . . Piff, puff ... Lelövik. Baróti József, akinek a maszkja és testtartása külön tanulmány, olyan gyönyörűen és .izgatóan csinálja meg •ezt az egyébként kínzó hatású jelenetet, hogy a közönség önfeledt érzeleanikitörése méltán követi nagyszerű játékát. A többi szereplőről aligha lennénk képe­sek jót mondatni. Az illúziót reudfkivül ron­totta a szöveg uiegszámilálliatatlan követken zetlensége és a párbeszédek lapossága, Legvé­gül pedig az a sok rendezrábeli eltévelyedés, mely a katonaélet cerimóniás furcsaságainak nem ritkán egyenes megcsúfoltatását ered­ményező. Talián Petheő Attila állta inog leg­jobban a helyét. Gondos, intelligens és tuda­tos színész. Körmendi Kálmán széles gesz­tussal, vontatott taktusban járt rá beszélt, mintha mindenhonnan elkésett volna. Gömö­ri Vilma csak a ruhájával keltett feltűnést. CsiJci, Sümegi, Simkó, Krisztinkovieh a ma­guk helyén elfogadhatót nyújtottak. A játék gyorsulása és frisseségie, a szöveg sivárságai­nak tehető elnagyolása talán .segíthetne még valahogyan a darab sorsán. Ismételjük: az 1913. cimü színdarab nean nevezhető másnak, mint szerencsénemül rég­íődött kisértetnek, mely felületessége rá naiv­ság,a miatt a legkevesebb elismerésre sem tarthat számot, Ami külső siker a darabnak egy-egy teiniosabb jelenetát kiséri, az a myo imaisztó érzésekkel iküzködő néző önkéntelen megborzongósániek eredménye, mély iaiz ab­szolút művészietlen törekvésékkel szemben a nyers rá parlagi érzelemlkitörrá által történt felszabadulást revelálja. Egy-két olcsó kasz­szasiker talán, ilyen törekvések .nyomán is fakadhat, de ez az 'eredmény sem a színház­nak, sem 'az írónak inem olyan sikere, amely­re akármelyikük büszke lehetne * Krúdy Gyula Vásárhelyen. Szombaton este tesz Hódmezővásárhelynek egyik salke­rülltebb mulatsága, a .diákbál. A diákbáliat matiné előzi meg, melyen Krúdy Gyula, az országosan ismert iró tart felolvasást. A ki­váló poéta meghallgatására sokan átrándul­nak Szegedről is. * János vitéz. A színházi iruda jelenti: Kaosah 'Pongrác gyönyörű magyar daljáté­kát: János vitézt, amely annak idején va'ó­sággol lázba ejtette laz országot rá rekordot teremtett a sorozatos előadások teáén, — va­sánnap eleveníti föil a szinház. A címszerepet Déri Rózsi játsza, Husikat Hilbert Janka, a királykisasszonyt 'Anitái Erzsi, a gonosz mos­tohát Miklóssy Margit, Bagót Balázs, a ki­rályt Heltali Jenő, iBartalót Szathmáry, a csőszt Virágháty. í A görög trónörökös Bukarestben. Bukarestből jelentik: A görög trónörököst tegnap, amikor Bukarestbe megérkezett, Fer­dinánd herceg román trónörökös fogadta a kormány tagjaival és a bukaresti német rá görög követtel. Ezután egy díszszázad vonult el a hercegek ellőtt, majd a királyi kastélyba hajtattak. A görög trónörökös ma megszem­lélte a várost és este részt vett a tiszteletére rendezett vacsorán. SZÍNHÁZI CUKORKÁK, ajándék-dobozok gyönyörű választékban Kárász-U., Ungár Mayer-palota. Telefon 11—U Royal nagy kávéházban minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyeremény tárj jakkal, g Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Raját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Royal Zöldike." Tulajdonosok: Matejka és Fllegel. folyósítását megkezdettük­1 évtől 35 évig terjedő elo; nyös törlesztéses kölcsön kg* folyósitunk. - • Megbizásokgí kizárólag földbirtokokra fogadunk el. Szegedi Altalános Bank Rudolf-tér 3. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom