Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-06 / 30. szám

1914. február 6. DÉLMAGYARÖRSZAG A Városi ügyek régi aktáiból. — Ügyek, amelyeket végleg rendezni kellene már. — (Saját tudósítónktól) Tucatszámra sorolhatnánk föl azokat a közérdekű ügyeket, melyek egy-két esztendő alatt elposványosodtak a lassujárásu közigazgatásban. Hogy a sok megjfeneMésnek mi az oka, arról most ne beszéljünk. Tudunk eseteket, amikor kétszáz akta teljes két esztendeig bevert a'z egyik városi (főtisztviselő fiókjában annak ellenére, hogy a minisztériumiból' talán ötször is megsürgették. A hanyagságnak már-már fegyelmi lett volna a következménye, ha el nem érkezik az akták elévülésének napja s ékkor a kétszáz aktát alig félóra alatt elintézték. De ez régen volt, talán igaz se volt... Most más a 'helyzet, éppen a fordítottja annak a példának, amit az előbb fölhoztunk. Most a minisztériumokban pihennek fontos városi ügyek aktái, amely ékről — ugy látszik — nemcsak a minisztériumokban, hanem itthon is megfeledkeztek. A minisztériumokat ezért hibáztatni nem lehet, mert elvégre az kiabáljon, akinek a háza ég s a minisztériumokban nemcsak szegedi ügyek várnak elintézésre. Itt van- például mindjárt az uj kórluíz dolga. Amikor a közgyűlésen a tanács felé röppent egy-egy megjegyzés, hogy miért nem -építik már az uj kórházat, akkor letorkolják a kérdezőt azzal, hogy — nincs Pénz. Amikor pedig a lapok megírják, hogy a városnak nincs pénze erre vagy arra és a pénzügyi tanácsos kölcsönök után szaladgál, akkor a pénzügyi tanácsos önérzetes hangon cáfolja meg ezt az állítást és haragosan kijelenti, hogy „abban a pillanatban, amikor valamit tető alá kell juttatni, van- -pénz, amennyi kell'. Hát ha ez igaz, akkor miért Fagyják esztendőkig pihenni az uj kórház aktáit a minisztériumban? A terveket Korb Flóris körülbelül másfél esztendővel ezelőtt toár elkészítette, mire a közgyűlés jóváhagyás végett fölterjesztette a belügyminiszterhez. A -miniszter leirt, hogy elvben jóváhagyja a tervéket, csak néhány apróbb módosítást kiván rajtuk s akkor nincs akadálya annak sem, hogy végleges pátenssa! lássa el. A város háromnegyed év előtt fölirt újra a miniszterhez, hogy a terveket ugy Fagyja jóvá, amint vannak, mert egy modern, a higiénikus követelményeknek minden tekintetben megfelelő nagy kórházat takarékosabban építeni nem lehet. Itt megrekedtek az akták s azóta semmi hir. Az uj kórház, ügye alszik és a városházán a világért sem zavarnák föl téli álmából. Másodiknak ott van a tanyai vasút ügye. Ennek a tervei is elkészültek még a nyáron és Szesztay műszaki tanácsos régen a város rendelkezésére bocsátotta. Ezek a tervek is Pihennek most, nem ugyan a minisztériumFan-, hanem itthon. Egy bizottságot kellene összehívni, hogy jóváhagyás céljából a terveket fölterjesszék. De ezt a bizottságot mindezideig nem hivták össze. A tüzérkaszárnya ügye is a levegőben 'óg. Azt se tudjuk még, hogy hová épül, az uj kórház számára kijelölt telken-e — ezt a honvédelmi miniszter kívánja — vagy a ré• Si szeszgyár telkén, amint a város szeretné, nehogy az uj kórház -építése a telekkérdés táiatt ujabb, még bizonytalanabb terminusig elodázódjék. Ennek az ügynek az aktái is a ^misztériumban vannak és mert az elintézésük egyre késik, itthon állandó bonyodalmuk támadnak a tüzérség elhelyezése körül. Nincs u'kalmas hely, vagy ha van- is, ennek a váré3 vallja kárát. A tüzérség egy részét pél, ul a köztisztasági telepen kellett elhelyezegy másik részét a honvédbarakkokban s igy tart soká ez az állapot, a katonai gyakorlatok idejére a polgárság nyakára zuditJák majd a bevonuló katonákat. Végül nem maradhat említés nélkül az eszményi nivó vajúdó kérdése, amelynek az e'döntése tisztán azon múlik, hogy a tanácsnak -meg kéllene sürgetnie a miniszteri kő* zegek Szegedre való kiküldését, ügy volt, hogy még a mult év őszén döntenek ebben az ügyben a minisztériumban, a döntés azonban elmaradt, mert a városházán erről is megfeledkeztek. Bizonyos, hogy az eszményi nivő ellen fognak dönteni a miniszter közegei is, hiszen a legtekintélyesebb műszaki emberek is közegészségügyi s általában: városfejlesztési okokból állást foglaltak ellene. Angol vélemény Tisza Istvánról. (Saját tudósítónktól.) A „Daily Ohronicik" főszerkesztője a parlament viharos napjainak igyekén beszélgetést folytatott Tisza István gróf miniszterein ökkeíl és Teleszky János pénzügyminiszterrel. A beszélgetésekről érdekes ci-k-kben számol l>e, amelyet egész terjedelmében közliümfc: — Tiszát kellene látnia! — Tisza erőteljes ember! — Tisza az eszmék embere! — Tisza Ausztria és Magyarorázágiiak jövendő embere! — Tisza sokra fogja vinni! Ezeket és egyéb hasonló megjegyzéseket hallottam bécsi veaérpota-tiikfusolkitól, miniszterektől, nagyállásu hívatalnokoktóli, államférfiak tél, újságíróiktól és pénremberektői. Ez arra 'késztetett, hogy eljöjjek Budapestre Ós Tiszát lássam. Az ajánlásoknak, -amelyek erre -bírtak, még nagyobb -nyomatékot adott az a körülmény, hogy Magyarország miniszterelnökét az egész világ nem Tisza: gr-ótek, hanem egyszerűen csak Tiszának nevezi, mintha már világhírű ember volna. Magyarország .már olyik politikai vezért produkált és Tisza közöttük a. legifjabblk. Miként sok más kiváló honfitársa. Tisza is az angol ügyek alapos ismerője. Elmondták nekem, hogy Andrássy gróffal vitatkozásai egyikében az angol alkotmányos gyakorlatról voltszó. A magyar .miniszterelnököt a parlamenti palotában levő dolgozószobájában láttam, -miután jelen voltam ama kaimara ülésén, a liol a viharos obstrukció napjaiban elnökölt, ama napokban, araikor tintatartók és egyéb -lövegek röpködtek a. fejéhez és revolverből lőttek rá Éppen egy ellenzéki képviselő be-.szélt, beszéde több óra óta folyt és azt mondták, liogy a nap hátralévő részét és agyon fogja beszélni. A kormány uj sajtó javaslata ellen beszélt, amelynek, miiként ,nekem mondták, nem az a Gál ja, hogy a sajtószabadságot megszorítsa, hanoim hogy a sajtó visszaéléseinek véget vessen. De .bármiként, áll is a dolog, a magyar képviselőházban még mindig divik az obstrukció vég -nélkül való beszédeik formájában. Ámbár az is igaz, hogy régebben sokkal hevesebb formában tombolt és Tisza gróf energikus -akciójának -köszönhető, bogy az obstrukció csendesebb /lett, (Mindazáltal katonasághoz kellett folyamodn-i és az el-leczéket el kellett távolitani a parlaime-n-tből, mielőtt a tárgyalást folytathatták. A magyar parlament dunaparti szép góts-tilü palotájában van elhelyezve. A pn-i lota etilje némiképpen emlékeztet -a bnitt parlamenti épületre. Sokan vártak, hogy a 'miniszterelnökkel beszélhessenek, köztük egy püspök, a budapesti börz-e elnöke, több na-gyállásu hivatalnok és -főrendiházi tag. Tisza mindnyájukat fogadta és gyorsan végzett velük s ámbár ilyen mozgalmas napon jelentettem be néki látogatásomat, mégis -em-gem -is szívesen fogadott és nagyon barátságosan és melegen beszélgetett velem. Tisza gróf többször volt Angliában és kitűnően ismeri történetünket és alkotmányunkat. — Mindig liberális voltam, mondta Ti* sza, de talán hozzá kell tennem, hogy Magyarország liberális pártja több .rokonságot mutat föl Oladstone korszakának liberalizmusával, .mint a mai Anglia szabadéi viiségével. Tisza grófot kevósbbé az után kell megítélni, amit végbevitt, mint inkább karaktere után. Atyja, Tisza Kálmán, tizenöt esztendeig kormányozta Magyarországot, erős kézzel. Képviselőházi elnöki állásában kifejtett akciója után azt kéli következtetni, hogy fiúnak kormánya sem lesz íkevésbbé erős. Tisza gróf határozottan kialakult és erős karakterű férfiú. Kálvinista és őszinte vallásossággá! van eltelve. A magyar nép, vagy legalább ennek egy része gondviselésszerű embernek tekinti, olyan -embernek, akinek a hit által megszabott hivatása van. Alapelvei némiképpen. Cromwelléihez has-anlitanak. Erőseu foglalkoztatja a. magyar nép nagy részének fantáziáját, amely modem Bayard lovagot lát benne. Élete sokszor forgott veszedelemben, amikor vaskézzel harcolt az obstrukció ellen, vagy amint ellenfelei -mondják: amikor a demokráciát _ el hallgattatta, de sohasem hátrált meg, hidegen és nyugodtan sétált a morgó tömegek között. Politikai ellenfelei sokszor hivták ki párbajra, ő valamennyit megvivta és pedig rossz szeme mellett is győzedelmesen. Az erős vallási meggyőződésnek embere, mély erkölcsi karakterű és legyőzhetetlen bátorságú férfiú. Tisza grófot a Dunára nyíló szobájában, arcával a világosság ellen ülve találtam. Küzepas nagyságú, jól megtermett, sötét araszt* nü férfiú, rövidre nyirt haijjal ós rendesen csíptetővel szemüvege fölött. Jól beszél angolul s jobban látszott érdeklődni az angol ügyek iránt. — A-mannyire csak lehet, figyelemmel kisérem Anglia közügyeit, de sajnos, rncst kevésbbé, mint ezelőtt. Azt hiszem, hogy az önök nemzeti muníkáshiztcsitódörvénye a társadalmi gondoskodásnak legnagyobb alkotása, amelyet bármely nemzet valaha létrehozott. Azt olvastam, liogy végrehajtása mo hézségekbe ütközött, de .meg vágyók róla győződve, hogy sikeresen teljesdteni fogja azt, a mit szerzői töle vártak. A mi országunkban még nem gondolhatunk ilyen messzire menő reformokra. — Figyelemmel kisérte-e excellenciád Lloyd Georgesn-eik uj javaslatát a talaj- ér> -a lakásreformról, amely .iránt tálán jobban fog érdeklődni Magyarország? — Ezeket az uj javaslatokat részletesen még nem tudtam tanulmányozni. Azonban azt kell mondanom, hogy Magyarország még nem érett meg afféle földreformra, amilyent most Angliáiban hoztak javaslatba. Nagyon sok parasztbirtoknnk van és mcst m az igyekezet kezd érvényesülni, hogy a nagybirtokosok birtokuk egy részét eladják s ezáltal a kisbirtokok száma szaporodik. A kormány ezt a mozgalmat előmozdítja földhitelintézetek felállítása áltál. A mi a nemzetközi helyzetet illeti, Ti za •népek jövője elé, .minek különösen, a fegyvernépek jüvőjeelé, aminek ikülös-ösen a fegyverkezés terén való versengés az oka. Azt hiszi, hogy Angliának és Németországnak, ama* lyekn-sk an-nyi közös érdekük van, -alapos okuk volna arra, hogy jó .barátok legyenek. — Néhány évvel ezelőtt, — mondta. Tisza gróf - • ugy látszott, mintha az angolok közül sokan elvesztették volna -a fejüket, Amikor 1908-ban országukat meglátogattam, a léghajók okoztak önöknek -nagy gondokat ós egyébként egészen értelmes emberek egész m .komolyan nyilvánították előttem nagy aggodalmaikat, mintha attól féltek volna, begy Németország támadást készít elő Anglia ellen. A császár és a német nép nem oly rövidlátók, hogy efféle vállalkozásra még csak gondolnának is. Meg vagyok róla győződve, hogy nincsen -nekik semmiféle ellenséges szándékuk, de minden efféle rémületnek a kontinensen reakció volt a következése és mindenütt még magasabbra csavarta a- fegyverkezést. Én részemről, a!ki tanulmányoztam Anglia alkotmánytörténetét, ólénkn sajnálom, hogy Anglia a nagy kontinentális hatalmi csoportok egyikéhez csatlakozott. Én hiszek a splendid isolation régi politikájába®. Tisza gróf, miként mondtam, a régi >isko• Iának angol értelemben vett liberálisa. A ma-