Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-17 / 39. szám

2. D&ŰMAGYAROBSZAö 1914. február 17 zetre, ügyforgalomra a legnagyobb az or­szágban. Megvalósítását könnyen lehetővé teszi a szegedi jótékony nőegyesület által íentartott foglalkoztató műhely, amely öt­ven fiatalkorút foglalkoztat. A két intéz­mény együtt kombinálható. A kereskedelmi miniszternél a követ­kező intézmények fölállítását szorgalmaz­za a jelentés: 1. Vidéki statisztikai hivatalok léte­sítését. . 2. A munkás betegsegélyezés és a baleset biztosítás intézmények megrefor­málását az 1907. évi XíX. t.-c. módosítá­sával. A jelenlegi munkáspénztárak meg­szüntetése mellett a hatáskör részint a m. kir. állami munkásbiztositó hivatalra, részben a kerületi pénztárakra ruháztat­nék. A kerületi pénztárak száma a kama­rák, vagy ipari felügyelőségek szerint ái­lapiítassók meg. A többi csak bejelentő és fizető hely legyen autonómia nélkül. Kí­vánatosnak tartja a bizottság, hogy a tör­vénytervezethez az érdekelt körök hozzá­szólhassanak. 3. Az aggkoru keresetképtelen mun­kásokról való gondoskodást is kéri a bi­zottság, mivel ez Magyarországon még hiányos, mig más államokban ez a kérdés már teljesen rendezve van. Szükségesnek tartja a bizottság, hogy aggkoru vagy ke­resetképtelen munkások megélhetése or­szágosan rendeztessék a törvényhozás ut­ján. 4. A kisiparosok hitelügyének rende- 1 zósét elsőrangú fontosságú közgazdasági kérdésnek tartja a bizottság. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a válságos idők tartamára nagyobb tőkét bocsátott ki erre a célra kamatmentesen, vagy nagyon ala­csony kamat mellett. Azzal a rendeltetéssel tette ezt, hogy az ipartestületi hitelszövet­kezeteket, mint az intézet fiókjait az állam a helyi szükségletek arányában támogas­sa, de csakis a kisiparosok hitelszükségle­tének kellő mennyiségben való kielégítésé­re való tekintettel. A földmivelésügyi miniszternél a kö­vetkező intézményeket sürgetik meg: 1. A téli kikötőt. Uj indokként kiemeli a jelentés a földanyagnak a közeli vasúti beruházásoknál való fölhasználását, ami­vel mind a két munkának a kivitele olcsóbb lesz. 2. A husvizsgálati rendelet szerint más községekbe a 'levágott szarvasmarha csak öt darabra vágva hozható be. A hús­árakat mérsékelné, ha a környékbeli köz­ségekből Szegedre kisebb darabokban is behozható lenne a hus. A közélelmezés ér­dekében áll, hogy a falun eladható leves­nek és paprikásnak való részeken kivül az ott nehezebben értékesíthető vesepecsenye stb. részek behozhatok legyenek. Ez hasz­nára válnék a termelőknek is, a fogyasz­tóknak is. 3. Az ármentesitő társulatok kísérle­tet tesznek, hogy a müutak tulajdonosait az ármentesitési költségekkel megterhel­jék. Gyakorlat fejlődött ki, hogy az utak nem közvetetten hasznot hajtó befekteté­sek s igy az útalap nem terhelhető meg. A terhelés az alap konfiskálását jelentené. Az 1884. évi XIV. t.-c. és az 1885. évi XXIII. t.-c. módosítása kiimondandó lenne, hogy a törvényhatósági városok ily községi köz­utak ármestesitési költségeivel meg ne ter­heltessenek. Végül a honvédelmi miniszter figyel­i nnét a következőkre hivja föl a közigaz­gatási bizottság: Az 1912. évi XXX. t.-c. 48. paragra­fusa szerint a fegyvergyakorlatok idősza­ka a mezőgazdasági és egyéb kereseti vi­szonyok lehető figyelembe vételével álla­pittatnak meg. A valóságban azonban ezt a rendelkezést mellőzik, mert tapasztalat szerint május, junius, augusztus hónapok­ban tartják a fegyvergyakorlatokat, ami­kor a mezőgazdasággal foglalkozók egész évi szükségletüket is megszerezhetik. A védkötelesek nagy részét igy elvonják a kereseti alkalomtól s nemcsak maguk ká­rosodnak, hanem családjaik is szükséget szenvednek emiatt. Április és szeptember hónapok volnának alkalmasak a fegyver­gyakorlatokra, amint ezt a honvéd védkö­teleseknél a honvédelmi miniszter mái meg is állapította. ni>i»mMiiiiiiiiiunmn»<Miiin.tnHi>«" Az uj választókerületi beosztások' Holnap: kedden ülést tart a képviselőház & az aj választókerületi beosztás kérdése sorra kerüli. Ma délután az országos nemzet' munkapárt értekezletet tartott, Vojnits l-st' vám báró elnöklésével. Az előadó RakovszN Iván volt, aki mindenekelőtt arra hivatko­zott, hogy a kerületek uj beosztása halaszt­hatatlanná vált és hogy a tervezetnél sulV1 helyeztek arra, ami külföldön bevált szokás tudniillik hogy a képviselőkeriiletek számá' apasztani kell, mivel igy könnyebb a park' ,menti munka. A magyar súg szempontjából negyvenkét kerületet nyerünk az uj beosz­tással, még pedig 32' uj magyar kerület lesZ és 10 kerületet veszítenek a nemzetiségit­Az értekezlet a tervezetét ugy általánosság­ban, mint részleteiben is elfogadta. — Itt ütjük meg, hogy az ellenzéki pártok ima dél­után, szintén értekezletet tartottak és elhatá­rozták, hogy bemennek a holnapi ülésre. A függetlenségiek szónoka Bakonyi Samu lesz­az alkotimánypárté Mezőssy Béla. Szóval1 $ ellenzék részt vesz a kerületek beosztására1 szóló javaslat általános és részletes, tárgy3' lásában, fogtak Szentes belterületén a mult napok­ban. — Egyéb idegen uiern jött hozzánk a megyebál óta, — mondta egyiík molett, dzsentri asszonyka, kissé szemrehányóan. A legérdekesebb, helyesebben': legjel­lemzőbb az egész farkas-históriában, hogy a vármegye és a város, úgyis mint haitóság, egy is mint satöbbi, abszolúte nem gondol a farkasok irtóhadjáratára. Gsalk annyi fog történni, hogy egyik helybeli (szentesi) ta­nár ur az agyonlőtt farkast kitömi és a szen­tesi „zoológiai intézetnek" ajándékozza. Azt hiszem, ez lesz annak a kultúrintézménynek az egyetlen helybeli érdekessége, — bár meg lehet az is, hogy rosszul gondólom. — Mégis mit csinálnak, hogy élnék? — kérdeztük, bizonyos részvét előérzetével. — Semmit, hát ... de tényleg semmit. Ismerős családok összejárnak, most van egy kis jégpálya, de nagyon messzire van. — Ugy. És még mi van? — Egy mozi is, Aztán a színház. — De aibban nem játszanak. — Ez igaz. — És .mi hiányzik legjobban? — Sok minden! Minden. Egy törvényszék! Disznóság, leg­alább törvényszéket adnának! — mondta egy derék magyar, ferencjóskában. (Később megmondta, hogy a Burgban szolgált, mint őrmester.) Erre vonatkozólag valaki megjegyezte halkan, hogy Simay Ferenc óta minden szentesi, törvénytudó, talán, törvénytár is van a zsebükben, mindegyiknek. — És a társadalmi élet? — Az sincs. Ép az ismerősök ha össze­jönnek egymásnál. — Felekezeti villongás? — Egyáltalán, nincs. Igaz, Hagy zsidó a vármegyénél nem -is próbálkozik. Békén va­gyunk, nagyon csöndesen. Viszont tessék lát­ni, hogy a szegediek szereplését is- egész Szentes társadaiima fogadta, szivünk melegé­vel. Bármilyen fontosabb dolog következik, azon mindenki ott van. Teljes az egyetértés, közvetlen az érintkezés. És tényleg az: ideálisan az. Este kilenc óra volt. Telefonálni akar­tam Szegedre. — Nem lehet a városból sehova telefo­nálni. Nincs este szolgálat. Éjjel egyáltalán nincs, — imondtták. Majdnem szédelegtem. Kóválygott az eszemben Szibéria, nagy Hó­mezök és végre egy városféle, amelyben éj­jeli legföljebb ha farkasok járnak, talán engtj .is megesznek és még csak nem is telefon3'' hatok . . . Holott a drága vármegyénk szt' helyén vagyunk: Szentes városában:. , — Ha kitörne maguknál1 a forr adat0,13 este .kilenckor például, akikor az orsZ3* másnapig .meg se .tudhatná. — No, arra itt nem kerül a sor. — .naon dottálk nevetve. — Majd — meglepő kon* lyan hozzáfűzte egyik busmagyar ur: — Splendid isolation, — tudtam af^ tol is, dehát már megöregszem itt Szp1 ^ sen-, — szóval teljesen, el vagyunk zárvL világtól, mindentől, Szentes nem kapcsolj ha tik egy városba se, nekünk se fönt, hol nincsenek barátaink, mi semmit s.e hatunk, mi .mindig igy maradunk, vagy ^ rosszabbul. x — Ohó, rosszabb már nem jöhet. 5 mondta egy frakkos, közel két méter .mag ur, jókedvűen. Éreztem, ha ez a vicaféle el nem ^ ,. zik, talián elsírják magukat, velem egy1^ Többet most nem mondok Szerit°s. ^ Csupán annak örülök, hogy a farkasokk3 .rókákkal nem találkoztam. Szalay Já0S' első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám p kaphatók, esetleg részletfizetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom