Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-17 / 39. szám

február 17 vételével álla­an azonban ezt íert tapasztalat isztus bónapok­orlatokat, affli­átkozok egész zerezhetiik. A ry elvonják a sak maguk ka­ik is szükséget és szeptember sak a fegyver­honvéd védko­miniszter már ti beosztások­képviselőház és tás kérdése rszágos nemzet' >tt, Vojniís ist­iadó RakovszkS arra hivatko­>sztásiai halaszí' ar vezetnél suli'1 . bevált szokás, r.üiletek számát ínyeblb a parb' szempotiijéi)ó' k iaz uj beosz­yar kerület lesZ -nemzetiségit­y általánossáS' adta. — Itt -eim­•páirtok .m-a dél­attak és ellxaíá­ánapi ülésre. A myi Samu lesz­Béla. Szóval1 & ek beosztásáról szletes tárgy3' ak, talán engt1 ím is telefonj' megyénk si0' rosábau. . i a forradalom or az orszas a sor, — meglepő ko31 gyar ur: tudtam ari'f em itt Sze# gyu.nk zárva, nem kapcsolj se fömt, -, ;ammát se link, vagy ^ tem jöheh J á méter irn 5 el nem 'Jf*'. elem egym Aj. >k Szentesté farkasokká1 zalay Já"0*' \ február 17. DÉIMAQY&BOXSZAGI zám al^ Interpelláció a Korcsolyázó Egyesület ügyében. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kor­csolyázó Egyesület ügyében a következő in­terpelláció érkezik a polgármesterhez: Nagyságos Polgármester Ur! A helyi sajtó, -ele különösen a „-Dél-ma­gyar-ország" részletesen ismertette azokat az eseményeket, amelyek kipattan tolták azt a gazdálkodást, amely a szegedi „Korcsolyá­zó Egyesületben" úrrá lett, Jól tudom, hogy kinek a jogkörébe -tartozik megvizsgálni, hogy egy egyesület működésével átlépte-e az alapszabályszerü és törvényes korlátokat. Amennyiben, itt csak erről lenne szó, nem tartanám szükségesnek Nagyságo-d figyel­mét fölhívni a közelmúlt -napok eseményeire és-'az alább következő kérdéseikkel alkalmat adni és keresni arra, -hogy ezek a dolgok a legteljesebb nyilvánosság számára a degillc­tékesebb fórum előtt tisztázltassanak. Anélkül, hogy közismert dollgok fölösle­ges részletezésébe betemeimiék, meg kell ál­lapítanom, hogy a Korcsolyázó Egyesület — nagyon helyesen — ma is kedvezményeiket élvez a várostól és hogy ezeket a kedvezmé­nyeket a közel jövőben — amikor uj pályája Pavil,Ionja- építése aktuálissá lesz — fo­koztatni óhajtja. Azt hiszem, vitán- felül áil, högy ezek a kedvezmények azért jöhettek ós. fcset!ieg jöhetnék egyáltalában szóba, -mert a JJros nobilisán hozzá ikiváni járulni ahoz, jó pályán megfelelő keretben korcso­^2-hasson Szegeden mindenki1, aki akár ste>rtszemipontból, akár -egészségügyi olkok­ö°l', -akár szórakozásból akar korcsolyázni és eleget tett azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az -egyesület tagsági jogát me-gsze­fezheti. Elzárkózó ima-gántársaségokn.ak a város kedvezményeket nem adhat. Ha ilye­nek alakulnak — akár hosszabb időre, akár adhoc — és az a passziójuk -támad, ho-gy 'égpálya közvetlen- szomszédságában, egyéb­ként szerény melegedő szobákban fényes és 'jtedélyes, -de minden esetre zártkörű pikni­keket rendezzenek, tegyenek ugy, mint az "merikai milliárdosok, valósítsanak meg egy IZarir ötletet és mulatozzanak azokon a jég­pályákon, amelyekhez a telket a saját pén­fnkön vették, -a pa viliont a saját -pénzükön, értették és a tentartás mii-nd-en költségét a Jaját -pénzükből fedezik. Piknikek rendezé­se ennek a városnak nincs pénze. Ennek a árosinak, amelyben százával szaladgálnak ger-mekek, akiknek -nem jut korcsolyára, jté °&uszkálásr.a is csak ly-ukas cipő; írnely­.j . a viz-hiányt vég-eredményben azért nem "náik -megoldani, mert nincs -pénz. tói ^ üzemiben, az történt, hogy a város­ftb [anyagi'la2 támogatott korcsolyapályát elöíUar U'én és 13"áni elzáTták a közönség %t' SZámos szavahihető -t-anu állítása sze­,aZért< mert oW február 12-én este egy ^^társa-ság pikniket /rendezett. Ehhez a setn árSa&álg!hoz cz-n a tiely-en .nem lehet közün'k- Ténykedésük elbírálása nem . ozihatik .a közgyűlés hatáskörébe. Nyrl­vánválón-ak látszik azonban, hogy ez a tár­I saság a ko-rosolyázó pálya melegedő szo­j búit nem foglalta volna l-e piknik számára, ! ha erre az elnökségtől előzetesen -engedélyt i nem kér és kap. A korcsolyázó egyesület elnöke Gaál Endre dr., a város -egyik taná­csosa, aki kényelmes- hallgatásával vagy fe­dezni óhajtotta a törtémtek-et, vagy felesle­gesnek tartotta, — ha igy van, ékesen jel­lemző a mi szomorú közállapotainkra — a jogosan háborgó kedélyeket megnyugtatini. Kényszerítve vagyok tehát Nagyságod­hoz fordulni és kérni, hogy a közvélemény megnyugtatására a következő kérdéseiimre választ adni méltóztassék: 1. Megengedhetőnek tartja-e Nagyságod azt, ho-gy a Szegedi KoircscHyázó Egyesület, amely közérdék címén kapott és kér a vá­rostól anyagi támogatást, melegedő szobáit pikniikék -tartására magántársaságoknak ren­delkezésére boosássa? 2. Alkalmasnak találja-e Nagyságod a közönség -nyugalmának és a hatóság iránt való bizalmának biztosítására azt a helyze­tet, h-o-gy -ez a visszásság ép abban az -egyesü­letben történik -meg, amelynek élén a város egyik főtisztviselője áll? 3. Megengedhetőnek tartja-e Nagyságod azt, -hogy az elmök-főtisztviselő n-e érezzen semminemű kötelességet abban az irányban, ho-gy -megnyugtassa -a közönséget afelől, hogy ebben a közérdekű egyesületben a bé­két -és a rendet fenn -tudja és akarja tar­tani? 4. Lehetségesnek tartja-e Nagyságod ily-en körülmények között, hogy a Korcso­lyázó Egyesület számára -eddig biztosított kedvezmények -továbbra is épségben tar­tassanak, nem is beszélve azokról az ujaibb áldozatokról, amelyeket ez az egyesület a várostól ismét kér. Ha igen, milyen intézke­déseket óhajt Nagyságod foganatosítani an­nak érdekében, Ih-ogy az egyesületi tagok egyetemét megillető kedvezményeket eredeti rendeltetésüktől senki -öl -n-e vonhassa? Végül kérni- vagyok kénytelen Nagysá­godat, hogy interpellációm közgyűlési elő­adásával a tanács egyik érdektelen, tagját méltóztassék .megbízni. Szeged, 1914. év február hó 16-án Nagyságodnak mély .tisztelő} Pásztor József. A korcsolyázó pálya ismert szerencsét­len- ügyében az egyesület vezetősége mind­össze annak a rosszul kigondolt mentege­tőzésnek adott kifejezést, hogy az -elmúlt hét két napján azért zárta el a pályát a közön­ség elől, -mert azt {elöntötte vízzel és ekként megjavitoilta azt, amivel csak a közönség érd-ekét akarta szolgálni. Ennék a magyarázatna!: az értékével -íisztába-n lehet mindenki, aki a rosszul sike­rült pá'lyajavitás óta a jégen meg-jelent. Több centiméit-eres nivókülönbségek, zökkenők, re­pedések, -tátongó szakadékok vannak -a jé­gen. És ez nem is lehet -másként. A leglai­Ikusabb korcsolyázó is tudja-, hogy a jeget csak tömlők segítségével lehól felönteni, nem pedig a pálya egyik szélén kinyitni rá egy vékony vízcsapot, melynek vize csak foltok­ban lepi el -a -mezőnyt és inkább elrontja a jeget, mint megjavítja. Tény, hogy soha -olya-n rossz, annyira használhatatlain- nem volt a jég, mint a szerencsétlen- piknik után, aminek a magyarázata az, h-ogy a vizet csak kifogásul eresztette meg a vezetőség, hogy a pavillon-nak magán-célra történt átengedé­sét fedezze. Ha ezt nevezi az egyesület „pdlyaren dezés"-nek, akkor val-óban -nem fog 'kérni a közönség több ilyen rendezést. A korcsolyá­zók pénzen váltják meg belépő jegyeiket, joggal elvárhatják tehát az egyesülettől, Ihogy részükre zavartalan és gondozott sport területet 'biztositson. Öt képviselőt Szegednek! — Sürgős felirat a belügyminiszterhez. — (Saját tudósítónktól.) A közigazgatá­si bizottság ma délután 'tartott ülésében Becsey Károly dr. nagyfontosságú indít­ványt tett a bizottság éves jelentésének előterjesztése során. Mint ismeretes, az uj választási törvény szerint Szeged a jövő­ben három képviselőt küldhet a parlament­be. Becsey Károly dr. azt indítványozta, hogy irjon föl a közigazgatási bizottság sürgősen a belügyminiszterhez, hogy Sze­gedet nemcsak a város érdekében, de nem­zeti szempontból is öt választókerületre osszák. Beszédét azzal kezdte Becsey dr., hogy Szeged lakosságának számarányá­hoz mérten, kis erővel van képviselve a parlamentben. Ennek tulajdonítja ő azt, hogy Szegedet a felsőbb hatóságok szerin­te sok tekintetben mellőzik és hogy — úgymond — a város vezetősége a város elsőrangú fontosságú ügyeiben sokszor kudarcot vall. Hivatkozott itt az -egyetem­re, amelyre Szeged annyira számított s csalódott ebben a számításában is, holott a vidéken legelőször Szegeden kellett vol­na az egyetemet fölállítani. A választó­kerületek uj beosztásáról szóló törvény­javaslatot a képviselőházhoz már beter­jesztették. A javaslat szerint Szeged az eddigi két kerület helyett három választó­kerületre van osztva, ö ezt nemzeti szem­pontból helytelennek tartja, mert amig igy Szegeden negyven-ötvenezer lélek választ egy képviselőt, addig Erdélyben vannak kerületek, ahol 19,000 ember küld egy képviselőt az országgyűlésbe. Ezért azt indítványozza, hogy sürgősen írjon föl a közigazgatási bizottság a kormányhoz, hogy Szegedet legalább négy választóke­rületre osszák. Taschler Endre: Mire a fölirat oda­ér, a javaslatot már 1-e ís tárgyalták. Vcgman Ferenc: Külön feliratot in­tézzünk a belügyminiszterhez. Taschler Endre szerint, ha a város már föliratot intéz a miniszterhez, akkor ragaszkodjék eddigi követeléséhez és öt választókerületre való fölosztását kérje Szegednek. Egyébként ezirányban azért nem tett előterjesztést az éves jelentésben, mert holnap már úgyis tárgyalja a Ház •Hl Dús választék kész diván, ottomán, matracok, .. kárnitne IWIat ••• mS Telefon 1203. sz. Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze­rűen és olcsón eszközöltetnek. kárpitos-üzlet Kossut Laj'os-sugárut 6. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom