Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-17 / 39. szám

3 Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefoa-szán: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12*negyedévre K 6'— egy hónapra K 2-— Egyas szán ára IS BBér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2*46 Egyes szán ára 11 IHér. K 11 ital Kázáonnfeca & Tdefen-srfea i 385. Szeged, I9í4. III. évfolyam 39. szám, Kedd, február 17. Szeged a kormányhoz. A közigazgatási-bizottság évi jelentése. A belügyminiszter figyelmét a következőkre hivja föl a szegedi közigazgatási bizottság: 1. A megye kikerekitésének kérdését uj*a napirendre hozta a választókerületek rendezésének most folyó ügye. A helyes beosztás uj érv a Szeged székhellyel megvakítandó uj megyei beosztás mellett. 2. A városokról szóló törvény 1914Vji megalkotandó. Kívánatosnak tartja a közigazgatási bizottság, hogy mielőtt a törvényt a képviselőház tárgyalja, annak tartalmát hozzászólás céljából a városokkV közöljék. 3. Köszönettel tudomásul veszi a bi7,°ttság a szemkórház kibővítését elrenbelügyminiszteri határozatot és egypjiileg azt a 'kérést terjeszti a miniszter hogy a kibővítést mielőbb vigyék keltül. 4. Szükségesnek tartja a közigazgatási bizottság a kórházi bizottság reformá'ását. A kórház költségvetésébe beállított kiadások az ápolási dijak s általában a költségvetési tételek leszállítása miatt "fm fedezhetők. A 'kórházi alap — mint a bizottság megjegyzi — fizetési zavarokkal Vizd, ugy, hogy kénytelen a városhoz fordulni előlegekért. A kórházi alap ezidőszerint száznyolcvanezer koronával tartozik a városnak, a belügyminiszter azonban a költségvetésből ezt a tételt is törülte. A 'kórházi zavarok oka a felterjesztés szerint 1. az ápolási dijak leszállítása; 2. a kórházi vagyon kezelésének az 1886. évi XXI. t.-c. alól történt kivétele; 3. a kór- , házi bízottság kezelésébe és gazdálkodásának vezetésébe a tanácsnak betekintése nincs. A hatóság körön kívül álló bizottság felelősség nélkül működik. Mindezekre való tekintettel a közigazgatási bizottság kéri a belügyminisztert, hogy a kórházi bizottságnak ez a hatásköre felelős hatósági közegek elé utaltassék és csak a felügyelet maradjon meg a kórházi bizottság kezében. 5. Kéri a bizottság a magántisztviselők jogviszonyainak szabályozását. 6. Kéri a szolgák és altisztek fizetésének rendezését. A folytonos segély és drágasági pótlék — mint írják — tarthatatlan. Az ideiglenes állapot sok zavart okoz. A pénzügyminisztertől a következőket kéri a közigazgatási bizottság: 1. A házadómentesség kiterjesztését ' tizennyolc évre. 2. A házbérjövedelem után kirótt általános jövedelmi pótadó törlését. Az 1909. évi VI. t.-c., vagyis a házadótörvény életbeléptetésétől, 1913. január elsejétől a házbérjövedelem után kirótt adó után az általános jövedelmi pótadó behajtása felfüggesztendő, mert az uj adótörvény életbelépett s ennélfogva jövedelmi pótadót nem ismer. A kincstár a maga felemelt jövedelmét a 10 százalékról 14 százalékra fölemelt adókulcsban megkapja s igy az adó kétszeres emelkedése méltánytalan volna. A vallás- és közoktatásügyi miniszternél az alábbi intézményeket sürgeti meg a bizottság: 1. A leánygimnáziumot. 2. A zenepalota építését. Hivatkozik itt a bizottság arra, hogy a 300,000 koronás államsegély Ígéretére támaszkodva a város elkészíttette a terveket, elvégezte a szükséges kisajátításokat, az útban levő épületeket már lebontatta, miáltal a város elesett ezeknek az épületeknek a jövedelmétől. Az építést az államsegély kérése miatt nem lehet megkezdeni, pedig a tanulók száma egyre növekedik s a zeneiskola régi helyisége a fogadalmi templom építése miatt hamarosan lebontásra kerül. Az igazságügyminisztertől dologház fölállítását kérik a csavargókról szóló törvény alapján. Indokul fölemlíti a jelentés, hogy a szegedi tábla területre, személyHogy élnek egy magyar megye székhelyén ? Szombaton délután feíüi tüník a vonatra a szegedi Rákus-áltomáson, hogy eljussunk í.fiiii vármegyénk székvárosába. Szentesre. perc késéssel befutottunk Hódmezore, ac egy másiik vtmat Vásárhelyen késett tíz Percet, viszont a iml vonatunknak Orosháza {e'é kellett mennie s igy nem is csodálkozunk, hogy Vásárhelyen huszonöt pefcig to)f tak bénnüóket (ebiben benne van a 'tnegallasi idő is). Elég az hozzá, hogy annyi ido [Dúlva érkeztünk meg a saját megyénk székelyére, amennyi idő irmává Budapesten tu Szatsuldhattun!k voH.ua esetleg. Szentesen azt [hondták, hogy hozzájuk mégis Szeged esuK |pcnW;,...i-< r, . . • it ieywT"?' IKJXy '"ozzuijiuiK. 'htosW — olv ^ ' mar igazi városról van szó, yanröl, amelyikbe belekapcsolódhatik. s .hentesen csak ugy egyszerűen tudomái-ós 1 adták' ,,K>gy a legújabb népszámlá-J* i5zer'nt harmincháromezer ember lakik. ÉUSZ évvel ezelőtt is ennyi lelhetett, — 'yndták imég. — És százhúsz év múlva is ff? r-nyi lesz' ~ ltettük hozzá ^ eíbittók, ^Wlák. miért. Különben igazi magyar váyzentes, a magyar erények és magyar siHct 'legtipikusabb városa. Az ilyen maben n6p adhatta meg a szó kiitiinő értelméi> vett Magyarország karakterét. Itt nincs yugati áramlat, itt inincs izgalom, nincs kiJ,nU(>tt gyűlölet. Csak bölcsesség van, abhiin/ legveszedelmesebb líajtíábóil. amely hov e ^mondja, hogy igy is jól van, a van. helyesebben: ahogy nincs. Szentes megyeszékhely is, tehát a városi' életen kívül van vármegyei élet és szervezet. Itt lakik a főispán ur is, ezidő szerint Cicatricis Lajos; az alispán ur: Nagy Sándor dr. A polgármesteren, városi unakon kívül itt laknak a megyei tisztviselők is, hatalmas gárda s itt lakik Szentes egyetlen or- | szággyülési képviselője is, Fekéte Márton udvari tanácsos. A tanult emberek tábora igen nagy, majdnem hihetetlenül, nagy. Az egyiík ur beszéd közben odavetette, 'hogv mit gondolok, jobb lesz-e a nyáron Stockholmba mennie, mint London1 felé, egy kis körülnézésre? — Eridj Berlinbe, föltétlenül ajánlom, most voltam1 a nyáron, — szólt az egyik. — Ugyan, két éve sincs, hogy voltam Berlinben, — mondta amaz. — Én a te helyedben mégis Szentpétervárra mennék, nincs tiz éve, hogy arra jártam. — jegyezte meg egy harmadik elegáns és öregedő ur. Bei!lene a Jordmayornak. Különben ezekkel az urakkal is azon- a banketten találkoztunk, amelyet a szegedi tornászcsapat tiszteletére rendeztek s amely :az őszinte beismerésük szerint egyetlen valamire való társadalmi esemény volt egy év óta, — a megyebáltc.l eltekintve. Hogv el ne felejtsük: színházépület is van Szentesen, állandó, téli színház, csaik épen előadásokat nem tartanak benne. Egy évben néhány hétre rukkol át egyik másodrendű szini társulat, más egyéb állomás hiányában. Különben a színház terme annyira elfuserált válami, hogy röstelkedve vallom be, de az építőjét a kecses csillárra kívántam dísznek. — Uram, ilyen színházat csak Szentesen1 fogadhattak el, — mondotta egyik megyei főtisztviselő, angol arccal és monoklival— És történt Szentesen* valami nevezetes építkezés ebben a században? — kérdeztem valódi (hirtelen jött) szegedi gőggel. — Semmi, csak nfost készül egy templom, — mondotta egyik ur, természetes akcentussal — Világítás, vagy ilyesmi? — Pardon, ne tessék gúnyolódni. Azért, hogy olyan sötétek a főutcák is, dő látná csak, amikor nem havas a világ. Nagyon szép és diszkréten elegáns aszszonyok kérdezték, hogy nem találkoztunk-e farkasokkal? — Hogy-'hogy . . . izé, mint tetszik érteni? — Hát nem tudják? — .kiáltották élénken. — A főutcán ma agyonlőttek egy farkast. — Mikor? Hol? Szldntesai?! — Igen, ma. Szentesen, a belterületen. — Hanem a többi farkas az megszökött és azokkal még visszafelé találkozhatnak, — mondták kárörvendve, ellenben igen kedvesen. Megtudtuk, hogy a hir igaz, az eset megesett. Csongrádmegye székhelyére berándultak a farkasok, egyiket egyik szenvedélyes vadász elejtette és most a társává! együtt fogadkozik, hogy a többi — látott — farkast szimttént elejti. Ha már nyúlra nem szabad lőni, jó lesz nekünk a farkas is, — mondták gyönyörrel. Különben négy rókát