Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-15 / 38. szám

li 1014. február 15. ven gyermek által előadásra kerülő ,gyermek (hallett: a TÓzsa lakodalma. Az élőképek közt letsz ó-görög, angol, rokkokó, empire és egy magyar: A csárdás, melyet a Nemzeti Szín­ház művésziéi annak idején, a párisi világ­kiáliitásoin mutattak be. A szüneteik ailatt a honvéilzeiiekai- fog hangversenyezni. Ugy tudjuk, hogy egy kiváló művésznővel si folynak tárgyalások az egyesület vezetősége részéről. A szereplők közt egyébként Szeged uri tár&adiailmíánjak ilqgielakélőbb hölgy- és férfitagjai lesznek. Ez utón is kéri az egyej sülét elnöksége azokat a hölgyeket és uraikat, akik a szereplésre felszólítást kaptak, hogy szándékukat postafordultával tudassák az el­nök-nővel-, Nőnap Deasőnével (Klauzál-tér 2.) A t. páholybérlőket pedig arra kéri az egyesület, hogy páholyaikat február 21-ig szíveskedjenek kiváltani. (Előjegyzéséket. az előadásira már most is elfogad az egyesület elnöksége. Ápolónői tanfolyamot szervez a Vörös-Kereszt. — A választmány mai ülése. — (Saját tudósítónktól) A Vörös Kereszt Egyesület szegedi választmánya ma dél­után 5 órakor a városháza bizottsági termé­ben özvegy lovag Worzikovszky Károlyné elnöklete alatt választmányi ülést tartott. A választmányi iilés legfontosabb tárgya az ápolónői tanfolyam szervezése volt. Az el­nök először is azt a. levelet olvasta föl, ame­lyet ebben az ügyben Ferenc Szalvátor fő­herceg védnök1-helyettes intézett tCsekoráts Endre gróf v. b. t. t. egyesületi elnökhöz. A levél igy szól: Kedves Gróf! Az önkéntes betejfápolónői tanfolyamnak n magyar Vörös-Kereszt által háború esetére megindított országos szervezé­séről f. hó 6-án 40. szám alatt előterjesztett je­lentést, különös érdeklődéssel és nagy megelége­déssel vettem tudomásul. Ez a céltudatosan és nagy arányokban megalapozott és az orvostudományi kar számos főorvos és orvosi körök más kiváló kép viselői­nek nagy köszönetre méltó támogatása követ­keztében a kivánt ex-edinényt is igérő mozga­lom, nemcsak igen értékes kiegészítése a hadi előkészületeknek abból a célból, hogy a segitő ápolónőkben mutatkozó rendkívüli szükség a komoly eset beálltára biztositassék, hanem oly nagyra becsülendő békeintézmény létes-itésére is alkalmas, amely hivatva lesz a hygieniáról, a betegápolási-ól és baleseteknél az első segély­nyújtásról a szükséges ismereteket a lakosság általános javára terjeszteni. Amidőn a szóban forgó törekvéseket öröm­mel üdvözlöm, meleg köszönetet mondok, a ne­mes ügy érdekében tanúsított áldozatikészsé­gükért mindazoknak, akik a tervbe vetít moz­galmakat eddig támogatták vagy azt a jövő­ben elősegíteni készek. Itt első sorban azokra a hölgyekre és or­vosoki*a gondolok, akik hazafiasságtól és tisz­ta omberszeretettől áthatva a nehéz betegápo­lási szolgálatra illetőleg a fáradságos tanítás­ra önkéntesen és önzetlenül vállalkoznak. Ferencz Szalvátor főherceg s. k„ lovassági tábornok. A választmány örólmmel vette tudomá­sul a főherceg leiratát és ezután elhatározta, hogy Szegeden is létesit ápolónői tanfolya­mot, amelyre vonatkozólag a következő fel­hívást intézi a szegedi hölgyekhöz: A közelmúltban a közelünkben lefolyt Balkán háború tanulsága az, hogy nincsen elég ápoló, hogy az úgyis csekély számú orvos képtelen lesz a tömeges sebesülteket, betegeket ellátni. Vészkiáltásként zúgott végig a kultur­áflamokban a szózat, hogy ápolás hiányában fognak a sebesültek elpusztulni. Megindultak erre az ankétek, tanácskozások, tudós profesz­szorok, tapasztalt katonaorvosok számszeriut mu tatták ki, hogy a hadsereg létszámának az elő­re látható sebesültek arányának mennyi ápo­ló felel meg. Arra az eredményre jutottak azok, Eogy mér béke idején kell rendszeres ön- •' mmim m.mvm. | kéntos ápolónők kiképzésével arra törekedni hogy háború idején a követelményeknek meg­feleljünk. Ez a feladat, hogy tömegesen állít­sunk a hadseregek szolgalatába ápolónőket, a Vörös Kereszt Egyletekre háramlik, mélynél célja most már nem csak az, hogy pénzt s anya got gyűjtsön a háborúk által okozott sebek enyhítésére, hanem főleg az, hogy egy megbíz­ható ápolónői karral birjou, mely felett hábo­rú idején rendelkezhet. Ezen magasztos cél lebegett a korán elhunyt Babarczy dr. szeme előtt, mikor törvény utján gondolta, szervez tet­ni a nők kötelező hadegészségügyi szolgálatát Igaz, hogy önmaga megnehezítette eszméje mielőbbi megvalósulását azzal, hogy ezt a kö­telező szolgálatot a nők választójogától tette függővé. A Vörös Kereszt Egylet Szeged vá­rosi választmánya is rendez egy ápolónői tan­folyamot, amely Illés Imre dr. es. és kir. törzs orvos ur vezetése alatt kezdődik március hó 2-án délután fél 3 órakor a csapatkórházban Ezen tanfolyam 4—6 heti időtartamot vesz igénybe hetenkint 5-ször, napi 2—3 órán ke­resztül. Tekintettel a cél fontosságára s arra a körülményre, hogy az ápolónők alapos ki képzése csak ugy képzelhető, ha egy kurzuson határozott számú hölgy, maximum 20 vesz részt a vörös kereszt egylet Szeged városi választ­mánya kéri azon hölgyeket, akik ezen önfeláldo zó hazafias feladatot magukra vállalni óhajt­ják, hogy levélben, vagy személyesen naponta 3—4 óra közt jelentkezzenek Illés Imre dr. törzs orvos urnái, Deák Ferenc-utca 22. szám alatt. A tanfolyam végeztével a választmány előtt teendő vizsga után, a hölgyek ápolónői okleve­let kapnak. Ez,után az elnöklő özvegy lovag Worzi­kovszky Károlyné előterjesztette, hogy a Vcrös Kereszt Egyesület szegedi választmá­nya 10,000 korona visszatérítését kéri a Szegedi Jótékony Nő-egyesülettől. Mint egy régi jegyzőkönyvből megállapítja az elnök, az árvíz után a Vörös Kereszt Egyesület 10,000 koronát engedett át a Jótékony Nő­egyesületnek egy kisdedóvó intézet föláll i­itására. Mival most az uj törvény szerint az óvciskoilákat: városi kezelésibe utalják és az összes terheket is a város veszi át, az egye­sület köteles a 10,000 koronát, mint alapot visszaszolgáltatni. A választmány az erre vo­natkozó (tárgyalások keresztülvitelével Rózsa Andor dr. egyesületi ügyészt bizta ímeg. Ennek letárgyalása után a Vörös Ke­reszt Egyesület fennállásának jubileumát tár­gyalta a választmány, amelyet májusban fognak megtartani. Az előkészitő munkála­tok elvégzésével Balogh Józsefné úrnőt bíz­ták meg. Délmagyarország előfizetési éra Szegeden: sgy évre . félévre . negyedévre egyhónapra Vidéken: egy évre . félévre negyedévre • • • 24.— kor. 12.- „ 6.- ­2.­28.— kor, 14.- „ 7— , Szeplő!, iffájfoüot, pattanást l' gyorsan eltávolít a GERLE-féle Kapható: a Kígyó gyógytárban SZEGED, Klauzál-tér és Kárász-utca sarkán. j.i fl^Tiff'xjSyff HÁZI IDILL. Egyik szegedi ur jóked­vűen meséli éjfél után a nem épen józan tár­saságának: Hazamegyeik a múlt héten, haj­nalban. A feleségem ifogad, pongyolábtam, de azért dühösen: — Gyalázat! Tűrhetetlen állapot, li-ogy művelt -nő -létemre ily részeges, lump a fér­jem. — Egy müveit >nő éj fél- után háirom óra­kor in,em áll szóba egy részeg emberrel! — mondtam. — Hát, nincs igazam? RENDEZETTEK. Nos, hogy állunk m ön vagyoni viszonyaival, kedves leendő vőm uram? — Ó, az én. vagyoni- viszonyaim teljesen rendezettek. Tudtniillík semmim sincs! . . • ÜZLETTÁRSAK. AliLitólag egyik Szé­chenyi-téri üzletből -való ez az eset. Miért verekedik ön folytonosan az üzlettársával. Szendvics ur? — kérdezte egy intelligens vevő. — Mert folyton kihoz a béketűrésből — De gondolja, meg, bogy :a szegény májbajoe! — Hát aztán? Ha ő neki fáj a mája, én adjam ki az epémet? TANÁCS. Mit szólsz hozzá, az a bivaily­ei^jii Döbrögi .leszamaTaajott ? iMit tennél én helyzetemben? — Nem mondanám el senkinek. GYÖNYÖRŰ KORSZAK. A.: Milyen idősnek gondolja -ön (Borbála kisasszonyt? B.: Abban a korban van, máikor a nők konfliktusba keverednék -a keresztlevelükkel IDEÁLIS VENDÉGLŐ. Kiabál1 a ven­dég: — Pincér, ez mégis hallatlan, fölírnák az étlapra harminc ételt s mire az ember jön, mind ki van húzva. Ennék rostélyost­ki van hiúzva, ennék sertéskarajt, ki van húz­va. Biiftök, ragu, tki van húzva, Hol itt * ráció? Pincér: Bocsánat, de az is ki van -már húzva, nagyságos ur. A GRÓFKISASSZONY KÉRDEZ. Egyik budapesti vicclapban, olvassuk ezt az esetet mimt viccet: A grófkisasszony: Nézze, nevelő ur, mi­féle állatok azok ott abban a csúnya pocso­lyában. — Azok disznók! — Tudom, hogy azért nevezi disznóknak­mert ilyen csúnya helyen vannak, de mi nevük tulajdoaikérien? MODERN SZOBALÁNY. A> mai tawgóJ lázra jellemző ez a® eset, amely megtörtéfl*­Nagysága (az uj szobaleány hoz): Szómba* :Me táncest lesz nálunk, majd meglátom liogy mit tud! — Ó kérem, nagyságos asszony, egész nyugodt lenni,, tudom én inár a tangó is. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom