Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-20 / 16. szám

2. DfiLM A G Y A ROS-SZÁ Q 1914. január 20. Borzasztó lehet; ime, éljött az idő, amikor már nem veszi ő'ket észre senki, az egész ország közömbös az iránt, hogy mit nem is csinál a mi dicsőén letört ellenzékünk. Jung Péter előadása a dróttalan távíróról. (Saját tudósitónktól.) Nem emlékszem; mikor láttam ekkora embertömeget a vá rosháza közgyűlési termében, mint vasár nap, Jung Péter, felső ipariskolai tanár előadásán, melyet .a dróttalan távíróról tartott'. Nem frázis, ha azt írjuk, hogy ezen az előadáson képviselve volt a szegedi társadalom minden rétege. Magasrangu katonatisztek, előkelő főhivatalnokok, kistisztviselők, deákok, munkások, bájos, ifjú leánykák ós egy csomó szép asszony szorongott egymás mellett. Szines, tarka képet nyújtott a hallgatóság. S ha mindezek után elgondoljuk azt, hogy Jung Péter — bár — Szegeden végezte középiskolai tanulmányait, de mint tanár mindössze másfél éve működik itt — úgyszólván még ismeretlen ember városunkban, s mégis sok száz érdeklődő jelent meg előadásán, akkor megállapíthatjuk azt, hogy magának a tárgynak szólott ez az érdeklődés. Nem első előadása ez a Magyar mérnök- és épít és? egyesület szegedi osztályának, mely ily irányú előadások rendezésével igazán hálára kötelezi a váras közönségét, melyet a modern technika nevezetesebb vívmányaival ismertet meg. Ajánlatos, hogy a jövőben vegye valaki kezébe az előadások rendezését. Azt láttuk ugyanis, hogy mig az első padsorokban diá'kócskák terpeszkedtek szét, addig előkelő úrnőknek és tiszteskoru uraknak egyáltalán nem jutott ülőhely, sőt akárhányan még állóhelyet sem kaphattak és kénytelenek voltak eltávozni. Ha marad hely, ám üljenek le a diákok, de hogy mindenek előtt és mindenki elől ők foglalják el a legjobb ülőhelyeket, az még sincs egészen rendjén. Maga az előadás rendkívül érdekes és élvezetes volt. Az elmés ötletekkel, költői idézetekkel fűszerezett szabad előadást kísérletek és vetített képek kisérték. Az ezekhez szükséges technikai felszerelés a felső ipariskola tulajdona, melyet Tordai Imre igazgató engedett át készségesen az előadás céljaira. A fiatal J.ung Péter vasárnapi élvezetes és tanulságos előadásával alaposan kitágította tisztelői körét. Előadásának rövid vázlata: (Először ismertette a. természettudományok legújabb irányait, amelyek ai régebbiekkel szemben lényeges eltérést mutatnak. Amig ugyanis kezdetben csak az érzékeink körébe eső tüneményeket boncolták, addig a maii természettudomány az érzékeink körén kívül eső jelenségek terére terelte a kutatást és a körülöttünk rajzó hullámok láthatatlan vil á gát analizál j a. Ezek a hu lilámrezgések a modern természettudomány feltételezte éter-ben mennek végbe. Az éter az egész mindenséget betöltő, ai anyagtól teljesen különböző valami, amelyről egy érzékünk révén sem tudunk' közvetlen tudomást szerezni, de azért a mai természettudós előtt megdönthetetlenül bizonyos a; létezése. Amint egy rezgő hur, vagy hangvilla hullámzásba hozza maga körül a levegőt és a levegőim Ilátmcik a itór inijnAm irányában (kiterjednek!, ugyanúgy hozza hullámzásba; az étert egy villamosszikra és ezen éterin dl ámok másodpercenként 300.000 km.-uyi sebességgel száguldanak tova minden irányban, keresztül növényen, fán, kövön, emberen, csak a fémek tartóztatják fel őket útjukban. Az elektromosságnak az éterhullámokban ily módon való terjedését először Herz Henrik német tudós mutatta ki és ugyanő állapította meg ezek törvényeit. Néhány évvel később Branly francia fizikus egy igen egyszerű készüléket .szerkesztett, amellyel az éterthullámok kimutathatók. iEz a; kohürer, egy üveg- j csőbe nyúló bét fémrúd, amelyek között finom vas niökei v. ezüstreszelék van. Ha villamosáram körébe villanycsengőt és egy 'kollárért kapcsolunk a esengő nem szólal meg, mivel a fómreszeléken nem megy keresztül áram, de mihelyt kívülről elektromos hullámok érik a kollárért, a reszelek átbocsájtja az áramot és a csengő megszólal. Egy gyenge ütésre v. rázásra a készülék ismét felveszi előbbi tulajdonságát és a csengő elhallgat, amig ujabb hullámok nöm érik. Ezen jelenségek zseniális egyesi|téséval alkotta Mareoni 1896. a drótnélküli távírót. A távíró elméleti vizsgálata, és tudományos megalapozása Braun, Slaby és Arco német tudósok nevéhez fűződik. Az előadó ezek után egy a terem közepén áliló elektromosigóp csúcsai között szikrákat létesít, amire egy az asztal végén ájfló csengő szólal meg minden egyes szikrára, majd egy villanylámpa gyullad ki, majd puskapor robban fel. Azután rendes morseje> leiket ad le egy a terem egyik oldalán elhelyezett jeladókészülékkel, amelyeket a terem másik oldalán felállított jelfogó készülék csengője szabályosan visszaadja. Az utóbbi lei.serieteket az előadás végén megismételte olyképen is, hogy n jeladó készülék a szomszédos teremben volt és a. közbeneső ajtót becsukták. Végül részletesen ismerteti a szikratávíró alkalmazását a tengerhajózásban és hadseregben és a különböző állomásokról és azok berendezéséről veti tett, képeket mutat be. kbbaaaareatsiionbaaaa Piquart tábornok meghalt. Parisból jelentik: Piquart tábornok, aki a Dreyfusspörben való szereplése óta a második hadtest parancsnoka volt, Amfiensben meghalt. A tábornok pénteken leesett a lóról s az akkor szenvedett daganat következtében ma •meghalt. Clemenceau volt ministzerelnök, a kinek hadügyminisztere Piquart volt, barátja halálának Ihirére Amliensbe utazott. Összeült a román komité. A román komité tagjai ma Budapestre érkeztek és délben előzetes tanácskozásra gyűltek össze a Császár-fürdőben. A komité Tisza István gróf legutóbbi prepozícióját tárgyalja. megett belé. Rosette leszállt az emel'vényról, vidám arccal kezdett tányérozni, a nagy rézpénzdarabok csak ugy hullottak a tányérba; és nevetve és megelégedetten, mintha százezreket kapott volna, öntötte a pénzt férje gitárjába és igy szólt: — Ide nézz. ha tovább is igy megy, nemsokára gazdagok leszünk. II. •Miikor Bordasné környékünkön már (minden buesun volt, kedvet kapott arra, hogy a városokban is szerencsét próbál. S itt is, mint a falvakban, feltűnést keltett a monteuxi leány. Zászlóval a kezében Lengyelországról énekelt s e hazafias dalokat oiy bensőséggel mondta el, hogy borzalom fogott el bennünket. Avignouban, Cetteben, Toulouseban, Bordeauxban szinte bálványozta őt a nép, ugy, hogy végül elhatározta, ihogy Párisba megy. Párisba sietett tehát. Ez az a mágnes, mely mindent magához vonz. S út is. mint mindenütt, sőt még inkább a tömeg kedvence lett. A császárság végnapjaiban volt ez, a gesztenye sistergeít a parázsban és Bordasné a Marseillaise! énekelte. Sciha énekesnő ezt a himnuszt oly szenvedéllyel, akkora lelkesedéssel eJ nem dörögte. A munkások, az utc'akövezők a sugárzó szabadságot lát- 4 tá'k benne s a költők neki ajánlották dalaikat. III. Következett a háború, a vereség, a /orradalom, az ostromállapot, cs'apás c apás után. Azután a commune ördögi miivé'* /el. A kis monteuxi asszony, aki mint egy nadár a viharban, ide-oda röpködött és a. ; uSIkaporszagtól, az általános mámortól én 1 nép- I szerűségtől megrészegedett, most ;* egy kis démon, a ,,Marianne"-ról szóié ; énekelte . . . Elénekelte volna a'káy 'ben, de még szívesebben a tűzben. Egy napon a fölkelés bullá' . uagával Sodorta az utcán és mint egy Aé .maszálat, elragadta a Tuilleriákig. A cső .seték, mely most király lett, tombolt a királyi termekben. Puskaportól fekete karok megragadták Mariannet — mert a fölkelők szemében ő volt Marianne megtestesülése — és vörös zászlókkal körüllengve a trónra emelték. — Énekeld nekiütik, — kiáltotta feléje — az utolsó dalt, melyet ez átkozott falak még hallanak. S a kis monteuxi asszony föltette szőke hajára a vörös sipkát és elénekelte a „La Canaille"-t. Hangos „Éljen a köztársaság" kiáltás követte az utolsó refrént. Csak egy a tömegben elvesző hang válaszolt provencali nyél ven: — Éljen Szent Gens! E pillanatban köd borult a kis asszony szemére; kék szemében két könnycsepp ragyogott, elhalványodott, mint egy halott. — Nyissátok ki az ajtót, hadd kapjon levegőt! — kiáltoztak, midőn látták, hogy szinte eszméletlenül rogy össze. Dehogy! Szegény Rosette! Nem a levegőnék volt hijjával. Monteux hiányzott neki. Szent Gens a hegyen, a provencei ünnepeken érzett ártatlan öröm, melyet egy (ismeretlen hang fölébresztett emlékezetében. « Közben a tömeg vörös zászlókkal ordítva elrohant a nagy, nyitott ajtókon. Páris fölött az ágyuk menydörögtek egyre hangosabban, szörnyű hírek szálltak a komor utcákon; a távolban hosszas, elnyúlt fegyverropogás'! hallatszott; petrófleumszag fojtogatta a tüdőt s néhány órával később a Tui.lleriiákban hatalmas lángoszlop sz'' i az ég felé. Szegény kis monteuxi Ieánvt Soh 1 senki nem hallott többé felőled? ROszufinytöke: 6.000,050 Hopona OLCSÓ DIJAK ? KARTELLEN KIVŰLU yunuária Kötvények : 21.1 OLCBÓ DIJAK! ELÖNYÖB FELTÉTELEK! a legelőnyösebb élet-, tüz-, baleset-, szavatosság-, betöréses lopás elleni, üveg-, jég- és áilat-biztositásoknál. Foltillágoslfásokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szluesen szolg*: a Hungária Általános Blztosiíú Részu.-Társaság Igazgatósága Budapest, Ull., Hárolg-kDritt 3. == SZEGEDI VEZERUGYNOKSEGE: TISZA LAJOS-KÖRUT 73. = és a társaság képviselőségei. - — ' ' " f ' • r - r -•'— i - ' • - • • . i rr -r— - " • "