Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-20 / 16. szám

1914. január 20. MLMAGYABÖR32AG :i son­A képviselőház ülése. — Folytatták a sajtóvitát. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőiház ina folytatta a sajtóvitát. Az ellenzéki képvise­lők az ülés megkezdése előtt kérdést intéz­tek a vitarendezőhöz, Kobek Kornél képvi­selöönöz, hogy van-e elég szónok a legköze­lebbi ülésekre? Kobek megnyugtatta a kér­dezős'ködöket, hogy nemcsak erre az. egész 'hétre, de még a jövő hét üléseire is van elég szónok tartalékban. A mai ülésre egyelőre a következő felszólalók jelentkeztek: Barabás Béla, Bernáth Béla, Kelemen Béla. Nagy érdeklődéssel várta az ellenzék Po­lónyi Gézát s találgattak, vájjon Poíóiíyi meg fogja-e tenni összeférhetetlenségi beje­lentését az. elnök ellen? Beöthy Pál elnök mindjárt az ülés ele­jén szóba hozta ezt az ügyet a képviselőház­ban és nagyon ügyesen ő maga indítványoz­ta, hogy mondja ki a Ház, amennyiben Po­lónyi valóbani összeférhetetlenségi bejelen­tést akarna tenni az elnök ellen, ezt még a napirend megszakításával bármikor megte­hesse. Az indítványt a Ház. elfogadta és igy ezzel tág kaput nyitott Polónyi Géza beje­lentése számára. Nem1 kis feltűnést keltett, hogy Apponyi Albert gróf az ülés megkezdése előtt az el­nöknél járt. Csakhamar kiderült azonban, hogy nem a politika vitte Apponyit Beöthy Pálhoz, hanem kérvényt adott át: az Em'ke íöliiratát az országgyűléshez az erdélyi bir­tokpolitika ügyélben. A mai ülésen részt vett a sajtóvitában Vadász Lipót igazságügyi államtitkár is. (Az ülés.) Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Az elnök az irományok előterjesztése után bejelenti, hogy a képviselőház küldött­sége Lázár István gróf alelnök vezetésével szombaton részt vett a Szent István csata­hajó vizrebocsútásán. (Az elnök összeférhetetlensége.) Majd a következő bejelentést teszi az el­nök. — A mult ülésen Polónyi Géza képvise­lő ur összeférhetetlenségi bejelentést akart tenni. Azokhoz a kijekinitéséktbez, amelyeket az elnöklő alelnök és a miniszterelnök ur tett ez alkalomból, nékem se hozzá tenniva­lóm nincs, sem azokból elvenni nem akarok. Föikiáliások balról: Mindjárt gondol­tuk. Az elnök: Teljesen osztom e kijelentések tartalmát, mert ezt tartom a házszabályok egyedül helyes értelmezésének. Héderrári Lehel: A múltkor miért en­gedte meg? Az elnök: Kérnem kell azonban a tisz­telt Házat, hogy a bejelentés állítólag ép az én személyem ellen irányul, méltóztassék már most kimondani az én indítványomra, hogy amennyiben Polónyi Géza képviselő ur meg kívánná tenni összeférhetetlenségi le­jelentését, azt a napirendi vita megszakítá­sával is bármikor megtehesse. (Élénk helyes­lés a jobboldalon.) A Ház teliét indítványo­mat elfogadta. Következik a napirend tár­gyalása. (A sajtóvita.) Barabás Béla azzal kezdte a beszédét, hogy bár a többség nagyon szeretné, ha az ellenzék nem volna jelen a Házban, az ellen­zék mégis itt marad és teljesíteni fogja kö­telességét. A sajtó becsületes munkásait az ellenzék nem hagyhatja cserben, hanem se­gít nékik megvédeni a sajtószabadságot. Az utolsó idő alkotmányos harcaiban a sajtó kitűnően megállotta helyét, a meg nem vá­sárolható sajtó becsületesen teljesítette föl­adatát. (Részleteket olvas 'föl az ujságiró-tes­tületeknek a sajtójavaslatra vonatkozó me­morandumából, majd azt fejtegeti, hogy nagy okának kellett lenni annak, hogy a saj­tó javaslatot oly nagy gyorsasággal napi­rendre jutatták. A trónbösizódben, amely a kormány programjának tekinthető, igen >xk olyan ígéret volt, amire még nem került rá a sor, a sajtó javaslattal azonban, amelyről egy szót sem szólt a kormány programja, sürgősen foglalkoznia kell a törvény hozás­nak. A katolikus autonómia, az ipartörvény revíziója, a középiskola reformja, a .közigaz­gatási bíróság hatáskörének szabályozása, a viziutak és csatornák építése, az uj telcpitési törvény mind nem oly sürgős a kormányra nézve, bár mindezeket megígérte programjá­ban. Részletesen elmondja a ciomagszáilitó­r ész vény társaság m egbu k t at ásának t örtén e­tét, miközben az elnök figyelmezteti, hegy térjen a tárgyra. A szónok azonban tovább­ra is ezt a kérdést tárgyalja s elmondja, hogy a csomagszállító-társa ság helyébe lépett uj társaság micsoda törvényellenes kedveaése­ket kapott a. 'kormánytól. Az úgynevezett át­lagsulyra vonatkozó kedvezmény rendkívüli káros az államivasutakra. A sajtó hiába tilta­kozott ez ellen és hiába illették Lukács Lász­lót és néhány előkelő államhivatálnokot a becsületsértő kifejezések özönével, senki sem mert e miatt sajtópört indítani. Ily előzmé­nyeket láttunk a sajtójavastat beterjesztése előtt. Majd a sajtótermékek postai szállításá­nak kérdésével foglalkozik és azt fejtegeti, bogy azok a biztosítékok, melyeket a javas­lat a postai szállítás dolgában nyújt a la­pokrak, nem kedvezményes, hanem a nem­zetközi postaegyezmény következései. (Kelemen Béla beszéde.) Burabás Béla az. elnöki figyelmeztetés után, hogy tudniillik a tárgyhoz szóljon, ki­jelentette, hogy itt nem lehet beszélni és leült. A menteimi bizottságihoz utasították. Ezután Kelemen Béla 'dr.. Szeged város második ke­rii le térnék képviselője mondott "beszédet a sajtójavaslat ellen. Kelemen, azzal kezdte beszédét, hogy az ellenzék elismeri, hogy a sajtójog reformjá­ra szükség van, viszont Iha csinálunk ez irányban valamit, a reformnak olyannak kell lenni, hogy a tisztességes és komoly sajtót megivédje. A most tervezett rdfonm pedig éppen a tisztességes és komoly sajtót fe­nyegeti veszedelemmel. Majd a sajtójog büntető rendelkezései­vel foglalkozott s eztán a kolportázsjogra tért át s itt hivatkozik az eddigi rendelkezé­sekre. — Visszataszító, — fejezte be Kelemen Bála, — hogy olyan párt akarja a sajtójog reformját megvalósítani, amely kebeléből pa­namák láttak napvilágot. Llammersberg László beszélt ezután s kijelentette, hogy ö is, a közszükség is őhajt reformot, de visszariad minden reformtörek­véstől, amikor a tervezetet látja. Inkább ma­radjon meg a régi állapot, — mondja. Narancsik József a sajtókamara hívé­nek mondja magát. Az ülés hat órakor végződött. Padlásra kerülnek a kultúrpalota müértékei. - Sztik az épület. — Baj van a tűzbiztonság körül. — (Saját tudósít ónktól.) Tömörkény Ist­ván, a szegedi kultúrpalota igazgatója hétfőn bead'vánnyal fordult a tanácshoz, hogy se­gítsen valami'kép a közművelődési palotában uralkodó tarthatatlan állpotokon, Mindenek­előtt arra hívja ,föl Tömörkény a tanács fi­gyelmét, hogy a kultúrpalota immár olyan szűk, hogy az értékes muzeuimi anyag je­lentékeny részét „raktárilag" kell kezelni. Körülbelül azt jelenti ez a kifejezés, hogy a muzeum műértőkért helyszűke miatt odagyö­möszölik, ahova éppen lelhet. A néprajzi mü­érté'keket ládákba, a képeket a folyosókra és igy tovább. Arra sincs kilátás egyelőre, hogy a megígért 430,000 koronás államsegélyből a kiulturpalotát kiibővitsék, mert a kultuszmi­niszter legalább öt-hat évig nem hajlandó ezt az összeget folyósítani. (Talán az uj kórház­ra lenne jó ez a pénz.) Tömörkény beadvá­nya, a mély érdekes és jellemző dokumentu­ma a város ügyei rendszertelen vezetésének, szórói-szóra a következő: . Tekintetes Tanács! A kultúrpalota helyiségei a szaporodó imuzeumi anyag befogadására már csak ugy képesek, hogy az egyes osztályoknál a rak­tári kezelést alkalmazzuk. A könyvtárnál az anyag szorulatálhoz képest még 6—8 évi gyarapodásra van hely. Ellenben a képtár egyes anyagai már a fo­lyosókra szorulnak. Az éremtárból a raktár­szekrényeket részben az olvasóteremibe, részben az irodába kellett áttenni, hogy a terem falai képek elhelyezésére használha­tók legyenek. A természetrajzi tárba kilátá­som van rá, hogy a Nemzeti Muzeumtól ka­pok egy bölényt, ami által az ezen a tájon egykor élt állatok sorozata kimerítve lesz, oda több nagyobb tárgy már nem fér, leg­feljebb apró emlős, vagy madár, továbbá ro­var. A néprajzi anyagnak talán egyharmada van közszemlére téve, a többi része ládákban van olyképp, hogy maguk a raktárládák is néprajzi tárgyak. A régészeti osztály anya­gának egy része helyszűke miatt az idén már szintén raktári kezelésbe jili. A hozzá való rak tár szekrények beszerzésére a folyó évi régészeti államsegélyt szándékozom igény­be venni. A kultur-palotána'k az annak idején 430,000 korona államsegéllyel való kibővíté­sére. értesülésem szerint 5—6 éven belül nincs kilátás. — Az előadott okok a meglevő hely minél teljesebb kihasználására késztetnek, lehető­leg olyképp, hogy ez a kihasználás a közön­ség által látogatható helyiségek csínjának rovására ne menjen. Kérem ennélfogva, hogy az épület má­sodik emeletén levő klozef helyiségeiből, a mikre jelen rendeltetésükben szükség nin­csen, a falazatok eltávolítását s e munká­nak a t. mérnökség által való elvégeztetését elrendelni 'méltóztassék. Kérem megengedni, hogy a könyvtári királyi ügyészségi "köteles példányoktól szár­mazó, törzsanyagba nem osztható, de meg­őrzés alatt álló anyagnak egv része a pad­láson lehessen elhelyezhető. Föfelügyelöségi rendelkezés szerint ugyanis a törzsanyagba az ufonnan megnyílt Bútorodat W V búlopápubilzában szepezhetünh be. és mindennemű lakásberendezést cikkoket »= Telefonszám: 1303.== Xárász-ti.7. SZEGED.

Next

/
Oldalképek
Tartalom