Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-16 / 13. szám
DÉLMAGYAROR-SZAÖ 1014. január 16. zi azt, hogy a trónörökös teljesen igazat ad, helyesli, sőt egyetlen kivezető útnak találja azt, hogy Tisza gróf magyar miniszterelnök megteremtse a románokkal a békét. Amikor igy áll a helyzet, akkor az ember megdöbben: hogyan, az ellenzék már nem akar látni a gyillölettöl? Az ellenzék már nem bánja, 'ha ez a megkínzott és meggyötört ország az öngyilkosság elkerülhetetlen végzetébe kerül? Ugy látszik, semmit se bánnak, csak ők éljenek. Csak ők álljanak priedesztálon, képzelt magaslaton, mint a sirás helyett nevető hősök Carthago romjain . . . Talán ez a nagyszerű helyzet még se köv/etkezik majd (ránk, de még 1 rájluk sem! A francia politikai helyzet. A francia politikájának jelentós eseménye Briand vártalakítása. 'BrianicJ Milleranddal és Barthou volt miniszterelnökkel egyetemiben nagy politikai szövetséggé -kovácsolta össze a francia parlamentnek és szenátusnak vagy száz tagját. Az nj párt azt hirdeti magáról, hogy a „baloldali" politikáját akarja csinálM és köztársasági programot képvisel. Küzdelmének éle azonban elsősorban a imái francia köztársaság gerincét alkotó radikális párt és szociáldemokrácia ellen irányuk Az uj párt legaktuálisabb céiljia az, Ibogy ia mai radikális francia -kormányt megbuktassa. Briand uj pártja bevallottan azziail a céllal alakult, hogy megszervezze a francia középosztályt, a radikalizmussal és a proletárság szervezeteivel szemben. Az uj párt az an t-iklerikális radikalizmussal szemben barátságot és békét alkar a kterikállizmussal. A szociál lista párt- a leghevesebb altenisége minden- gyarmati kalandnak, az uj párt dlilenben az Imperializmus szolgálatába alkar állln-i és -Franciaország ázsiai politikájának érdekében újra meg akarja teremten-i a Vatikánnal valló diplomáciai kapcsolatot. ment sürgönyét megmentettem. És egygyel több szarv a iférj 'homlokán, az úgyis olyan mindegy ... Gyűlöltem azt az elegáns körszakállast. O bizonyára már rég megcsalta nejét — 'hiszen szokás 'szerint mindig a férj kezdi — és cinikus fölénnyel zsarnok módon mégis egé- [ szén magáénak akarja az asszonyt. Aki oly szép, oly elbűvölő és bájos. Hasztalan kutattam, soha-sem birta'm megtalálni. És -most' itt van előttem ismét ama ominózus távirat. Ha akkor az a körszakállas találta volna meg? . . . Vájjon 'hol lehet szép ismeretlenem? Nagyon szerette az őrnagyot? Elvált volna és hozzá ment -feleségül? . . . -Ma nem birok másra gondolni, csak ő rá. Lehunyom szemem és -előttem van sudár karcsú alakja, szép arca és gyönyörű, sötét szeme, amelynek forró, könyörgő pillantása egy percre arcomat éri, amint mellettem elhaladt. Szivem vadul kezdett dobogni és lelkemben halkan, egészen csöndesen a sajnálkozás és megbánás érzései ébredeztek. Miért is nem kutattam akkor lázasabban utána? Mi-ért nem kerestem buzgóbban? Am-ig igy lehunyt szemmel gondolkoztam, valósággal szerelmes lettem a gyönyörű ismeretlenbe és lázas agyam a viszontszerelem, a boldogság lángoló képeit varázsolták elém . . . De -miért -ily 'későn? Ennyire elkésve?.... A tanács, a zenepalota és Gerliczy báró. (Saját tudósítónktól.) A zenepalota vajúdó ügye ismét aktuálissá vált. J'anuá-rban tárgyalják az állami költségvetést s ebből az alkalomból a tanács idején valónak találta, hogy a zenepalota építéséihez szükséges! 300,000 -koronás államsegélyt a kormánynál ismét — ezúttal már harmadszor — megsürgesse. Csütörtökön délelőtt tartott ülésébői Gaál Endre dr. kulturtanácsos javaslatára föl ir aitot -intézett Jankovich Béla vallásés közoktatásügyi miniszterhez, akitől az alábbiakra való hivatkozással az államsegély kiutalását kéri. — Évtizedes törekvésünk — irja, a tanács — hogy a városi zeneiskola részére meg felelő helyiségeket létesítsünk, amit különösen mellőzhetetlenné és sürgőssé az tett, hogy a növendékek száma 100-ról ,300-on felül emel kedett, másrészt, hogy gyakorló és előadási termek hiányzanak. — A hangverseny-terem építésével segíteni óhajtunk azo-n a hiányon is, hogy a városunkban különösen nagy számit ifjúság részére nagyabb befogadási képességű terem álljon rendelkezésre. Két főgimnasiumunk mindegyikében 800 tanuló van, a többi intézetek is népesek s ma nincs olyan iskolai helyiség, ahol a községi vagy az állami iskolák növendékei, vagy .a középiskolák növendékei együttes előadáshoz helyet nyerhetnének, különösen hiányzik olyan terem, amely a ma már mellőzhetetlen ifjúsági mozgófényképes előadásokra alkalmas lenne, ugyancsak a zeneiskola építésével kapcsolatos az állandó templomi énekkar s a városi zenekar szervezése is. A munkahiány hatása mindinkább érezhető s e hatás folyton fokozódik. Ennek enyhítésére legcélravezetőbb a nagyobb közmunkák végrehajtása, de előnyös még azért is, mert olcsóbb árak s ennek folytán kedvezőbb pénzügyi eredmények remélhetők. A város háztartási terhére megszavazott 336.863 k-orona kölcsön, már rendelkezésre áll, az építés késedelem nélkül megkezdhető, amint -a még hiányzó 300000 koronának állami segélyből fedezését engedélyezni méltóztatik. Az ország minden nagyobb városa, nagy obbszabósu közművelődési intézményeihez jelentékeny állami segélyben részesült, egyetlen város Szeged, amely, bár legelőbb kérte, nem volt szerencsés ilyen célra állami segélyt kapni, arait pedig, mint az ország legnépesebb s leghaladottabb vidéki városa méltán igényelhet, de ami az egyenlő elbánás elve is követel, Mély tisztelettel kérjük tehát Nag-yméltóságodat, kegyeskedjék e tárgyban kelt felterjesztéseinket megfontolás tárgyává tenni és zeneiskolánk építésére 300000 korona építési segélyt, vagy ilyen összegű kölcsön felvételéhez negyven évre évi 16000 korona segélyt engedélyezni s az állami költségvetés terhére biztosítani, A tanács sürgető határozatának . -még egy másik érdekessége is van. Egyidejűleg a következő 'levelet intézték Gerliczy Ferenc báróhoz, a város első kerül ebének országgyűlési képviselőjéhez: Szegőd szab. kir. város törvényhatósági bizottsága városi zeneiskola és hangversenyterem építését határozta el, amihez 300000 korona állami segély engedélyezését kérte. (Ez ügyben a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrhoz egyidejűleg felterjesztett, ez úttal egy harmad ízbem ismételt kérvényünk másolatát csatolva, tisztelettel kérjük, méltóztassék kérelmünk kedvező elintézése érdekében illetékes helyen közbenjárni. Fogadja Méltóságod nagyrabecsülésünk és tiszteletünk kifejezést. Szeged szab. kir. város tanácsának 1914. január 15-én tartott üléséből Bokor Pál, helyettes polgármester. Hagy a tanács Oeriliiczy Ferenc bárót fölkérte a zenepalota államsegélyének megsiirgetésére, -ez mindenesetre érdekes, erre eddig nem volt eset. És minden- bizonnyal annak tulajdoni tlha-tó, bogy Gerliczy Ferenc báró több izben kritika tárgyává tette a város ügyeinek irányítását, fölajánlotta szolgálatait -és most- reméli a tanács, hogy Gerliczy közbenjárása kedvezőbb útra terelheti a zenepalota vajúdó ügyét. Mások azzal magyarázzák -ezt az érdekes fordulatot, ih-ogy a polgár-mester — bár lábbadozik — még sokára jut abba a helyzetbe, hogy utazhasson is. Igy a tanácsnak támogatót kalllett keresni in stanc iájához. Kibővítik a szegedi szemkórházat. — Kétszázezer koronás építkezés. — Márciusban megkezdik a munkálatokat. — (Saját tudósítónktól.) Leitner Vilmos dr., a szegedi állami szemkórház igazgató-főorvosa átiratot intézett- a város tanácsához, a -melyben- tudatja, hogy a belügyminiszter a szemkórház kibővítésének céljaira kétszázezer koronát vett föl az állami költségvetésbe. Amint azonban a főorvos irja, az építkezés foganatositása előtt akadályok állanak, amelyeiknek ei'háritásáról a tanácsnak kell -gondoskodnia. A Pécsi-utcának azon a részén, .ath-oll az uj pavilíono'kat fogják fölépíteni, a honvédtüzérség egyik ütege helyezte el a fölszereléseit :s igy ameddig ezeket el nem távolítják, nem lehet hozzáfogni a munkál a tokihoz. A -tanács csütörtökön délelőtt tartott- ülésében -tárgyalta ezt az ügyet. Tóth Mihály dr. -katona-ügyi tanácsos mutatta a kibővitésre vonatkozó átiratot s- kérte a tanácsot, hogy miután az építkezés mielőbbi megkezdését a város érdekei is követelik, sürgősen intézkedjék. A tanács erre az előadótanácsos elnöklésével bizottságot küldött ki, hogy a honvédtüzérség képviselőivel az ütegnek a Pécsi-utcából való ettávol-iitása felől tárgyaljon és- közösen állapodjanak meg .abban is, hegy -ezt az üteget- a városnak egy másik pontján; helyezzék el. Ami már most magát a szemkórház kíbővitését illteti, erre csak azt jegyezhetjük meg, hogy az állapotok szinte tarthatatlanok voltak már a szegedi szemkórházban, amely annyira túlzsúfolt betegekkel, hogy ez nemcsak a 'betegek kényelmének, hanem a higiénia érd-ekeinek is a rovására ment. A mikor a szegedi állami szemkórházat 300,000 korona költséggel .föllépitették, hatvan ágyra rendezték be. Azólta, minthogy a jelentkezők száma évről-évre rohamosan szaporodik, az igazgató-főorvos miniszteri -engedéllyel száztizenhat ágyat állítatott be. A szemkórlházat sokszor valósággal -megostromolják fölvételért és a főorvos ilyenkor arra hivatkozik, hogy a termek tul vannak zsultolva betegekkel, az uj jelentkezők tehát- semmi kényelemre sem számithatnak, sőt arra is el -lehetnek készülve, hogy ketten- feküSznek m-ajd -egy ágyban. A betegek azonban ezzel sem törődnek s azt mondják, -gyógyulást keresnek, a kényelem mellékes. Igy érthető meg, hogy §;t Kárpitos árúit bár Kitelj rfrzUtfizetfrre i 5 OÜlEjíOCt, n? ni Telefon 1203. sz. Dús választék kész díván, ottomán, matracok, .. Irjümitnc íí-zlpt garnitúrák stb. - Javitások jótállással szaksze- " HcirpilUU-UZici :: rflen és olcsón eszközöltetnek. :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám Ú