Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-10 / 287. szám

1913. december 10. DÉLMAGYARORSZÁG 10 Teljes ülés a Kamarában. — Tonelli Sándor bemutatkozása. — Az uj titkár programja. — A kamara a miniszterhez. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedelmi: és iparkamara m|a -délu-tán Szarvady Lajos /elnöklete alatt teljes ülést tartóét. Napirend <előltt az elnök meleg szavakban emlékezett meg Rainer Károly alelnökről és Vighardt Ede kulai kamarai kültagról, akik icsa-knem egyidőben dőltek ki a ikaimara munkásainak sorából. Bemutatta egyben az alelnök 'halála alkalmából a kereskedelmi miniszternek a kamarához intézett részvéttáviratát, valamint a családnak z elnökséghez intézett köszönő levelét. Ezután az elnök indítványára a teljes ülés elhatározta, ihogy ugy az elhunyt alelnöknek, miint Vighardt Edének emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Az elnök ezután a kamara uij titkárát, Tonelli Sándor dr.-t mutatta be az ülésnek, aki hosszabb beszéd keretében vázolta azokat a föladatokat, amelyek a magyar kereskedelmi és iparkamarákra, a jelen esetben elsőísorban, a szegedi kamarára hároimlanak. Ezek köziül a legfontosabb U közvetlen kontaktus megteremtése a kamara és ,a kötelékébe tartozó összest kételkedők és iparosok között, -amit ugy lehet elérni, ha az osztályok munkájának intenzivebbé, tételén kívül, a kerülethez (tartozó városokban rendszeres értekezletek tartatnak, amelyeken az összes kereskedők és iparosok előadhatják kívánsága ihat ós javaslataikat. A másik fontos (szempont \a teljes kereskedelmi szellem érvényesülése a kamara keretén -belül, ami alatt laz úgynevezett lehető gyorsítása értendő. A kamara és tagjai között V-aló együttműködésre pedig a jelein pillanatban annál nagyobb szükség van, mert Igen fontos, kereskedelmi és (ipari , jellegű törvények állanak ellökószi-tés, illetőleg- revízió alatt, igy: az ipari résziét -törvények, a munkásbiztosöíási törvény és az iparfejlesztési törvény revíziója, továbbá az uj kereskedelmi' szerződések előkészítése. Ami az iparfejlesztési törvény revizióját illeti, az az egyszerű véleményadáson túlmenő tevékenységet ki'ván, merít kiegészítendő volna a helyi ipar fejlesztési programok fölállításával és. annak megállapitásával is, hogy az. •egyes kamarai kerületekben milyen iparágnak vannak meg a természetes ellőföltételeik. A titkár azzal fejezte be beszédélt, hogy reméli, hogy az erős akarat, amelyet magával hozott és a nagy erő, .amellyet a kamara, minit erkölcsi testület, képvisel, lehetővé fogják tenni olyan eredményék elérését, amelyek hasznára válnak, nemcsak Szeged városának, de az egész kamarai területnek is, A titkár beszéde után, melyet nagy tetszéssel fogadtak, a napirend során a ítéljes illés a tanonc- és segédmiunkakiállitások újjászervezésének kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy ez ügyben fölterjesztéssel fordul a kereskedelmi miniszterhez. -Továbbá javaslatot (terjesztett a kereskedelmi miniszter élé abban a tekintetben, hogy a szerelö-ípar a jövőben a kéipesitéshez kötött iparok soréiba fölvétessék. lElhatározba -az ülés azt is, hogy az uj szerb vasuttervekre való tekintettel fölterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez,, egy Báziásnál • létesítendő vasúti híd ügyében, amely közvetlen összeköttetést biztosit Magyarországból Szerbiának vasban-, rézben és kőszénben leggazdagabb vidiékeire. A törvényhozási intézkedéseket (illetőleg a feljles ülés foglalkozott a közigazgatási árverésekkel üzötí. visszaélések, a kamarai választott ibiróságok létesítése,. továbbá ,a hitelinformációs irodák megrendszabályozásának kérdésével és élWa tár ózta, hogy a munkás betegs-egélyezésii és balesetbiztosítási törvény immár élkerüllbetietlenné vált reviziójára való tekintettel a kereskedelemügyi miniszter figyelmét fölhívja a balesetbizto-s ik'ási járulékoknak szinte korlátlan fölemelékére. Ezután a kamara 1914. évi költségvetését állapította., meg, amely a bevételeket 72680.—, a (kiadásokat pedig 70460 koronában irányozza elő. — Végezetül az elnök előterjesztést tett a Rainer Károly és Vighardt Ede halálával megüresedett tagsági helyek betöltésére. A szegedi ipari osztályba, minthogy Molnár Lajos és Fejős Ferenc póttagok egyenlő számiu szavazatot kaptak, sorshúzás utján az utóbbi vétetett föl, Vighardt Ede helyére pedig mint legtöbb szavazatot .nyert kulai pót-tag, Fejes István hivatott meg. A villamos vasút ajánlata a városhoz. (Saját tudósítónktól.) A villamosvasút ma beadványt intézett a városhoz, amelyben részletesen kifejti azokat az indokokat, amelyekből a szakaszjegyek mai árának megtartása következik. További indokolást nem füzünk ehez a beadványhoz, amely a város és — nagyon természetesen — a villamosvasút jogos érdekeinek helyes összeegyeztetését célozza. A beadvány egész terjedelmében a következő: Tekintete^ vá\rcki Tanács! A Szeged szab, kir. várois éjs a villamos vasút közlött kötött szerződés 7. §-a szerint az első öt üzemévre km.-énként 6 filléres díjtétel állapíttatott meg, amely aztán automatikusan (tehát 1914-től kezdve) .kim.-anként 5 fillérre, azon esetben pedig, ha a vállalat egymásután következő 3 'évben legalább 8 százalék osztalékot fizet, km-enüént 4 fillérre 'szállítandó le. Ezen megállapodás abból a jóhiszemű föltevésből indult ki, hogy évek fo* lyunu\n joggal r|eiméltytő a fargatomn^k atyáin emelkedése, mely 'mellett az ü£>emi eredmények fokozatosan kedvezőbben ' alakulnak s ennélfogva csak a méltányosságnak felel meg, hogy az üzömii viszonyo-k emelkedő javulásából származó előnyök ne csupán egyoldalúan a vállalat hasznára szolgáljanak, hanem, hogy azokban ugy ,a város, mint az utazó közönség is részesedjék; ,az előbbi a vállalat jövedelméből való részesedés formájában, az utóbbi pedig a menetdijak leszállításának alakjában. A menetdíjak leszállítását az előbb emiitett közt-érha'sználati .szerződésnek fölhívott 7. §-a szabályozza, mig a 8. §. a városnak az üzem eredményeiben való részesedését -kifejezetten ugy állapítja meg, hogy a városnak a 6 százalékot meghaladó vállalati tiszta nyereségből 25 százaléknyi részesedést biztosit, amely kedvezmény azonban csak az első 15 év elteltével állhat be. Az utazó kőzöns'ég érdekei tehát a legteljesebb mértékben biztosítva vaunak, sokkal nagyobb méijtékbéji, mint bárhol másWf; sőt sokkal nagyobb terjedelemben, mint magának a városnak az érdekei, (mert a men-etdij-leszátliitás már az első 5 év elteltével beáll, függetlenül attól a körülménytől, 'hogy a vállalat elbírj a-e azt, (vagy sem, mig a váro's csak az első 15 évi kiméleti idő lejártával részesedik a 6 százalékos t tiszta nyereményt meghaladó (fölöslegben. Az elmúlt első 5 évi időszak tapasztalatai beigazolták azonban, hogy habár a forgalmi 'viszonyok 'az ,üzem megnyitása óta. állandóan Javultak, — ez korántsem történt olyan niprt^kben, amint várható lett voUtp s hogy különösen a, ySlalati , önköltségek, melyeknek 'dfánylagos megosztása a menetdíj leszállítás lehetőségének egyik legfontosabb tényezőjét képezte, dfánytalanul fokozódtak. A Általánosan ismert és 4 -elvitázhatatlan tény, hogy az utóbbi években a gazdasági tevékenység minden terén, ugy a személyi, niint a dologi üzemi költségek előre nem sejtett módon szaporodtak. A fixfizetések és a bérek emelkedése, az üzemi anyag, (szén és coaks, talpfa, kenőanyagok, fémanyagok, kaucsuk stb. főképen a kartellek által idézett árak felszökése) és az üzemi költíségékr.ek ezek folytán, előállott jelentékeny megdrágulása, nálunk ép ugy, mint .csaknem valamennyi hazai és külföldi vasüti üzemben igen (sulyosan érezhető, amely kényszerhelyzet hatásia lalaltt a hazai vasutak ugy a személyi, mint áz (\mf ár galambon nagyo'n tetemes tarifa-emeléshez voltak kénytélenék folyamodni s még ezen"tarifa-emelés dacára is nehézségeikkel küzdenek. Ez-ek a nehézségek az utolsó években a Balkán-félszigeten beállott események folytán fölidézett gazdasági válság következtében szinte aggasztó mértékben növekedtek és az időköziben megkötött béke dacára -sem mutatkozik semmiféle javulás, sőt a 'helyzet tartósan komoly és a -gazdasági pangás mindinkább terjed. Forgalmunk, mely az első években alapos reményekre följogosító fejlődést mutatott, mintegy másfél év ót\a td\r\tő$an érethető visszaeséssel küzd és dacára annak, hogy mii -ezen visszaesést a forgalom élénkítése, a menetek szaporítása utján a légnftgyobb áldozattól sem riadja vissza, ellensúlyozni igyekeztünk, az általános gazdasági ,válság folytán a forgalom folytonosan visszaeső irányt mutat s a javulásra .való kilátások mindinkább elfogynak. Ily nehéz helyzetben talál bennünket -az a szerződésbeli kötelezettség, melynél fogva a 7. §-ban emiitett tarifa leszállítást 1914-től kezdve életbe kellene léptetnünk: amely 'kötelezettség miatt vállalatunkat a legszomorúbb következmények tői kell féltenlünk. Csökkenő férgajam és emelkedő üzemköltségek mellét\t mintegy 16 százaléknyi ipriki-leszáltítás egyenesen válsággal fenyegetné vállalatunkat s nem tételezhetjük föl, hogy a város intenciójának megfelelne, & m Ertesités. ű Telefon 1203. sz. Kárpitos árulj bártineH rftzktfizctftrc \s Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rflen és olcsón eszközöltetnek. :: .. kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. számU