Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-10 / 287. szám

6. DfiöAflAOYAROIÍSZXQ 1913. december 1Q. részvétlenül elzárkózni annak az elismerése elől, hogy a tarifa-leszállításnak a jelenlegi, legkevésbé alkalmas időpontban leendő meg valósitásálhoz való szigorú ragaszkodás vál­lalatunkat kiszá/mitlhatatlan károsodással sújtaná, sőt annak létét is veszélyeztetné. A vállalatnak a tarifa-leszállítás által való pénzügyi gyöngülése és veszélyeztetése a hálózat toválblbi kialakulására és kiterjesz­tésére is (hátrányos befolyással lenne, mint­hogy a bevétele'knek csökkenése a hálózat bizonyos kilométer-bruttó bevétel eléréséhez kötött fejlesztését messzire kitolná és a vas­utat hosszú időre stagnálásra kárhoztatná. De ezenfelül a városnak a vállalat jö­vedelmében való részesedésére megállapí­tott határidő is beláthatatlan időre kitolód­nék, minthogy az az időpont, amelyben a városnak a tiszta nyereségben való része­sedése aktuálissá válik, (6 százalékot meg­hala'dó nyereség esetében) a tarifa leszállí­tása és a bevételeknek ezáltal okozott je­lentékeny csökkenése következtében termé­szetesen sokkal később fog bekövetkezhetni, annál is inkább, mert a közlekedési eszkö­zök szaporítása, a központ kibővitése és a hálóza't kiterjesztése által okozott tekinté­lyes /uj beruházások a részvénytőke ujabbi megterhelését és ezzel együtt természetesen az osztalék tartós gyöngülését is vonnák maguk után és avval kapcsolatosan a város részesedését is számszerűleg apasztanák. Mindezek a körülmények arra Snditariak bennünket, hogy a tarifa-leszállitás kérdé­sét, figyelemmel annak a város érdekeire való káros hatására és a vállalatot fenye­gető katasztrofális kö'vetkeziményekre, be­ható megfontolás tárgyává tegyük és azt a módot keressük, amelyen e-zek a káros ha­tások a város -és a vállalat érdekeinek -sé­relme nélkül eJlhárfthatök lennének. A tarifa-leszállitás folytán az egyes utas-ok javára jnutakkozó dijkevesblet el­enyésző csekély lan-yagi előnyt jelent az egyesre nézive. Városunkban a lakosság egy­egy tagjára évenként körülbelül 30 utazás esik ,s .illetve ha idegen utasokat is fi­gyelembe vesszük, -egy-egy lakosra 'körül­belül 20 u't'azás jiut éVenkénit, (ami oly jelen­téktelenül csekély eredmény, amellyel szá­molni alig érdemes; és amely minimális előny semmi esetre s-em -nyújthat ellenérté­ket a város és a vállaLat intenzív károso­dásáért és a forgalom doyáibbi Mfejlódésé­nek beállható Stagnálásáért. Ez okiból azon kéréssel járulunk a tek. városi Tanácshoz, hogy a tarifa-leszállitá'st tárgyazó 7, §-nak revíziója céljából velünk érintkezésbe lepni, iaz automatikus ftmfa­lászá00ÁM íftekiritdrii és a szakaszjegy árát 2 km.-ig az eddigi 12 fitiérfam válto­zatomul méghagyni míWóüfapsék, ' Ezzel szemben kijelentjük, hogy hajlandók ' va­gyunk a 2 ktn.-en túli litvánotok taiikiját ön­ként tetemesen leszállítani és dg eddig 3 km.-ért 18, 4 km.-ért 24, S km,-ért '30 üllő­ben megállapított menetdíjak helyett 16 fd­lóAnyi egységes mentődi ját behozni, ugy^ hogy a jövőben csupán kiféle menetjegy lenne használatban éspedig: 2 klm.-ig 12 fil­lér, 2 km.-en tul 16 fillér, természetesen a bérlet, tanuló, hivatalnokok és munkásjegyek tekintetében jelenfar érvényben levő kedvez­mények tovább is fentartaánának. Hajlandók vagyunk továbbá a városnak a 8. §-ban szabályozott és csak 10 év múlva életfatépő részesedés helyett oztínnal ér­vénybe lépőj « személy.fomkm bruttó hor zadéka után számítandó és évenkint 'utóla­gosán esedékes részesedést biztosítani, melynek szám/szerü mennyisége a vállalat érdekeinek, valamli/nit a város ellenszolgálta­tásának kölcsönös jóakaratú figyelembe vé­telével 'közös egyetértéssel -lenne megálla­pítandó. Amíg .tehát -szerződésünk 8. §-á,nak je­lenlegi rendelkezése , értelmében a város csak 1923 ultán és az előadottak alapján csak igen problematikus, vagy legalább is -csak jelent-éktelen haszonrészesedéshez jult­na, jelen- ajánlatunk eMqgadiásia- esetén ia bruttóbevételekből 'számifásba Vett részese­dés-e mellett a város azonnal és az -egész szerződés, időtartamára jelentékeny összegű lés biztos részesedést nyerne. ' Minthogy jelien előterjesztésünk elinté­zése e's jóváhagyása ©lőrdlátlhatólaig, az 1914-ik év kezdetéig 'befejezésit alig nyerhet, tisztelettel kérjük -egyszersmind, miszerint a szerződés V. §-ában a dijleszálliit-ásrla vonait­íkozó intézkedéseiknek él e-íte léptetésé: az ügy elintézéséig hatályon kivül helyezni méltóz­tassék. / A magyar Pegoud. — Majd csak lesz már nálunk is aviatika. — (Saját tudósítónktól.) A szerencsétlen, el­árvult, mellőzött magyar aviatikusok végre re­ménykedhetnek. Nem történt valami csoda, de annyi mégis törtónt, hogy az állam érdeklő­dik o irántuk is, a zsebügyekre is rátér, ha nem is rögtön két marokkal. Most a kereske­delmi kormány a párisi Aero Szalonra, mely december á-étől 25-éig tart, négyszáz koronás segítséggel kiküldötte Zsélyi Aladárt, Svachu­lay Sándort, Székely Mihályt, Horváth Ernőt, Lányi Antalt, Prodam Guidót, Kvasz Andrást és Tóth Józsefet. A nemzetközi aeroplán-kiálli­táson minden neves cég bemutatja újdonságait és igy aviatikus konstruktőrjeink hasznos ta­pasztalatokkal gyarapíthatják tudásukat. A magyar aviatikusok bátorságáról és ha­tártalan lelkesedéséről legendát lehetne beszél­ni. Most az egyik fiatal pilóta produkált olyan dolgpt, hogy ezzel a külföldi aviatikának is szá­molni illik már. December 6-án mutatványos repülést hir­detett Dobos István pilóta Kőröstarcsán. Mivel gépe Gyomán volt, ott fölszállva Kőröstarcsára repült, 13 perc alatt téve meg a 23 kilométeres utat. Útközben ezernégyszáz méter magasra emelkedett és az ut végén a felhők közül eresz­kedett le. Már csak hatszáz méter magasságban lehetett, mikor gépét teljesen függőlegesen kor­mányozta a föld felé. Hihetetlen süvitéssel, zú­gással zuhant az aeroplán, a nézők megdermed­tek az ijedségtől és Dobos még jobban átfor­dította a repülőgépet ós az most már szinte a hátán repülve közeledett a talajhoz nagy se­bességgel. Az aviatikus ekkor hirtelen ismét a normaflá helyzetbe hozta a gépét és lelkes éljen­zés közepette szállott le. Dobost bravúrja után a magyar Pegoud-nak nevezhetjük. S ha meg­gondoljuk, hogy a gépe nem valami elsőrangú légi mü, ugy fogalmat alkothatunk, mit jelent mégis ez a vállalkozás. Dobosnak, — mint tudósítónknak elmon­dotta — erősen meg kellett kapaszkodnia a csö­vekben, nehogy kiessen a produkció legvesze­delmesebb részén. Mj után. Kőröstarcsán nem kapott alkalmas szijjakat, melyekkel odaerősít­hette volna magát gépéhez, rövidesen megindí­totta motorját és viss?asz,állott Gyomára. Itt a repülőtér fölé érve, elállította motorját és meg­isnitélte a bravúros mutatványt, dugóhuzószerü üúgavoruüban meredeken siMózott lefelé, A föld; höz közel ismét vizszintes irányba kormányoz­va az aeroplánt és simán leszállott. Dobos másnap a Gyoma melletti község fölött megismételte az „S" betű alakú figurát. Igen magasra szállott, majd a függőleges irá­nyon tuldöntve gépét, enyhe mozdulattal visz­szakormányozta és a gép hossztengelye körül tizenháromszor megfordulva, csigavonalban zuhant lefelé. Leszállása után várnia kellett, mig motor­járól, a benzin porlasztóról leolvadt a jég, ami a nagy magasságban reárakodott. Nem volt nyugta, újra fölszállott, alig látható magassá­gig és függőlegesen lógó gépével szédületes ka­rikákkal fúrta magát a levegőben lefelé. Két nap alatt nyolcszor ismételte meg ugyanezt és csupán a megfelelő kötelek, szijak hiánya (melyek nélkül kiesne a repülőgépből) akadályozta meg őt abban, hogy Pégoud-t min­denben utánozza. Dobos tudósítónknak a kö­vetkezőket mondotta: — Székely Mihály gépével repülők, de mi­vel Pegoud utánzása régebb tervem, elkértem Svachulay Sándor acélgépét, melynek motorja az ilyesmihez jobb elrendezéssel bír. A legna­gyobb magasság 1400 méter, amit elértem. Na­gyon sokat jártam a felhők fölött és felejthe­tetlen látványt nyújtott, amint a fellegek nyila­sain át meg-megpillantottam a napsütéses tá­jakat. Állandóan, szinte tűrhetetlen hideg volt és a kezem sokszor odadermedt a kormányke­rékhez. Szándékom megtanulni Pegoud minden tudományát, hiszen csak az emberen múlik az ilyesmi, nem a gépen. A híres franciát már többen utánozták és sikerrel. Most csak egy Hámféle szíj szerkezetet készitek magamnak, melylyel fölszerelve Budapesten fogom megmu­tatni azt, amit Pegoudtól láttak. Dohos az idén lett katona, azonban a Ma­gyar Aero Szövetség közbenjárására halasztást kapott, hogy tanulmányait folytathassa. Feketesas- és Csekonics-u. sarok. II] tulajdonoson: LEOPOLD fis HEHBST i-m-i II szeri tó ILiMi: Bemutatásra kerül a film-ipar legújabb szenzációja kizárólagos jogunkkal II Érdekfeszítő dráma négy felvonásban. Us a tefles z • • JON! Az amerikai Zigomárok sorozataiból: Nagyh. detektiv-dráma 5 felvonásban. vvvwv Előadások d. u. 5 órától. Helyár vvvvvv i Ülés a páholyban 1 kor. Fentartott hely 80 fillér. ' Első hely 60 fill-r. Máso­dik hely 50 fill,, Harmadik hely 30 fill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom